Tanácsok közlönye, 1985 (34. évfolyam, 1-27. szám)

1985 / 22. szám

976 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 22. szám (2) Az árutovábbítást — a (3) bekezdésben, valamint az 52. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével — írásbeli árunyilatkozattal kell kérni. (3) A fuvarozó vállalat és a posta által szállított vámárukat — a kábítószerek, valamint a sugárzó anyagok kivételével — egyszerűsített eljárással is lehet továbbítani. Ezt külön szabályzat állapítja meg. . (4) A külkereskedelmi vállalatok címére beérkező postai küldeményeket a posta által kiállított „Rovatlap"-pal kell továbbítani. A posta a „Rovatlap"-pal továbbított küldeményt — az azonosság biztosítása és a vámáru jelleg közlése mellett — közvetlenül a címzett külkereskedelmi vállalat részére kézbesíti, amely a küldemény átvételét a vonatkozó „Rovatlap"-on köteles elismerni. Az előjegyzési (konszignációs) raktárra beérkező postai küldeményeket közvetlenül a raktárt kezelő vállalat (szövetkezet) részére kell továbbítani és a fenti módon kézbesíteni.15 35. § (1) A továbbított vámárut az áru szállítója köteles a másik vámhivatalnál a rendeltetési helyére történt megérkezését követő 24 órán belül vagy az árutovábbítást végző vámhivatal által előírt határidő lejártáig változatlan állapotban bemutatni és annak további vámkezelését kérni. (2) Ha a vámáru szállítója elháríthatatlan akadály miatt bemutatási kötelezettségének a másik vámhivatalnál nem tud eleget tenni, a vámárut a legközelebbi vámhivatalnál köteles bemutatni. (3) A külkereskedelmi áruforgalomban behozott és továbbított vámáru akkor tekinthető a rendeltetési helyre érkezettnek, amikor a címzett a vonatkozó értesítést a fuvarozó vállalattól átveszi. (4) A külkereskedelmi áruforgalomban behozott és továbbított vámárukkal kapcsolatban a fuvarozó vállalatnak és a postának az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettsége csak akkor szűnik meg, ha a vámáru kiszolgáltatása (átadása) igazoltan a vámáru jelleg, valamint az árutovábbítást végző vámhivatal nvilvántartási számának közlése mellett történt. Kiszolgáltatás (átadás) után ez a kötelezettség arra hárul, aki a vámárut a vámáru jelleg igazolt tudomásulvétele mellett átvette. Vámkedvezményes (engedélyjegyes) eljárás 36. § (1) A külön jogszabályban meghatározott és megállapított célra külkereskedelmi • áruforgalom15 Módosította a 6/1983. (III. 9.) PM—KkM számú együttes rendelet. ban behozott vámárukat vámkedvezményes (en« gedélyjegyes) eljárásban lehet vámkezelni. (2) A vámkedvezményes (engedélyjegyes) eljárás vámvizsgálatból, a vámfizetési kötelezettség megállapításából, a vám kiszabásából és beszedéséből, valamint a felhasználás ellenőrzéséből áll (3) A vámkedvezményes (engedélyjegyes) eljárásban való vámkezelést írásbeli árunyilatkozattal kell kérni. (4) A vámkedvezményes (engedélyjegyes) eljárásban vámkezelt és igazoltan az engedélyezett célra felhasznált vámárut a belföldi forgalom számára vámkezelt árunak kell tekinteni. (5) A vámkedvezményes (engedélyjegyes) eljárásban vámkezelt, de nem az engedélyezett célra felhasznált vámáru után fizetendő vám kiszabására vonatkozó rendelkezéseket a 91. § (2) és (5) bekezdése tartalmazza. 37. § (1) A vámkedvezményes (engedélyjegyes) eljárás alkalmazását a fővárosi parancsnokság engedélyezi. Az engedélyben meg kell határozni a felhasználás célját, határidejét, valamint a felhasználás igazolásának módját. (2) Külkereskedelmi áruforgalomban behozott és a belföldi forgalom számára vámkezelt árunak a vámkedvezményes (engedélyjegyes) eljárásba ' történő utólagos bevonását —. az eredeti vámkezelés hatálytalanítása mellett — a fővárosi parancsnokság engedélyezheti, ha a belföldi forgalom számára való vámkezelés céljából tartott belső áruvizsgálat napja óta három hónapnál több idő nem telt el. Raktározás 38. § (1) A raktározás vámvizsgálatból, az áru beraktározásából, a raktározási határidő megállapításából és az áru kiraktározásából áll. (2) Vámárut — a (4) bekezdésben foglaltak kivételével — csak a Vámáruraktárba és a vámhivatal kéziraktárába (a továbbiakban: vámraktár), előjegyzési (konszignációs) raktárba, továbbá vállalati vámraktárba vagy a fuvarozó vállalat, a szállítmányozó vállalat és a posta raktárába, illetőleg rakodóhelyére szabad beraktározni. (3) Előjegyzési (konszignációs) raktár, valamint vállalati vámraktár létesítéséhez a megyei (fővárosi) parancsnokság engedélye szükséges. A raktározás feltételeit — a jogszabálynak a raktározásra vonatkozó általános rendelkezései figyelembevételével — a megyei (fővárosi) parancsnokság állapítja* meg.