Tanácsok közlönye, 1985 (34. évfolyam, 1-27. szám)

1985 / 12. szám

602 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 12. szám tási, igazgatási, művelődési, oktatási, kutatási, egészségügyi, szociális, jóléti célra és más gazdasági célra használt önálló helyiség vagy műszakilag összefüggő helyiségcsoport. (A R. 4. §-ához) 2. § A bérleménycsoportokat e rendelet melléklete, az országos jelentőségű üdülőterülettel rendelkező községeket pedig a 29/1931. (XII. 29.) ÉVM számú rendelet melléklete állapítja meg. 3. § A fizetendő bér megállapításakor a helyiség épületszerkezetekkel (falakkal) körülhatárolt teljes alapterületét számításba kell venni. Az alapterületbe a helyiségben állandó jelleggel kialakított közbenső szint (galéria) és a helyiséghez tartozó kirakat területét is be kell számítani. 4. § (1) Ha valamely helyiségcsoport egyes helyiségei különböző bérleménycsoportokba tartoznak, — a (2) bekezdésben említett eset kivételével — valamennyi helyiségre a jellemző fő rendeltetési célnak megfelelő bérleménycsoportra vonatkozó bérmértéket kell alkalmazni. (2) Ha a helyiséghez — kiegészítő jelleggel — pince, alagsori helyiség, garázs is tartozik, ezekre a ,,C" bérleménycsoportra vonatkozó bérmér-, téket kell alkalmazni. (3) Vegyes rendeltetésű (részben lakás, részben nem lakás céljára szolgáló) helyiség bérét a R. és e rendelet alapján kell megállapítani. 5. § (1) Az alapbér mértéke a helyiségek településen belüli fekvése alapján — a bérleménycsoportok, illetőleg ezeken belül helyiségtípusok szerint — legfeljebb 30%-kal módosítható (növelhető, illetőleg csökkenthető). (2) Az (1) bekezdés szerinti módosítás a fővárosi, a városi (megyei városi), illetőleg a községi tanács végrehajtó bizottsága által a település egy-egy összefüggő azonos jellemzőjű területére (városközpont, főútvonal, mellékútvonal, peremterület, külterületi lakott hely, tanyás terület stb) meghatározott bárövezetekben és esetekben alkalmazható. 6. § (1) A bér mértékét csökkenteni kell, ha a helyiség a) rendeltetésszerű használatához szükséges egyes helyiségek (pl. egészségügyi, tároló helyiség) hiányoznak, b) műszaki állapota kedvezőtlen, c) műemlékvédelem alatt álló épületben van, és a bérlőt a védettséggel kapcsolatban külön kötelezettségek terhelik. (2) Az (1) bekezdés alapján a csökkentés mértéke legfeljebb 30% lehet. 7. § (1) A bér mértékét csökkenteni kell, ha a helyiség a.) műszaki állapota különösen kedvezőtlen; b) ideiglenes jellegű (pl. felvonulási, barakképület) épületben van, c) pincében, alagsorban van, és emiatt a rendeltetésszerű használhatósága korlátozott. (2) Az (1) bekezdés alánján a csökkentés mértéke legfeljebb 50% lehet. , 8. § A csökkentés mértéke az 5—7. § alapján együt-j tesen legfeljebb 60% lehet. 9. 5 A helyiség idényjellegű használata esetében (pl.: üdülőterületen) — ha az idényen kívüli hónapokban a tevékenység folytatása szünetel — e hónapokra az egyébként fizetendő bér összegénél 30%-kal alacsonyabb bér állapítható meg. Az idényen kívüli hónapokat a felek megállapodása határozhatja meg. (A R. 7. §-ához) 10. § A R. 7. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a bérlő által a saját költségén — bérbeszámítási igény nélkül — a R. és e rendelet hatálybalépése előtt elvégzett munkák esetében is alkalmazni kell, ha a felek úgy állapodtak vagy állapodnak meg, hogy a bér a bérleti jogviszony fennállása alatt változatlan marad. (A. R. 9. §-ához) 11. § (1) Jogcím nélküli a használat, ha a használó o) a helyiséget, illetőleg á területet nem a logszabályban meghatározott módon szerezte meg, b) bérleti jogviszonya megszűnt és a helyiséget, illetőleg területet határidőre nem ürítette ki. (2) Rendeltetés ellenes a használat, ha a bérlő a) a helyiséget, illetőleg a területet nem a kii