Tanácsok közlönye, 1985 (34. évfolyam, 1-27. szám)
1985 / 5. szám
248 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 5. szám A letét kezelése 32. § (1) Az elítélt magánál nem tartható pénzét, értéktárgy ait és egyéb ingóságát az intézet letétként kezeli. (2) Az elíólt keresményének és letétben levő pénzének külön jogszabályban meghatározott részét az intézet jogosult az elítélt tartásra jogosult gyermeke gondozójának megküldeni, illetőleg a szabadulása idejére tartalékolni. Tartási költség 33. § Az elítéltet terhelő tartási költség összegét és a térítés módját külön jogszabály állapítja meg. Kártérítés 34. § (1) Az elítéltet az intézetnek okozott kár megtérítésére az intézet parancsnoka határozattal kötelezi. A kártérítési határozat ellen az elítélt a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsokságához fellebbezhet. Az Országos Parancsnokság másodfokú határozata végrehajtható; a kártérítésre kötelező határozat ellen az elítélt az elbocsátása után keresettel fordulhat a bírósághoz. Az elítéltet a nem a munkájával összefüggésben okozott kár megtérítése alól rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján részben mentesíteni lehet. (2) Az elítéltet a munkáltatónak okozott kár megtérítésére a munkáltató határozattal kötelezi. A határozat ellen az elítélt keresettel fordulhat a bírósághoz. 35. § (1) A szigorított javító-nevelő munka végrehajtása során az elítéltet nem a munkájával összefüggésben ért kárért a Polgári Törvénykönyv szerint az Igazságügyi Minisztérium, a munkájával összefüggésben ért kárért a munkáltató, illetőleg az intézetben végzett munka esetén az Igazságügyi Minisztérium a munkajogi szabályok értelemszerű alkalmazásával felelős. (2) Az elítélt az intézetben őt ért kárral kapcsolatos igényét az intézet parancsnokánál érvényesítheti. A parancsnok határozata ellen az elítélt a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnokságához fellebbezhet. Áz Országos Parancsnokság másodfokú határozata ellen az elítélt — ha az igény a munkájával összefüggésben keletkezett kárra vonatkozik — már a szigorított javító-nevelő munka végrehajtása alatt, egyébként az elbocsátása után fordulhat keresettel a bírósághoz. Az utóbbi esetben a kártérítési igény elévülése az elítélt elbocsátásáig nyugszik. (3) Az elítélt a munkáltatónál őt ért kár miatt kártérítési igénnyel élhet a munkáltatóinál. A munkáltató határozata ellen az elítélt keresettel fordulhajt a bírósághoz. VII. fejezet Egészségügyi ellátás Gyógyító-megelőző ellátás 36. § (1) Az elítélt gyógyító-megelőző ellátását az állami egészségügyi szolgálat végzi. (2) Az elítélt alapellátási szintű orvosi vizsgálatát és gyógykezelését a munkáltató rendelőjében, illetve a körzeti orvosi rendelőben, szakorvos és fekvőbeteg ellátását a területileg illetékes szakorvosi rendelőintézetben, illetőleg fekvőbeteg gyógyintézetben kell biztosítani. A munkáltatással kapcsolatos egészségügyi szabályok 37. § A munkaköri alkalmasság orvosi véleményezését, valamint a munka jellegétől függő és az egészségre káros munkakörben dolgozó elítélt időszakos orvosi vizsgálatát a munkahelyi üzemi orvos végzi. Terhes nők védelme 38. § (1) Az elítélt nő a terhesség negyedik hónapja után nem fogadható be az intézetbe. (2) Ha az elítélt nő a terhességének negyedik hónapját elérte, illetve egészségügyi ok miatt munkával nem foglalkoztatható, a büntetés félbeszakítását kell kezdeményezni. VIII. fejezet A büntetés végrehajtásának félbeszakítása, elbocsátás A szigorított javító-nevelő munka végrehajtásának félbeszakítása 39. § Ha az arra jogosult a szigorított javító-nevelő munka végrehajtásának félbeszakítását rendeli el, az elítélt elbocsátása iránt soron kívül kell intézkedni. Erről a munkáltatót értesíteni kell. 40. § (1) A szigorított javító-nevelő munka végrehajtását félbe kell szakítani, ha a) az elítéltet sorkatonai szolgálat teljesítésére hívják be,