Tanácsok közlönye, 1985 (34. évfolyam, 1-27. szám)

1985 / 11. szám

11. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 553 A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1985. évi 13. számú törvényerejű rendelete a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény és az ipari szövetkezetekről szóló 1971. évi 32. számú törvényerejű röndelet* módosításáról 1. § A szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény (a továbbiakban: Szvt.) 16. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A szövetkezetet — kéralmére — a cégjegyzékbe is be lehet jegyezni.1' 2. § Az Szvt. 38. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(1) A szövetkezet tervek alapján gazdálkodik; terveit maga készíti el és állapítja meg." 3. § Az Szvt. 70. §-ának (1) és (2) bekezdései, helyébe a következő rendelkezések lépnek; egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre módosul: „70. § íl) A szövetkezet feladatainak eredményes ellátása érdekében — a jogszabályok keretei között — alapszabályában és más belső szabályzataiban olvan munkaszervezeti és érdekeltségi rendszert alakít ki, amely biztosítja a szövetkezeti vagvon megtartását és növelését, a gazdálkodás hatékonyságának folyamatos növekedését, a szövetkezeti sajátosságok erősödését, különösen a szövetkezetben dolgozó tagok, és alkalmazottak anyagi és erkölcsi érdekeltségét. (2) A szövetkezet munkaszervezetét és ánnak működését úgy kell kialakítani, hogy az kellő összhangban legyen a szövetkezet önkormányzati szervezetével és működésével. (3) Az önelszámoló vagy az egyébként elkülönült szervezeti egységeket érintő további rendelkezéseket az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok határozzák meg. 4. § Az Szvt. 89/A. § (1) bekezdése első mondatának helyébe a következő rendelkezés lép: .,(1) A szövetkezetek érdekképviseleti szervei ellátják a szövetkezetek, társulásaik, a szövetkezet által létesített leányvállalatok, valamint a tagság érdekeinek képviseletét és a társadalom érdekeivel történő egyeztetését." 5. § Az Szvt. 116. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A Minisztertanács felhatalmazást kap az iskolaszövetkezet és az iskolaszövetkezeti csoport szabályozására; ennek keretében az iskolaszövetkezeti formák céljából és jellegéből adódó sajátosságokra tekintettel e törvény rendelkezéseitől eltérhet." * Megjelent a Tanácsok Közlönye 1971. évi 55. számában C. § Az ipari szövetkezetekről szóló 1971. évi 32. számú törvényerejű rendelet (a továbiakban: iszt.) 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni a szövetkezet önelszámoló vagy egyébként elkülönült szervezeti egységeit, ezek gazdálkodási önállóságának és felelősségének a szövetkezet egységes rendjéhez igazodó általános szabályait."; 7. § Az Iszt a következő 20/A. §-sal egészül kis „20/A. § (1) Abban az esetben, ha az önelszámoló vagy egyébként elkülönült szervezeti egységben több munkahelyi közösség működik, ^ a szervezeti és működési szabályzat kimondhatja,' hogy az egész egységet érintő kérdésekben — összevont munkahelyi tanácskozást lehet tartani, vagy — az egyes munkahelyi tanácskozások: a rész-i közgyűlés szabályainak megfelelő alkalmazásával hoznak az eg}'-ség egészére érvényes határozatot* (2) A szervezeti és működési szabályzat hatá-« rozza meg az önelszámoló vagy egyébként elkülönült szervezeti egységek vezetőinek részvételét,' illetőleg közreműködését a vezetőség tevékenységében; vagy az egységek vezetőiből, továbbá a vezetőség által kijelölt tagokból és alkalmazottakból tanácskozó és érdekegyeztető testületet ala-* kíthat. Utóbbi testületbe a szövetkezet keretében működő szakcsoportok és gazdasági munkaközösségek vezetői is bevonhatók. (3) A szeivezeti és működési szabályzat az önelszámoló vagy egyébként egyes elkülönült szervezeti egységek érdekeltségére, belső elszámolási rendszerére, a szövetkezet társadalmi tevékenységében való részvételük formáira és mértékére, valamint a működésükre vonatkozó egyéb egyen di feltételek meghatározását a szövetkezet vezetőségének és az érintett egységnek a megállapodására utalhatja." 8. § Az Iszt. a következő 23/A. §-sal egészül ki: ,,23/A. § (1) A tag kérheti a szövetkezetben való foglalkoztatásának szüneteltetését, ha teljes munkaidejében a szövetkezet keretében működő szakcsoportnál kíván dolgozni. A kérelem tárgyában a szövetkezet vezetősége határoz." 9. § Az Iszt. 25/A §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek: ,.25/A. § (1) Az alapszabály kimondhatja, hogy az a tag, akinek öregségi vagy rokkantsági nyugdíját már megállapították, illetőleg akinek munkavégzési kötelezettségét a nyugdíjjogosultságára tekintettel megszüntették és öt a szövetkezet nyugdíjasként sem foglalkoztatja, a közgyűlésen tanácskozási joggal vesz részt. Az ilyen tagot a munkahelyi tanácskozásra csak akkor kell meghívni, ha őt a szövetkezet nyugdíjasként is foglalkoztatja. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt tag a szövetkezet foglalkoztatási kötelezettségének megszűnésekor választhat, hogy a célrészjegy és a tag-