Tanácsok közlönye, 1985 (34. évfolyam, 1-27. szám)
1985 / 13. szám
640 TANÁCSOK si) hálóterve és • munkaprogramja alapján megállapított szerződéses határidőtől, a határidő előrehozása esetén a vállalkozót (alvállalkozót) felár (többlet bruttó fedezet) illeti meg, illetve a határidő túllépése esetén a vállalkozó a fedezeti kulcsból engedményt köteles adni. A felárat és engedményt a szerződésben együttesen és azonos mértékben kell kikötni. (2) A felárat (többlet bruttó fedezetet), illetve az engedményt a szerződés teljesítésekor benyújtandó számlában kell elszámolni. (3) A több építmény megvalósítását magában foglaló szerződés esetén az (1)—(2) bekezdésekben foglaltak az üzemeltetés szempontjából meghatározó egyes építményekre is alkalmazhatók. A tartalékkeret 19. § A többletmunkák fedezetére az építmények nettó összegére vetítve a következő kulcsok sze-. rint kell tartalékkeretet előirányozni: a) fenntartási munkáknál és egymillió forintot meg nem haladó építési beruházásoknál 10%, b) egyéb esetekben 5%. A költségtérítések 20. § (1) Az építmény érdekében felmerült, vállalkozó által fizetett a) jogdíjakat, továbbá b) nem építőipari szolgáltatások díját, — költségtérítésként — az ÉKN 19. fejezetben foglaltak szerint kell elszámolni. (2) A vállalkozó a költségtérítést járulékos költséggel nem pótlékolhatja. A helyszíni bejárás -21. § (1) Az építési-szerelési munka költségvetésének elkészítéséhez szükséges adatok megállapítása és jegyzőkönyvi rögzítése érdekében helyszíni bejárást kell tartani. A helyszíni bejárást — eltérő megállapodás hiányában — a tervező (a megvalósítási terv készítője) köteles előkészíteni és megszervezni. (2) A helyszíni bejárásra meg kell hívni: a) a megrendelőt, b) a tervezőt, c) a vállalkozót, d) nagyberuházás esetén a beruházó felügyeleti szervét, valamint az ár- és számlaellenőrzést gyakorló bankot, továbbá • KÖZLÖNYE 13. szám e) — a szükséghez képest — a közreműködő altervezőt, alvállalkozót, szállító, fuvarozó és egyéb szervezeteket. (3) A helyszíni bejárásra vonatkozó részletes szabályokat az- ÉKN Általános Előírása tartalmazza. A vállalási összeg meghatározása, átalányár16 22. § (1) Az építési-szerelési munkák ellenértékét az építési szerződésben a) tételes költségvetés alapján vagy b) átalányárral kell meghatározni. (2) Átalányárat a felek a következő módon alkalmazhatnak: a) maximált árformába tartozó munkáknál úgy, hogy az építmény, illetőleg annak alépítményi vagy felépítményi és befejező részének ellenértékét tételes költségvetés vagy korábban meg-> valósult ugyanilyen épületről készült számla alapján egyösszegben határozzák meg, b) szabad árformába tartozó munkáknál úgy, hogy a teljesítés ellenértékét a 25,'A. § szerinti egyszerűsített árvetés alapján összeállított költségvetéssel egyösszegben határozzák meg. (3) A (2) bekezdés a) pontja alá tartozó esetiben az átalány ár a tételes költségvetés összegét a tartalékkeretnek és a 15. § (1) bekezdése szerint előirányzott árkockázati fedezetnek megállapodás szerinti részével, legfeljebb azonban a tartalékkeret és az árkockázati fedezet teljes —• építményrészre vonatkozó átalányáras megállapodás esetén arányos — összegével-haladhatja meg. (4) Átalányáras szerződés esetén a 15. 5 (2) bekezdésében foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók. Az átalányáron felül csak a pótmunkák számolhatók el. (5) Az építőipari költségvetést építményenként kell összeállítani. A költségvetés készítésére vonatkozó részletes tartalmi és' eljárási szabályokat az ÉKN tartalmazza. (6) Ha a felek másként nem állapodnak meg, költségvetést nem kell készíteni és munka jegyzék vagy az építési (felmérési) napló adatainak a felhasználásával összeállított jegyzék alapján kell meghatározni: a) a 100 ezer forint értékhatárt meg nem haladó fenntartási munkák, b) az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot megelőzéséhez vagy megszüntetéséhez szükséges munkák árát. 16 A 3/1932. (I. 20.) ÉVM—ÁH számú rendelet 7, §-a szerinti módosítás.