Tanácsok közlönye, 1985 (34. évfolyam, 1-27. szám)

1985 / 12. szám

12. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 621 2. A tanács szervei és a nem tanácsi szervek együttműködésének részletkérdéseit együttműködési megállapodások tartalmazzák. Ezek alapelveit, főbb tartalmi kellékeit a Szabályzat megállapíthatja. 3. A Szabályzat a Tt. 22. § (2) bekezdésében foglaltakat részletezve rendelkezik a dolgozók érdekében hozott művelődésügyi, egészségügyi, szociális és munkaügyi jogszabályok megtartása ellenőrzésének módszereiről. így pl.: * 1 a) kialakíthatja az ellenőrzésekben a tanácsi szervek közötti munkamegosztást; b) előírhatja, hogy az ellenőrzött szervnél működő érdekvédelmi szervet fel kell kérni az ellenőrzésben való, együttműködésre; c) rendelkezik a vizsgálati tapasztalatok megtárgyalásának és a szükséges intézkedéseknek a rendjéről. IV. Fejezet A tanács működése (Tt. 27. §—36. §) a) A tanács testületi munkájának korszerű szervezése járuljon hozzá a képviseleti munka fejlesztéséhez. Segítse elő az érdekegyeztetés olyan módszerének és mechanizmusának kialakítását, amely felszínre hozza az eltérő érdekeket, lehetővé teszi jobb összehangolásukat. A tanács döntéseinek előkészítésében, a döntések kialakításában, a végrehajtás menetében és a végrehajtás ellenőrzésében nagyobb szerepe legyen a tanácstagok, illetve a lakosság véleményének. b) , A munkaterv is biztosítsa a napirendek olyan megválasztását, amely segíti a testületek érdemi munkáját. c) A tanács alakítsa ki döntései előkészítésének, valamint a végrehajtás megszervezésének és folyamatos ellenőrzésének következetes, hatékony rendszerét. Ennek érdekében a tanács az átfogó határozatai végrehajtásának a helyzetét időközönként külön is tűzze napirendre. d) Az előterjesztések készítői érdemben terjesszék a testület elé az előkészítés alkalmával felmerült nézeteket, a mellettük és ellenük szóló érvekkel együtt, hogy a testület ezek ismeretében a legalkalmasabb változatot választhassa ki. A tanács meghatározó szerepének növelését szolgálja a kétfordulós tárgyalási mód, melyet célszerű alkalmazni pl. a tanácsi tervek, fejlesztési programok, a költségvetés, a különböző ágazati koncepciók, a testületi demokratizmus fejlesztésére irányuló elképzelések előkészítésére. E módszer alkalmazása esetén a tanács előzetesen állást foglal a fő célok, a koncepciók tekintetében. Az erre vonatkozó előterjesztés vegye számba a megoldandó feladat sajátosságait, a kialakult helyzetet, a rendelkezésre álló eszközöket, tárjon fel minden lehetséges megoldást, bemutatva az egyes megoldások előnyeit, hátrányait. A tanács előzetes állásfoglalása szerint végzik a tisztségviselők, a szakigazgatási szervek a tervezet további kimunkálását, gondoskodnak a társadalmi vita megszervezéséről, más szükséges egyeztetésekről, majd az így kidolgozott tervezetet terjesztik most már végleges döntésre a tanács elé. ej Különösen kétfordulós tárgyalást igénylő témákban szükséges társadalmi vitákat szervezni a lakossági vélemények megismerése végett. A társadalmi vita alkalmas fóruma a falugyűlés, a településen belül körzeti és rétegtanácskozás, a munkahelyi vita stb. f) A tanács a nyílt város- és községpolitika hatékonyabb megvalósulása érdekében a társadalmi vitákon túlmenően a tájékoztatás egyéb formáit is alakítsa ki. Ebben a tömegtájékoztatás helyi for"1 különösen a helyi tanácstagok, a bizottságok vállaljanak szerepet és ilyen feladatokat adhat a tanács a tisztségviselőknek, a szakigazgatási szervek vezetőinek is. A közvetlen demokrácia helyi fórumai a tájékoztatás mellett adjanak tényleges lehetőséget az érdekfeltárásra és érdekegyeztetésre. A falugyűlések tartalmasabb előkészítése, a szervező munka javítása fontos feladat. A falugyűlésen ne csak tájékoztassanak, hanem a tisztségviselők kérjék a lakosság véleményét és javaslatát a település életét érintő lényeges kérdésekben. A városkörzeti és rétegtanácskozások teremtenek lehetőséget arra, hogy a tanácsok megismerjék a lakosság, illetve az egyes rétegek véleményét, és megadják részükre a szükséges információkat. A nagyobb városokban a tanácskozási központok szerepét kell növelni. Az üdülőterületeken célszerű időközönként tanácskozást szervezni az üdülővel rendelkezőknek. A tanács meghatározza azokat az alapvető kérdéseket, amelyeket a falugyűlés (részíalugyűlés), városkörzeti tanácskozás, vagy rétegtanácskozás elé kell terjeszteni. PL: a terület- és településfejlesztési koncepciók, a város-községrendezési tervek, a lakossági alapvető szükségletek kielégítését szolgáló döntéstervezetek, tanácsrendelet-tervezetek, intézmény- és vállalatalapítás, nem tanácsi szervekkel való együttműködés tapasztalatai, nagyobb területet érintő kisajátítások, telekkialakítások, társulat létrehozása stb. Ahol jogszabály a többségi vélemény ismeretét írja elő, ott éljenek a helyi szavazás lehetőségével. A falugyűlésen előterjesztett tájékoztatót előzetesen a tanács vitassa meg, és döntsön arról, hogy milyen időpontra hívják össze és milyen témák tárgyalására a falugyűlést. A tanács rendelkezhet a helyi demokratikus fórumok működésével kapcsolatos végrehajtó bizottsági tennivalókról (pl. a falugyűlésen elhangzottak értékelése, az intézkedések megtétele, illetve kezdeményezése, majd a tanács és az érintettek tájékoztatásának megszervezése), valamint a tanácstagi feladatokról (pl. a lakó- és utcabizottságokkal való kapcsolatfelvétel). gr) A tanácsi tervek, döntések előkészítésének a rendje, a lakossági kapcsolatok, a nem tanácsi i szervekkel való együttműködés, illetőleg ezek sza-