Tanácsok közlönye, 1984 (33. évfolyam, 1-34. szám)

1984 / 3. szám

TANÁCSOK KÖZLÖNYE 3. szám IV. Fejezet (Tt. 27. §—35. §) A tanács működése 1. A tanács — a helyi tapasztalatok alapján és feladatai figyelembevételével — a kötelezően elő­írtnál több ülést is elhatározhat. 2. A Szabályzat meghatározza a munkaterv tar­talmi követelményeit és összeállításának, egyezte­tésének módszereit. Előírja, hogy a munkaterv tervezetének benyújtásakor tájékoztatást kell ad­ni a tervezetbe fel nem vett javaslatokról is. / Célszerű a döntést igénylő témákat napiren­dileg is elkülöníteni a vitát nem igénylő, csupán tájékoztatásul szolgáló információs jelentésektől. Szükséges, hogy a munkaterv is biztosítsa a ta­nács meghatározó szerepének érvényesülését, a napirendek olyan megválasztását, amely segíti a testületek érdemi munkáját. Ha valamely téma tárgyalását jogszabály írja elő, helyes megfontolni, hogy azt önálló napirend­ként, vagy más témával öszevontan tárgyalja a testület. Célszerű például az éves ellenőrzési terv vég­rehajtását egy napirendben tárgyalni más ellenőr­zési kérdésekkel (mint a vállalat felügyeleti vizs­gálatok, a költségvetési revíziós vizsgálatok tapasz­talatai stb.). A közérdekű bejelentések, javaslatok vagy a szabálysértési ügyintézés kérdései kiemelt részei is lehetnek a hatósági munkáról szóló át­fogó beszámolónak. A tanácselnök minden tanácsülésen tájékozta­tást ad a végrehajtó bizottságnak az előző tanács­ülés óta végzett tevékenységéről, a fontosabb ese­ményekről, beszámol az átruházott hatáskör gya­korlásról. Bevált gyakorlat, hogy a nem tanácsi szervek kapcsolódó tematikájú beszámolóját, tájékoztató­ját egy napirendben tárgyalja a tanács (pl. bíró­ság, rendőrség, ügyészség). Helyes gyakorlat az is, ha a tanácsi bizottság a feladatkörét érintő átfogó témához (pl. a közmű­velődés helyzete) kapcsolódva egy napirend kere­tében számol be munkájáról a tanács előtt. A me­gyei tanácstagi csoportok egyenkénti beszámolta­tása viszont mellőzhető. A népi ellenőrzési bizott­ságok vizsgálati tapasztalatai általában kiegészítő jelentésként kapcsolódhatnak a tanács, főképpen a végrehajtó bizottság egyes fő napirendjeihez. A tanács ülése ! 3. A Szabályzat — a Vhr.-ben foglaltakon túl­menően — felsorolhat olyan szerveket, amelyek­nek a tanács összehívására vonatkozó indítványait és napirendi javaslatait a végrehajtó bizottság köteles felvenni a napirend tervezetébe. 4. A Szabályzat megállapítja az előterjeszté­sekkel szemben támasztott alapvető tartalmi kö­vetelményeket, valamint a kidolgozásukra és elő­zetes egyeztetésükre vonatkozó főbb szabályokat. Á Szabályzat rendelkezhet úgy is, hogy az elő­terjesztések követelményeit részleteiben a végre­hajtó bizottság, vagy a tanácselnök szabályozza. Községben, nagyközségben a külön szabályozás általában nem indokolt, a szükséges előírások a Szabályzatba foglalhatók. 5. A Szabályzat felsorolja, hogy a tanács — a Tt. 32. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Vhr. 27. § (1) bekezdésében és a 30, íj­ában foglaltakon kívül — kinek biztosít rendsze­res tanácskozási jogot, illetőleg a tanács ülésére kit kell meghívni. 6. A Szabályzat rögzíti, hogy a tanács ülésének helyéről, időpontjáról és napirendjéről a végre­hajtó bizottság a lakosságot hogyan értesítse. A Szabályzat részletesebben is meghatározhat­ja a tanácsülés nyilvánosságának elvéből fakadó állampolgári jogosítványok gyakorlásának feltéte­leit. Például, hogy az érdeklődő állampolgárok hol és miként tekinthetnek be a tanácsülési do­kumentumokba. A Szabályzat rendelkezhet arról is, hogy a tanácsülési dokumentumokat az illeté­kes városi, községi könyvtárhoz eljuttatva teszi hozzáférhetővé, a zárt ülés anyagának kivételé­vel. 7. A Szabályzat jelöli meg azokat a témakörö­ket (személyi, fegyelmi és összeférhetetlenségi ügyek stb.), amelyeket a tanács zárt ülésen tár­gyal. Rendelkezhet úgy is, hogy a zárt ülésről a tanács esetenként határoz. 8. A tanácsülés elnöksége: a tisztségviselők, a napirend előadój-a, a pártbizottság, a felsőbb szerv és a HNF képviselője. A Szabályzat a tanácsko­zás rendjét az alábbiak figyelembevételével sza­bályozza: a) A tanácselnök előterjeszti a napirendi ter­vezetet. A tanácstagok megvitatják a napirendi javas­latot és indítványozhatják egyéb napirendi kér-, dések megvitatását is. A napirendről a tanács ha­tároz. b) A tanács először — a végrehajtásért felelős előterjesztése alapján •— dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés elfo­gadásáról, valamint az előző ülést követő fonto­sabb eseményekről, intézkedésekről adott tájékoz­látó elfogadásáról. c) A tanácselnök az egyes előterjesztések fe­lett külön-külön nyit vitát. Javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását. Az írásbeli előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti. A kiegészítés legyen tömör, az előterjesztéshez kapcsolódó. Űj kérdéseket érintsen, ne ismételje az előterjesztésben foglal­takat. A vita lezárására vagy a hozzászólások Időtar­tamának korlátozására a tanács bármelyik tagja javaslatot tehet: az indítványról a tanács vita nélkül dönt. A vita lezárása után a napirendi pont előadója válaszol a hozzászólásokra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom