Tanácsok közlönye, 1984 (33. évfolyam, 1-34. szám)
1984 / 30. szám
30. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 937 ^ (3) A munkáltató, ha a munkahelyi konyha, illetőleg étterem kapacitása lehetővé teszi, azt ilyen célra más munkáltatónak is (intézménynek) rendelkezésére bocsáthatja, kivéve, ha ezt biztonsági, egészségügyi stb. okból jogszabály tiltja. t4) A munkáltató a (3) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a munkahelyi étkezés igénybevételét egyedileg is engedélyezheti (pl. nyugdijasok, nappali tagozatos tanulók számára). 3- § (1) A munkáltató — külön jogszabályban meghatározott módon — a szervezett munkahelyi étkezés költségeihez hozzájárulást biztosít. (2) A hideg étel szervezett fogyasztásához munkáltatói hozzájárulás csak abban az esetben adható, ha a meleg étkezés nem biztosítható. (3) Munkáltatói hozzájárulást csak a munkáltatóval munkaviszonyban állók részére és csak ténylegesen igénybe vett munkahelyi étkezéshez lehet nyújtani. 4. § (1) A kollektív szerződésben vagy a munkaügyi szabályzatban, illetőleg a munkáltató szerv vezetőjének a szakszervezet munkahelyi szervével egyetértésben kiadott rendelkezésében (a továbbiakban, együtt: kollektív szerződés) kell szabályozni: a) hogy a munkáltató a szervezett étkezés milyen formáiról — meleg, félkész, konzerv, hideg étel — gondoskodik és ezt naponta hány alkalommal biztosítja; b) a felhasználható nyersanyagra fordítható öszszeget (nyersanyagnormát); c) a munkáltató által nyújtott hozzájárulás, illetőleg az igénybevevők által fizetendő térítés mértékét; d) a kedvezményes munkahelyi étkezésben való részvétel feltételeit. (2) A munkahelyi étkezésért fizetendő térítés mértékét a nyersanyagnorma figyelembevételéve] . kell megállapítani. (3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakra jogszabály külön előírást adhat. üdültetés 5- § ' (1) A munkáltató az e célra rendelkezésre álló alapja, illetőleg előirányzata terhére megszervezheti dolgozói, nyugdíjasai és azok családtagjainak szervezett üdülését. (2) Az üdülés megszervezése érdekében a munkáltató üdülőt, hétvégi üdülőt tarthat fenn, üdülés céljaira épületet, férőhelyet bérelhet, vagy az üdülésre más alkalmas módon lehetőséget teremthet. (3) A munkáltató — ha jogszabály nem tiltja — új üdülőt is létesíthet: (4) A munkáltató a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a szövetkezetek országos érdekképviseleti szervével vagy más munkáltatóval (munkáltatókkal) közösen is létesíthet és tarthat fenn üdülőt.' 6. § Amennyiben a munkáltató az üdülőt a szakszervezet munkahelyi szervével egyetértésben megszünteti — és arra egyéb hasznosítás céljából nem tart igényt —, más szervnek elsősorban üdülő céljára, ezt követően jóléti és szociális célokra (pl. szociális otthon, volt állami gondozottak elhelyezése) megvételre kell felajánlania. 7. § (1) A szakszervezetek munkahelyi szerve a munkáltató szerv vezetője véleményének meghallgatása után határozza meg: a) az üdülés céljára rendelkezésre álló összeg felhasználásának módját, b) az üdülésben való részvétel feltételeit, az üdülés időtartamát, a térítés differenciálásának elveit, c) a (2) és (3) bekezdés kivételével a fizetendő térítési díj mértékét. (2) A gyermekek, illetőleg*az oktatási intézmények nappali tagozatán tanuló, önálló keresettel nem rendelkezők térítési díja nem lehet nagyobb, mint a SZOT (családos, vagy csoportos) üdültetés keretén belül a gyermekek után fizetendő térítési díj. (3) A harmadik és a további önálló keresettel nem rendelkező gyermekek után térítési díjat nem kell fizetni. 8. § A szakszervezet munkahelyi szerve, a munkáltató szerv vezetője véleményének meghallgatásával a dolgozók és azok családtagjai részére külföldi csereüdültetést szervezhet az erről szóló külön jogszabályokban meghatározott feltételek szerint. Gyermekintézmények 9. § (1) A munkáltató — jogszabályban meghatározott feltételek mellett — bölcsődét, napközi otthonos óvodát és általános iskolai napközi otthont létesíthet, nyári napközis tábort szervezhet és azok fenntartásáról külön jogszabályban meghatározott módon gondoskodhat.
