Tanácsok közlönye, 1985 (34. évfolyam, 1-27. szám)

1985 / 12. szám

12. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 631 Célszerű annak meghatározása, hogy a megyei szakigazgatási szervek az összevont városi szakigazgatási szervek belső szervezete egységeinek vezetőivel tartsák a szakmai kapcsolatot (értekezlet, továbbképzés, ellenőrzés stb.). A szakigazgatási szervek vezetőivel főleg az általános ágazatpolitikai célok megvalósítására, az átfogó vezetői döntést igénylő ágazati iránymutatások érvényesítésére és a társadalompolitikai célok megvalósítására irányuló kérdésekben indokolt a közvetlen kapcsolatokat fenntartani. 7. A szakigazgatási szerv feladatait, hatáskörét, hatósági jogkörét tartalmazó jegyzék naprakész állapotban tartásáról, valamint az ügyrend alapján a munkaköri leírások elkészítéséről, folyamatos vezetéséről a szakigazgatási szerv vezetője gondoskodik. 8. A Szabályzat meghatározza a valamennyi szakigazgatási szerv működésében egyaránt érvényesülő szabályokat, így pl.: a) azokat a feladatokat, amelyek a tanács, a végrehajtó bizottság, a tisztségviselők, a tanácstagok, a tanácstagi csoportok, valamint a tanács bizottságainak tevékenységével összefüggésben hárulnak a szakigazgatási szervekre; b) az ügyintézés általános rendjét (a törvényesség betartására, a bürokratikus vonások leküzdésére és általában a korszerű, szakszerű, szocialista államigazgatás biztosítására irányuló követelményeket; az igazgatási munka egyszerűsítésének folyamatos feladatát; a szakigazgatási szervek összehangolt együttműködéséhek szabályait stb.); c) utal arra, hogy az ügyfélfogadás rendjét a végrehajtó bizottság külön szabályozza. Megyei városi hivatal 9. A megyei városi tanács Szabályzatának melléklete tartalmazza a megyei városi hivatalnak a végrehajtó bizottság által megállapított ügyrendjét. Igazgatási társulás 10. A helyi tanács Szabályzatában előírhatja az igazgatási társulás kezdeményezésének előkészítését és rendjét, az írásbeli megállapodás főbb követelményeit. A tanács felhatalmazhatja végrehajtó bizottságát a megállapodás megkötésére, előírhatja azt is, hogy a megállapodás a tanács jóváhagyását követően lép hatályba. Szakigazgatási kirendeltség 11. A helyi tanács Szabályzata indokolt esetben rendelkezik: a) kirendeltség létesítéséről és annak fajtájáról (pl. állandó, félnapos, vagy ún. közigazgatási nap tartása); b) arról, ha kirendeltség fenntartása — az ügyek mennyiségére tekintettel — nem célszerű, a helyi tanácsi szakigazgatási szervezet dolgozói meghatározott napokon, de legalább kéthetente minden társközségben a helyszínen tartanak ügyfélfogadást. 12. A Szabályzat meghatározza a kirendeltség működési területét és fő feladatait. Ügyrendjét a végrehajtó bizottság állapítja meg. A Szabályzat előírhatja, hogy énhez az érdekelt elöljáróság egyetértése szükséges. 13. A Szabályzat meghatározza a kirendeltség vezetőjének fő feladatait a területén működő elöljáróság, illetve az elöljáró rendszeres tájékoztatásában, tevékenységük elősegítésében. 14. A Szabályzat részletezi a kirendeltség — és annak vezetője — viszonyát a tanácshoz, a végrehajtó bizottsághoz, a szakigazgatási szervekhez, az elöljárósághoz, valamint a kirendeltség vezetőjének beszámoltatására, a kirendeltség tevékenységének ellenőrzésére vonatkozó főbb szabályokat. A tanács vállalatai és intézményei 15. A teljes tanácsi szervezet bemutatása érdekében a tanácsi intézmények felsorolását, valamint — elkülönítve — a tanács felügyelete és a törvényességi felügyelete alatt álló vállalatok felsorolását a Szabályzat melléklete tartalmazza. IX/A Fejezet Az elöljáróság (Tt. 69/B. §—69/C. §) A községi közös tanácsok nem székhely társközségeiben megalakuló elöljáróságok fontos szerepet töltenek be a község érdekeinek hatékony képviseletében, a község közösségi életének a szervezésében. Létrehozásuk a községi képviselet, a szocialista demokrácia fejlesztését szolgálja. Fontos követelmény, hogy öntevékenyen, felelősen gyakorolják hatáskörüket. A községi közös tanács munkája is eredményesebb, ha az elöljáróságok önállóan látják el feladataikat, gyakorolják hatáskörüket. Ugyanakkor a tanács és szervei döntési rendszerét, valamint működési rendjét az elöljáróságokra tekintettel szükséges továbbfejleszteni. A tanács vizsgálja meg az egyes elöljáróságok működéséhez szükséges feltételeket (tárgyaló helyiség berendezése, a szükségesdokumentumokkal való ellátása, telefonhasználat stb.), s szükség esetén intézkedjen ezek javítására. \ 1. A tanács a Szabályzat mellékleteként, elöljáróságonként, határozza meg azokat az ügyeket, amelyekben egyetértési, véleményezési jogkört ad az elöljáróságnak, továbbá véleményezési jogkört ad a székhelyközség tanácstagi csoportjának. 2. A Szabályzat meghatározhatja a tisztségviselők, a szakigazgatási szerv feladatait az elöljáróság döntési, egyetértési, véleményezési jogkörébe, illetőleg a székhelyközség tanácstagi csoportjának a véleményezési jogkörébe tartozó ügyek előkészítésében, további intézésében. 3. A Szabályzat rendezi a nem tanácsi szervekkel való kapcsolattartás formáit, a nem székhely