Tanácsok közlönye, 1984 (33. évfolyam, 1-34. szám)

1984 / 30. szám

.30. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 949 b) A bankkölcsön kamatának mértéke: — ha az igényelt kölcsön összege a 100 ezer forintot nem haladja meg, évi 8%, — ha 100 ezer forintnál több, de a 200 ezer forintot nem haladja meg, évi 10%, — ha 200 ezer forintnál több, de a 300 ezer forintot nem haladja meg, évi 12°/0, — ha 300 ezer forintnál több, évi 14° 0 a teljes összeg után. ej Tanácsi értékesítésű lakás vásárlása esetén az állami támogatással és a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett lakásár 90°/0-áig nyújtható hitel. d) A fővárosi, városi és községi tanács a lakásépítés és fenntartás helyi támogatásának kiegészítésére a Takarékpénztártól a lakásépítési hitelkeret terhére kölcsönt vehet fel. A hitel futamideje — 3 éves türelmi időt is beleszámítva 13 év, kamata évi 3%. A tanácsok a felvett hitelt saját forrásaikból, a lakosságtól befolyó törlesztésekből fizetik vissza. A tanács a vagyoni, jövedelmi és szociális helyzetre tekintettel, a rászorultság alapján támogathatja a lakásépítőket, -vásárlókat, ha a lakás mérete nem haladja meg a lakások elosztásáról és. a lakásbérletről szóló jogszabályban meghatározott jogos lakásigény felső határát. Az 1985. évi hitelkeretnek a megyék és a főváros közötti felosztásáról a PM — az OT és az ÉVM bevonásával — gondoskodik. e) A lakások bővítésére (toldaléképítés) nyújtható kedvezményes kamatozású kölcsön felső határa 150 ezer forint. A lakóházak (lakások) felújítására (tatarozására), lakások műszaki megosztására vagy kisebb lakások összevonására, nem lakás célját szolgáló helyiségek lakássá történő átalakítására, lakások korszerűsítésére és közművesítésére, meglevő lakások, lakóépületek utólagos hőszigetelésére, valamint az energiahordozókkal való gazdálkodás keretében meghatározott fűtési módokra való átállásra nyújtható kedvezményes kamatozású kölcsönök felső határa 100 ezer forint. Amennyiben az utólagos hőszigetelést vagy az energiahordozókkal való gazdálkodás keretében meghatározott fűtési módokra való átállást egyéb építési munkákkal (felújítás, korszerűsítés) együtt végzik el. a hitel felső határa 150 ezer forint. Az e pontban említett célokra e^videjűleg nyúitható hitelek együttes összege legfeljebb 200 ezer forint lehet. A kedvezményes kamatozású hitelek kiegészítésére bankkölcsön is igénybe vehető a b) pontban meghatározott kamatok mellett. A kedvezményes hitelek és a bankkölcsön együttes összege az építési költségek 70%-át nem haladhatja meg. A személyi tulajdonú lakások (lakóépületek) utólagos hőszigeteléséhez igényelhető kedvezményes kölcsön az építési költség 90%-áig adható. f) Az állami bérlakást eredményező emeletráépítésre és tetőtérbeépítésre nyújtható hitelek felső határai az építtetővel együtt beköltözők számára tekintettel a következők: 1—-2 fő esetén 160 ezer forint 3—4 fő esetén 220 ezer forint 5—6 fő esetén 230 ezer forint 6 fő felett 320 ezer forint Az együtt beköltözőkként a kölcsön mértékének megállapítása szempontjából a 47/1982. (X. 7.) PM—ÉVM számú együttes rendelet 1. §-ának (2), (3) és (4) bekezdésében felsoroltakat kell figyelembe venni. A kedvezményes kamatozású hitel kiegészítésére bankkölcsön' is igénybe vehető a g) pontban meghatározott kamatok mellett. g) Az állami építési telkek tartós használatba adásakor, lakótelek esetében nyújtható kölcsön kamatának mértéke: — ha az igényelt kölcsön összege a 100 ezer forintot riem haladja meg, évi 6%, — ha 100 ezer forintnál több, de a 200 ezer forintot nem haladja meg, évi 8%, — ha 200 ezer forintnál több, de a 300 ezer forintot nem haladja meg, évi 11%, — ha 300 ezer forintnál több, évi 14% a teljes összeg után. J&lEamtifikári rendelkezések Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének 19/1984. (XI. 16.) ABMH számú rendelkezése a tartósan külföldön foglalkoztatott dolgozók munkaviszonyának egyes kérdéseiről A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 48/1979. (XII. 1.) MT számú rendelet (a továbbiakban: Mt. V.) 38. §-ában, valamint 100. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 20. §-ára és a végrehajtásáról szóló 17/1975. (VI. 14.) MT számú rendelet 61. §-ának (1) bekezdésére is figyelemmel — a külkereskedelmi miniszterrel, a külügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben — a következőket rendelem: I. Rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) A Munka Törvénykönyvét és végrehajtási szabályait, valamint a devizajogszabályokat a munkáltatókra [Mt. V. 99. §-a (2) bekezdésének c) pontja] és a velük munkaviszonyban vagy munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszonyban álló, tartósan külföldön foglalkoztatott dolgozókra (a továbbiakban: dolgozó) vonatkozóan az ebben a rendelkezésben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.1 1 A rendelkézés hatálya nem terjed ki a vállalat által külföldi állampolgárral külföldön végzendő munkára létesített munkaviszonyra [Mt. 6. § (2) bek.]