Tanácsok közlönye, 1984 (33. évfolyam, 1-34. szám)

1984 / 3. szám

3. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE fii esi Hivatalának elnöke — az érdekelt miniszterekkel és szakszervezetekkel egyetértésben — határozza meg. 1. A szakigazgatási szervek vezetőinek a tanács által történő kinevezése, illetőleg felmentése e}°tt « fe^őbb fokú szakigazgatási szerv vezetőjét, illetőleg a minisztert a tervezett intézkedésről a javaslatot tárgyaló végrehajtó bizottsági ülést megelőzően kell tájékoztatni; a tanácsülési előterjesztésnek tartalmaznia kell a tájékoztatás megtörténtét A Vhr. 6. §-ának (2) bekezdése alapján a tervezett intézkedésről kellő időben kell tájékoztatni a felsőbb fokú szakigazgatási szerv vezetőjét, illetőleg a minisztert. A kellő időt a jogszabály nem jelöli meg pontosan. Tekintettel arra, hogy a javaslatot a végrehajtó bizottság terjeszti a tanács elé, a tájékoztatásnak a végrehajtó bizottság ülése előtt kell megtörténnie, mégpedig úgy, hogy a felsőbb fokú szakigazgatási szerv vezetőjének, illetőleg a miniszternek a végrehajtó bizottság ülése előtt legyen módja véleményt adni. Következésképpen, a tanácsülési előterjesztésnek jogszabályi kelléke, hogy abban szerepeljen a tájékoztatás megtörténte. A felsőbb fokú szakigazgatási szerv vezetőjének, illetőleg a miniszternek a tájékoztatásra adott esetleges véleményét ugyancsak a tanács elé kell terjeszteni. Vhr. 7. § A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke állapítja meg — az érdekelt miniszterekkel egyetértésben — a szakigazgatási szervezet tagozódásának irányelveit. Vhr. 8. § A tanács végrehajtó bizottsága tagjainak számát: a) a községben, nagyközségben legalább öt, legfeljebb tizenegy; b) a városban, megyei városban, fővárosi kerületben legalább hét, legfeljebb tizenhét: c) a fővárosban és a megyében legalább tizenegy, legfeljebb tizenhét főben határozhatja meg. Vhr. 9. § (1) A közösen alapított vagy közösen működtetett vállalat, intézmény felügyeletének, illetőleg irányításának szabályait, a munkáltatói és más hasonló jogok gyakorlását — ha jogszabály másként nem rendelkezik — külön kell megállapítani. (2) A helyi szervek egyikét meg lehet bízni igazgatási feladatok több tanács illetékességi területére kiterjedő ellátásával. Az erről szóló megállapodást írásba kell foglalni. A különböző feladatokat ellátó igazgatási társulások illetékességét — lehetőség szerint — azonos területre kell megállapítani. (3) A tanács a Tt. 12. § (3) bekezdésében foglalt hatásköre gyakorlását a végrehajtó bizottságra átruházhatja. (4) Ha művelődésügyi, egészségügyi és szociális intézmények ellátó tevékenysége a fenntartó tanács működési területén túl terjed, az államigazgatási területbeosztástól függetlenül kötelesekfeladataikat ellátni. Vhr. 10. § (1) Hatályon kívül helyezve. (2) Helyi tanács területének egy része másik helyi tanács területéhez csatolható, amennyiben ez a közvetlenül érintett lakosság érdekét szolgálja. (3) Hatályon kívül helyezve. Vhr. 11. § (1) Államigazgatási helynév: a köz- > ség, a város, a fővárosi kerület, a főváros és a megye neve. (2) Azonos szintű területi egységek elnevezése nem egyezhet egymással. Államigazgatási helynévként csak a hivatalosan megállapított helynevet szabad használni. (3) Az államigazgatási helynév indokolt esetben megváltoztatható. Üj államigazgatási helynév megállapításakor figyelemmel kell lenni a történelmi hagyományokra, a földrajzi környezetre és a nyelvi, nyelvhelyességi követelményekre. (4) Az államigazgatási helyneveket a Központi Statisztikai Hivatal elnöke a Magyar Népköztársaság Államigazgatási Helynévkönyvében tartja nyilván. Vhr. 12. § (1) Üj községi tanács szervezését lehet kezdeményezni, ha mintegy ezerötszáz lakosú belterület alakult ki, és az önálló igazgatás, valamint a közösségi szükségletek kielégítésének feltételei biztosíthatók. (2) Egymással szomszédos községek, valamint községek és városok egyesülését lehet kezdeményezni, ha belterületeik közel fekszenek vagy öszszeépültek, és az egyesülést a gazdasági, társadalmi és településpolitikai viszonyok indokolják. Egyesülés esetén a község a nevét településrésznévként megtarthatja. (3) Egymáshoz közel fekvő községek tanácsai közös tanács alakítását kezdeményezhetik, amennyiben ezt az érintett községek társadalmi viszonyai, a területükön működő mezőgazdasági nagyüzem indokolja és a községek közötti közlekedés lehetővé teszi, valamint lakosságuk ellátása színvonalasabban biztosítható a községi erőforrások egyesített felhasználása útján. (4) Hatályon kívül helyezve. (5) Nagyközségi tanáccsá lehet nyilvánítani azt a községi tanácsot — indokolt esetben községi közös tanácsot —, amelynek illetékességi területén legalább ötezer lakos él. Lakosságának számától függetlenül nagyközségi tanáccsá nyilvánítható az a községi tanács, amelynek illetékességi területe (székhelye): a) a lakosság társadalmi összetételét, meglevő üzemeit, közintézményeit, valamint belterületét tekintve városiasodó jellegű; vagy b) országos jelentőségű gyógy- és üdülőhely.