Tanácsok közlönye, 1985 (34. évfolyam, 1-27. szám)

1985 / 7. szám

7. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 393 tatás megtörténte. A felsőbb fokú szakigazgatási szerv vezetőjének, illetőleg a miniszternek a tá­jékoztatásra adott esetleges véleményét ugyan­csak a tanács elé kell terjeszteni. Vhr. 7. § A Minisztertanács Tanácsi Hivatalá­nak elnöke állapítja meg — érdekelt miniszte­rekkel egyetértésben — a szakigazgatási szerve­zet tagozódásának irányelveit. Vhr. 8. § A tanács végrehajtó bizottsága tagjai­nak számát: a) a községben, nagyközségben legalább öt, leg­feljebb tizenegy; b) a városban, megyei városban, fővárosi kerü­letben legalább hét, legfeljebb tizenhét; c) a fővárosban és a megyében legalább tizen­egy, legfeljebb tizenhét főben határozhatja meg. Vhr. 9. § (1) A közösen alapított vagy közösen működtetett vállalat, intézmény felügyeletének, illetőleg irányításának szabályait, a munkáltatói és> más hasonló jogok gyakorlását — ha jogszabály másként nem rendelkezik — külön kell megállapí­tani. (2) A helyi szervek egyikét meg lehet bízni igazgatási feladatok több tanács illetékességi terü­letére kiterjedő ellátásával. Az erről szóló meg­állapodást írásba kell foglalni. A- különböző fel­adatokat ellátó igazgatási társulások illetékességét — lehetőség szerint — azonos területre kell meg­állapítani. (3) A tanács a Tt. 12. § (3) bekezdésében fog­lalt hatásköre gyakorlását a végrehajtó bizottság­ra átruházhatja. (4) Ha művelődésügyi, egészségügyi és szociá­lis intézmények ellátó tevékenysége a fenntartó tanács működési területén túl terjed, az állam­igazgatási területbeosztástól függetlenül kötelesek feladataikat ellátni. Vhr. 10. § (1) Hatályon kívül helyezve. (2) Helyi tanács területének egy része másik helyi tanács területéhez csatolható, amennyiben ez a közvetlenül érintett lakosság érdekét szolgálja. (3) Hatályon kívül helyezve. Vhr. 11. § (1) Államigazgatási helynév: a köz­ség, a város, a fővárosi kerület, a főváros és a megye neve. (2) Azonos szintű területi egységek elnevezése nem egyezhet egymással. Államigazgatási hely­névként csak a hivatalosan megállapított helyne­vet szabad használni. (3) Az. államigazgatási helynév indokolt eset­ben megváltoztatható. Üj államigazgatási helynév megállapításakor figyelemmel kell lenni a törté­nelmi hagyományokra, a földrajzi környezetre és a nyelvi, nyelvhelyességi követelményekre. (4) Az államigazgatási helyneveket a Központi Statisztikai Hivatal elnöke a Magyar Népköztár­saság Államigazgatási Helynévkönyvében tartja nyilván. Vhr. 12. § (1) Űj községi tanács szervezését le­het kezdeményezni, ha mintegy ezerötszáz lakosú belterület alakult ki, és az önálló igazgatás, vala­mint a közösségi szükségletek kielégítésének felté­telei biztosíthatók. (2) Egymással szomszédos községek, valamint községek és városok egyesülését lehet kezdemé­nyezni, ha belterületeik közel fekszenek vagy ösz­szeépültek, és az egyesülést a gazdasági, társadal­mi és településpolitikai viszonyok indokolják. Egyesülés esetén a község a nevét településrész-* névként megtarthatja. (3) Egymáshoz közel fekvő községek tanácsai közös tanács alakítását kezdeményezhetik, amennyiben ezt az érintett községek társadalmi viszonyai, a területükön működő mezőgazdasági nagyüzem indokolja és a községek közötti közle­kedés lehetővé teszi, valamint lakosságuk ellátása színvonalasabban biztosítható a községi erőforrá­sok egyesített felhasználása útján. (4) Hatályon kívül helyezve. (5) Nagyközségi tanáccsá lehet nyilvánítani azt a községi tanácsot — indokolt esetben községi kö­zös tanácsot — amelynek illetékességi területén legalább ötezer lakos él. \ Lakosságának számától függetlenül nagyközségi tanáccsá nyilvánítható az a községi tanács, amelynek illetékességi területe (székhelye): a) a lakosság társadalmi összetételét, meglevő üzemeit, közintézményeit, valamint belterületét tekintve városiasodó jellegű; vagy b) országos jelentőségű gyógy- és üdülőhely. (6) Üj község alakítását lehet kezdeményezni, ha a településen mintegy 800 lakosú lakotthelv alakult ki, továbbá a lakosság száma növekszik és az alapellátási intézmények kiépültek. Vhr. 13. § (1) Várossá nyilvánítást nagyközsé­gi tanács kezdeményezhet. (2) Város megyei várossá nyilvánítását akkor kezdeményezheti a mintegy százezer lakosú me­gyeszékhely város tanácsa, ha kiemelkedő jelen­tőségű gazdasági és társadalmi szerepe van, és vonzáskörzete a megye területén túl terjed. Vhr. 14. § (1) A tanács működési területének, jogállásának, valamint az államigazgatási hely­névnek a megváltoztatását megelőzően a helyi ta­nács — a lakosság többsége véleményének ismere­tében — állást foglal, illetőleg javaslatot tesz. (2) A területszervezési javaslatok kidolgozásá­nál figyelemmel kell lenni az országos település­hálózatfejlesztési koncepcióról szóló kormányha­tározatban foglaltakra is. (3) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa vagy a Minisztertanács döntését igénylő ügyben a helyi tanács javaslatát a fővárosi, megyei tanács végre­hajtó bizottsága állásfoglalásával terjeszti elő. 14/A. § Városkörnyéki bizottság megalakítására és működésére a Minisztertanács Tanácsi Hivata­i Iának elnöke ad irányelveket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom