Tanácsok közlönye, 1985 (34. évfolyam, 1-27. szám)

1985 / 1. szám

32 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1. szám Az épületek szerkezeti besorolására vonatkozó irányelvek Az épületet alapvető szerkezeteik szerint a mellékelt táblázat figyelembevételével kell besorolni. Az épület szerkezeti besorolásánál kiindulási alap mindenkor az A) oszlop (felmenő, függőleges szerkezet) soraiban szereplő meghatározás. Abban az esetben, ha az építmény födém-, vagy kitöltő falszerkezete a függőleges teherhordó szerkezetekhez — A) oszlophoz — képest alacsonyabb ílettartamú, az épület jellegét a következőképpen kell meghatározni: — ha a B) és C) oszlopok szerinti meghatározások közül az egyik megegyező az A) szerintivel, a másik egy kategóriával, alacsonyabb, változatlan nul az A) szerinti meghatározás alkalmazandó; — ha mind a B), mind a C) oszlop szerinti meghatározás egy-egy kategóriával alacsonyabb az A) szerintinél, az alacsonyabb besorolást keü figyelembe venni; — ugyancsak egy, kategóriával kell módosítani az A) szerinti meghatározást, ha a B) vagy C) oszlop szerinti meghatározások közül egyik azonos az A) szerintivel, a másik kettő kategóriával alacsonyabb. Az előbbiek szerint az alábbiakban jellemzett, különböző élettartamú szerkezetekből megvalósított épületek besorolása például a következő: 1. példa % Az épületek alapvető szerkezeteinek megnevezése Felmenő teherhordó szerkezet: Kitöltő falazat: Födémszerkezet: vasbeton váz l műanyag függönyfal egyesített könnyűacél A szerkezet élettartamának meghatározása hosszú élettartamú közepes élettartamú közepes élettartamú Az épület a Közepes élettartamú szerkezetekből álló épületek közé sorolandó. 2. példa Az épületek alapvető szerkezeteinek megnevezése Felmenő teherhordó szerkezet: Kitöltő nem teherhordó falazat: Födémszerkezet: A szerkezet élettartamának meghatározása teherhordó kisméretű hosszú élettartamú téglafal kisméretű tömör téglafal egyszerű fafödém hosszú élettartamú gyorsan elhasználódó Az épület a Közepes élettartamú szerkezetekből álló épületek közé sorolandó. II. A közúti járművek sajátos üzemi körülményeinek meghatározása A vállalat megítélése alapján alkalmazható sajátos üzemelési körülménynek minősül, ha az adott jármű az alábbi tevékenységet végzi: — közúti közlekedés vállalatai által helyi forgalomban üzemeltetett és a közületek közforgalmú helyi közlekedésbe bevont gépjárműveivel végzett autóbusz- és taxiközlekedés; — lakott területen végzett terítő jellegű (több ki- és felrakóhely) árutovábbítás Budapesten, megyeszékhelyeken és 100 000 lakos feletti városokban; — erdei úton, időszakos közlekedésre használt dűlő-úton, mezőgazdasági, erdőgazdasági és bányaművelési-, valamint építési területen történő árutovábbítás; — fuvarozó vállalatok nemzetközi fuvarozási tevékenysége.