Tanácsok közlönye, 1985 (34. évfolyam, 1-27. szám)

1985 / 22. szám

998 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 22. szám 109. § (1) Külföldről érkező vagy odatartó légi jármű­nek — a kényszerleszállás esetét kivéve — csak vámhivatali ellenőrzés alatt álló repülőtéren sza­bad le-, illetőleg felszállnia. Ha a közlekedés- és postaügyi miniszter a belügyminiszterrel egyet­értésben a le-, illetve a felszállást más helyen engedélyezi, erről a szükséges intézkedések meg­tétele céliából az országos parancsnokságot érte­síteni k,ell. (2) Ha a külföldről érkező vagy odatartó légi jármű az ország területén kényszerleszállást hajt végre, azt a légi jármű parancsnoka a legközeleb­bi vámhivatalnak vagy határőrségi, illetőleg rendőri szervnek azonnal köteles bejelenteni. A bejelentésről az említett szervek kötelesek egy­mást értesíteni. (3) Kényszerleszállás esetében a légi jármű pa­rancsnoka köteles gondoskodni arról, hogy a vám­hivatal kiküldöttjének megérkezése előtt a jár­műből árut ne rakjanak ki és az utasok el ne tá­vozzanak, ha ez nem veszélyezteti az élet- és va­gyonbiztonságot. A légi jármű újabb utast vagy árut nem vehet fel, és — ha eltérő rendelkezést nem kap — csak a vámvizsgálat megtörténte után folytathatja útját. 110. § (1) Nemzetközi áru- vagy személyforgalmat le­bonyolító vízi jármű csak olyan kikötőben köthet ki, amelyben vámhivatal működik. Külföldre in­duló vagy külföldről érkező vízi járműveknek a határvámhivatalnál az erre kijelölt helyen kell kikötniük. (2) Ha a vízi jármű csak üzemanyaga-felvétele, élelmiszerkészletének kiegészítése stb. céljából köt ki a határvidéki kikötőben, a vámhivatal el­tekinthet a vámvizsgálattól, a kikötőben tartóz­kodó vízi jármű azonban vámhivatali ellenőrzés alatt áll. (3) Külföldi, továbbá külföldről érkező vagy oda induló és külföldi rendeltetésű vagy külföldi eredetű árut szállító belföldi vízi jármű sem út­közben, sem éjjeli állomásozása alkalmával nem érintkezhet a parttal és nem köthet ki olyan he­lyen, ahol nincs vámhivatal. Kényszermegállás esetében a vízi jármű parancsnoka köteles erről a körülményről a legközelebbi vámhivatalt vagy határőrségi, illetőleg rendőri szervet értesíteni. Ha az említett szervek egyike sem értesíthető, a vízi jármű parancsnoka a kényszermegállás he­lyét, idejét és okát utólag annál a vámhivatalnál köteles bejelenteni, ahol legközelebb megáll. (4) Ha a vízi jármű a határvízi vagy a belterü­leti folyószakasz olyan kikötőjében kíván meg­állni, ahol vámhivatal nincs, ezt a szándékát va­lamely útba eső kikötői vámhivatalnak — a kül­földről érkező vízi jármű már a belépéskor a ha­tárvámhivatalnak — írásban bejelenteni köteles. A vámhivatal indokolt esetben a kikötési enge­délyhez hozzájárul és a vízi jármű vámhivatali ellenőrzéséről gondoskodik. (5) A külföldi vízi jármű belföldi kikötőben vagy különleges medencében tartózkodása (telelé­se) alatt vámhivatali ellenőrzés alatt áll. Ez a rendelkezés a vámárut vagy a kiviteli ellenőrzés alá vont külföldi rendeltetésű árut szállító bel­földi vízi járművekre is vonatkozik. 111. § (1) Vámárut más járműbe átrakni csak vámhi­vatali ellenőrzés mellett szabad. Fuvarozó válla­lat által fuvarozott vámáru — ha a vámhivatal értesítésére nincs mód — a vámhivatal ellenőrzé­se nélkül is átrakható. Ilyen esetben az átrakó fuvarozó vállalatnak a vámáru azonosságát bizto­sítania és a vonatkozó fuvarlevél mellé az átra­kás szükségességének okát és az átrakásnál köz­reműködők nevét is tartalmazó jegyzőkönyvet csatolnia kell. (2) A fuvarozó vállalat a vámáru kényszerki­rakását a vámhivatal előzetes engedélye nélkül is végrehajthatja, ' erről azonban a legközelebbi vámhivatalt a lehető legrövidebb időn belül ér­tesíteni és a vámárut változatlan állapotban meg­őrizni köteles. 112. § (1) A fuvarozó vállalat a vámhivatal felhívásá­ra — az árut terhelő fuvarköltségek kifizetése el­lenében — köteles a vámárut a vámhivatal ré­szére kiadni, ha a címzett a raktározási határidő lejártáig nem intézkedett a vámáru vámkezelése iránt. Ez a rendelkezés a postaküldeményekre nem vonatkozik. (2) A fuvarozó vállalat és a posta a szállítmá­nyozó kezelésében levő vámárut — a 35. § (4) be­kezdésében foglaltak kivételével — csak akkor szolgáltathatja ki a címzett (átvevő) részére, ha a kiszolglátatást a vámhivatal a vonatkozó fuvar­okmányon (szállítási okmány, értesítő levél, rak­tározási jegy stb.) írásban engedélyezte. Vegyes és záró rendelkezések 113. § Felhatalmazást kap a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka arra, hogy a vám- és pénz­ügyőrség szervei részére a vámkezelésre vonat­kozó végrehajtási utasítást a vám-, a deviza- és az egyéb jogszabályokban foglalt rendelkezések alapján kiadja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom