Tanácsok közlönye, 1985 (34. évfolyam, 1-27. szám)

1985 / 1. szám

54 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1. szám g) alsó- és középfokú bentlakásos oktatási intézetben tanulócsoporthoz beosztott és az általános iskolai napközi otthonokban dolgozó csoportvezető nevelő; h) a bölcsőde és óvodai napközi otthon minden dolgozója; i) az ellátást nyújtó egészségügyi és oktatási intézetekben, valamint az üdülőkben a főfoglalkozásban takarítást végző dolgozók; Az étkezést biztosító költségvetési szervvel munkaviszonyban nem állók étkeztetése 2. A vezető a 2. § (3) bekezdés alapján akkor engedélyezheti más gazdálkodó szervek, intézetek dolgozói és egyes személyek (családtagok, nyugdíjasok) számára az étkezés igénybevételét, ha ezzel a működési engedélyben meghatározott főzési adatszámot nem lépik túl és ha ez az intézeti ellátottak, illetve a saját dolgozók étkeztetését, továbbá az intézet rendjét nem sérti. Ha a külsők (csoportos vagy egyéni) étkeztetése később válik az intézeti ellátottakra, illetve a saját dolgozókra nézve hátrányossá, akkor a korábban adott engedélyt a vezető köteles visszavonni, a visszavonást követő hó végéig azonban még az étkezést biztosítani kell. 3. A költségvetési szervnél a 2. pont alapján étkezők az ételt elsősorban a dolgozók éttermében vagy más,. arra alkalmas helyiségben fogyaszthatják el. Óvodában, egészségügyi intézetekben a gyermekekkel, betegekkel együtt azonban e dolgozókat vagy külső személyeket nem szabad étkeztetni. Intézeti diétás étkeztetés 4. Ha az intézet ellátottjai részére külön diétás ételt is előállítanak, akkor ezt az az alkalmazott vagy egyébként élelmezésre jogosult családtagja is igénybe veheti, akinek az illetékes rendelőintézeti szakorvos diétás étkezést javasolt. Krónikus betegség esetén a szakorvos egyszeri javaslata elegendő a diétás étel határidő nélküli szolgáltatásokhoz. Egyéb esetben a szakorvos javaslata csak hat hónapra érvényes. A munkahelyi étkeztetés támogatása, illetve térítési díja 5. Az élelmezés igénybevételére kötelezett dolgozó a ténylegesen alkalmazott norma 63%-át téríti. E dolgozók, amennyiben az intézetben bentlaknak, e kedvezményre jogosultak a munkaidőn kívül igénybevett étkezés esetén is. Ugyancsak megilleti e kedvezmény az élelmezés igénybevételére kötelezett bentlakó dolgozók 16. éven aluli gyermekeit is, ha bent étkeznek. 6. Az előfizetéses menü fogyasztása esetében — az 5. § (5) bekezdése alkalmazása kivételével — a ténylegesen alkalmazott normával azonos összeget térítenek: a) a költégvetési szervvel munkaviszonyban álló dolgozók, b) azok a dolgozók, akik az élelmezést a 4. § (2) bekezdésében foglaltak alapján veszik igénybe, c) az intézetben bentlakó dolgozók 5. pont alá nem tartozó családtagjai, d) a költségvetési szervhez kiküldött és ott munkát végző idegen szervek dolgozói, e) a továbbképzésben résztvevő dolgozók, valamint gyakorlaton lévő tanulók, j) a nyugdíjasok. Ez esetben a munkáltatói hozzájárulás összege azonos a rezsiköltséggel. 7. A 6. pontban felsorolt személyek közül az étlap szerint (á la carte) étkezők munkáltatói hozzájárulását az előfizetéses étkezésre jutó rezsiköltséggel azonos összegben kell megállapítani. Ilyen esetben a térítési díj meghaladhatja a nyersanyagköltséget. 8. Az étkezőket el kell látni az élelmezés igénybevételére jogosító utalvánnyal (jeggyel, tikettel, blokkal stb.). Az utalvány leadása ellenében az utalvány beváltási értékét az étterem beszámítja az elfogyasztott élelem árába. 9. A teljes önköltségnek (a nyersanyagköltség és a rezsiköltség együttes összegének) megfelelő öszszeget térítik mindazok a szervek és személyek, akikre nem vonatkoznak az 5., 6., 7. és a 13. pontban foglaltak. Szállított élelem esetén a szállító szerv a megrendelővel közölni tartozik a norma összegét. 10. Az önköltséget minden évben az előző lezárt naptári év adatai alapján kell megállapítani a következők szerint: az egynapi élelmezési normára arányosan jutó rezsiköltséget százalékban kell kifejezni. Ugyanezzel a százalékkal kell növelni a tárgyidőszakban alkalmazott normát és az így kiszámított összeg tekintendő önköltségnek. Ha teljes önköltség megállapítása az egyszerű (egyszeres) könyvviteli nyilvántartást vezető költségvetési szerveknél nem hajtható végre, akkor önköltségnek a norma egyszázhuszonkilenc százaléka veendő. 11. Ha a 2. § (3) bekezdés alkalmazása során más gazdálkodó szervezetek, intézmények dolgozói szervezetten veszik igénybe a konyhát fenntartó szerv éttermét, akkor az elszámolást a két szerv között történő megállapodás szerint történik. 12. Az étkezés igénybevételére jogosító utalványok kezelési rendszerét, dokumentálását, a térítési díjak beszedésének módját a munkáltató saját hatáskörében határozza meg, illetve szervezi meg. Az étkezést igénybevevő dolgozó részére étkezésenként csak egy utalványt szabad rendelkezésre bocsátani. 13. Ha üdülő (szakszervezeti szanatórium) lát el más gazdálkodó szervezetet, intézményt étellel, akkor a térítési díj