Tanácsok közlönye, 1985 (34. évfolyam, 1-27. szám)

1985 / 5. szám

254 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 5. szám számú rendelet (a továbbiakban: MTR.) 6. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján — az Országos Tervhivatal elnökével, a pénzügyminiszterrel, a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsával és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben — a vállalati keresetszabályozás rendszeréről szóló 15/1984. (XI. 5.) ÁBMH számú rendelkezést (a továbbiakban: R.) a következők szerint módosítom: 1- § Az R. 5. számú mellékletként e rendelkezés mellékletével egészül ki. 2. § Ez a rendelkezés a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit 1985. január 1. napjától kell alkalmazni. Dr. Rácz Albert s. k.,1 államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke Melléklet a 311985. (III. 1.) ÁBMH számú rendelkezéshez A kereseti adó megállapításának általánostól eltérő szabályai Kereseti adó kedvezmény bérpolitikai intézkedés alapján. 1. A vállalat mentesül az 1984-es évközi és az 1985. évi bérpolitikai intézkedések alapján felhasználható bérösszeg utáni kereseti adó befizetése alól. A keresetszint szabályozást alkalmazó vállalat az 1984-es évközi bérpolitikai intézkedés teljes éves kihatását, egyéb vállalat az 1985-re való áthúzódó hatását veheti figyelembe. 2. a) A keresetszint szabályozást alkalmazó vállalatnak az 1985. évi eredményelszámolást követően teljesítendő kereseti adót a b) pont szerint csökkentenie kell. b) A 4. § (5) bekezdésében foglalt adótáblázatot alapul véve meg kell határozni a vállalat tárgyévi átlagkeresetéhez tartozó adót. Meg kell állapítani az 1. pontban megjelölt bérösszeg és a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszámának hányadosával csökkentett tárgyévi átlagkeresethez tartozó adót is. 1984-es évközi bérpolitikai intézkedés esetében bázisévi, 1985-ös bérpolitikai intézkedés esetében tárgyévi létszámot kell alapul venni. A kereseti adó mértékét az így kiszámított adók különbözetének és a tárgyévi képzett összlétszámnak a szorzatával csökkenteni kell. 3. a) A keresetnövekmény szabályozást és a központi keresetszabályozást alkalmazó vállalat esetében az 1985. évi átlagkereset-növekedés, bázisát meg kell növelni az 1. pontban megjelölt bérösszeg és a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszámának hányadosával. 1984-es évközi bérpolitikai intézkedés esetében bázisévi, 1985-ös bérpolitikai intézkídés esetében tárgyévi létszámot kell alapul venni. b) Az átlagkereset bázisának az a) pontban meghatározott korrekcióját 1984-es évközi bérpolitikai intézkedés esetében az egyéb korrekciók elszámolása előtt, 1985-ös bárpolitikai intézkedés esetében az időbeli sorrendiséget betartva kell végrehajtani. c) Az a)—b) pontban foglaltakat az átlagkereset növekedés számításakor a keresetszint szabályozást alkalmazó vállalatnak is figyelembe kell vennie. Kereseti adó kedvezmény a többműszakos foglalkoztatás elterjedésének ösztönzésére 4. A többműszakos foglalkoztatás, valamint a folyamatos, folytonos munkaidőrendeknek elterjedésének ösztönzése érdekében — az ágazati miniszter javaslatára, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal által adott egyedi engedély alapján — a kereseti adó meghatározott része elengedhető, ha az átlagos műszakszám növekedéséből, illetve a folyamatos, folytonos munkaidőrendben foglalkoztatottak számának bővüléséből adódóan a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresete legalább 0,5 százalékkal emelkedett. Az adóelengedésnél az így kimutatott átlagkeresetnövekedés 0,5 százalék alatti része is figyelembe vehető. Az adóelengedés nem terjed ki a műszakpótlék emeléséből adódó átlagkereset-növekedésre. Az e kedvezmény alapján felhasználható keresetösszeget a 2—3. pont szerint kell elszámolni: 5. Az átlagkeresetnek az átlagos műszakszám növekedéséből, illetve a folytonos munkaidőrendben foglalkoztatottak számának bővüléséből adódó emelkedését a következők szerint kell meghatározni : a) Az átlagos műszakegyüttható kiszámításához előbb összegezni kell a fizikai foglalkozásúak teljesített munkanapjainak számát az I., II., III. Ss IV. műszakban, majd ezen összeget osztani kell a fizikai foglalkozásúak teljesített munkanapjainak számával az I. műszakban. b) Az átlagos műszakszám növekedik, ha az átlagos műszakegyüttható 1985-ös mértéke meghaladja az 1984-es mértéket. c) Az átlagkereset átlagos műszakszám növekedéséből adódó emelkedésének meghatározása a vállalati átlagos műszakpótlék változásán alapul. A számításhoz 1984-ben és 1985-ben egyaránt a vállalatnál 1984. XII. 31-én érvényben volt műszakpótlék mértékeket kell alapul venni. d) A vállalati átlagos műszakpótlékot az egyes műszakokhoz tartozó műszakpótlékoknak az egyes műszakok részarányaival, mint súlyokkal számított számtani átlagaként kell meghatározni. e) Az átlagkereset átlagos műszakszám növekedéséből adódó emelkedését az átlagos műszakpót-*