Tanácsok közlönye, 1985 (34. évfolyam, 1-27. szám)

1985 / 12. szám

12. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 619 A Szabályzat felülvizsgálatának célja A tanácsok önállóságának a növelése fokozódó követelményeket támaszt a testületi munka javí­tásában. Az MSZMP XIII. kongresszusa kijelölte a tanácsok tevékenysége továbbfejlesztésének a fő irányait is. Ezt megelőzően 1984. október 9-én az MSZMP KB értékelte a tanácsok testületi mun­káját és állásfoglalást alakított ki javítására. Az Országgyűlés 1984 októberében megvitatta a ta­nácstörvény végrehajtásának a tapasztalatait, s meghatározta a teendőket. Alapvető követelmény — az össztársadalmi ér­dekek figyelembevételével — a tanácsok népkép­viseleti jellegének erősítése. Növekednie kell a tanát sok szerepének a helyi, területi érdekek fel­tárásában, összehangolásában és érvényesítésében, javulnia testületi tevékenységük politikai tartal­mának. Érvényesülnie kell a tanácsok önállóságá­nak és felelősségének az alapvető szervezeti és sze­mélyi ügyekben. A tanácsok önkormányzati szere­pe különösen a terület- és településfejlesztésben, a lakosság szükségleteinek a kielégítésében jus­son erőteljesebben kifejezésre. Erősödnie kell a ta­nácstestület meghatározó szerepének a terület- és településfejlesztés tervezésében, az eszközök fel­használásában. A helyi tanácsok érdemben döntse­nek területük legfontosabb gazdasági, társadalom­politikai ügyeiben, a lakosság életkörülményeit befolyásoló kérdésekben. A tanácsoknak kiemelt figyelmet kell fordíta­niuk a szocialista demokrácia további fejlesztésére, különösen a saját tevékenységükben, a társadalmi, tömegszervezetekkel való együttműködésben, a közvetlen lakossági kapcsolatok szélesítésében és elmélyítésében. Kedvezőbb feltételeket, növekvő lehetőségeket kell teremteniük arra, hogy az ál­lampolgárok közvetlenül és szervezeteik útján részt vegyenek ügyeik intézésében, a döntések előkészítésében és a végrehajtás ellenőrzésében. A tanácsoknak és szerveiknek a lakosság ki­sebb-nagyobb részét közvetlenül érintő ügyekben a döntés előtt meg kell ismerniük az érdekelt la­kosság véleményét, javaslatait. A döntésről, a célo­kat és indokokat is ismertetve kellő időben tájé­koztatniuk kell a lakosság érintett körét. Ezen állásfoglalások alapján szükséges minden tanácsnál értékelni a testületi tevékenységet, s in­dokolt meghatározni a saját feladatokat, munka­módszereket és erre szükséges alapítani a Szabály­zat felülvizsgálatát. A Szabályzat keretében a tanács haytározza meg — a saját helyzetének, feltételeinek megfelelően — az ismertetett társadalompolitikai célkitűzések megvalósítását szolgáló módszereket, működési, kapcsolati formákat. A Szabályzat bevezetője A bevezető röviden összefoglalhatja a tanács alapvető céljaira, feladataira, valamint a tanács és szervei működésének főbb irányaira megha­tározó jelentőségű társadalmi, gazdasági, kultu­rális stb. adottságokat, sajátosságokat. I. Fejezet Általános rendelkezések (Tt. 1. §-8. §) Ez a fejezet ismerteti a tanács hivatalos megne­vezését és székhelyét. Utal arra, hogy melléklet tartalmazza a tanács működési területére vonatko­zó adatokat. A megyei tanács Szabályzatának mel­léklete tartalmazza a megyei irányításban közre­működő megyei városi, városi, városi jogú nagy­községi (a továbbiakban: városi) tanácsok és a kör­nyékükbe tartozó községek, valamint a közvet­len megyei irányításba vont nagyközségi tanácsok felsorolását. A megyei irányításban közreműködő városi tanács Szabályzatának melléklete felsorolja a városkörnyékbe tartozó községi tanácsokat. II. Fejezet A tanács feladatai és hatásköre (Tt. 9. §—20. §) 1. A tanács hatáskörével kapcsolatban: aj A Szabályzat felsorolja azokat a Tt-be és a Vhr-be foglalt hatásköröket, amelyeknek gyakor­lását a Vhr. 19. § (1) bekezdése alapján a tanács a végrehajtó bizottságra ruházza át. b) Előírja a Szabályzat, hogy a végrehajtó bi­zottság az átruházott hatáskörben hozott döntésé­ről a következő tanácsülésen köteles beszámolni. A tanács meghatározó szerepének erősítése ér­dekében szükséges, hogy a tanács vizsgálja felül a hatáskörgyakorlás korábbi átruházásának indo­koltságát és ezzel csak kivételes esetben éljen. Különösen indokolt, hogy a vállalat-, intézmény­alapítás, a tervek, programok, koncepciók kialakí­tása, a hitelfelvétel, a nem tanácsi szervek pénz­ügyi támogatása kérdésében a hatáskört maga a tanács gyakorolja. A jogszabály szerint a tanácsot, illetőleg a vég­rehajtő bizottságot egyaránt megillető hátas] örök gyakorlását úgy kell alakítani, hogy azokban a ta­nács meghatározó szerepe legyen az erőteljesebb: a tanács gyakorolja azokat a hatásköröket, rr~c­lyek a terület- és településfejlesztést, a lakossági ellátást, a szocialista demokrácia fejlesztő"' t érin­tik. c) Elrendelheti a Szabályzat, hogy a végre] ajtó bizottság minden tanácsülésen adjon táj ?kö Sf a tanács feladat- és hatáskörét érintő új jogszabá­lyókról. d) A helyi viszonyoknak megfelelően a Szabály­zat tovább részletezheti a Tt. II. Fejezetében meg­határozott feladatokat és hatásköröket (pl. a nem-

Next

/
Oldalképek
Tartalom