Tanácsok közlönye, 1984 (33. évfolyam, 1-34. szám)

1984 / 24. szám

24. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 649 b) az árat nem, vagy nem arányosan csökkenti, holott az árszínvonal védelme érdekében ilyen célú támogatásban vagy kedvezményben részesül; ennek során a jogszabályok szerint felszámítható valamennyi árképző tényezőt figyelembe kell venni; c) a külkereskedelmi árakhoz igazodó árképzés körén kívül a költségek tartós emelkedését az árban rendszeresen érvényesíti, a költségek tartós csökkenését pedig nem. 5. § (1) Az ár akkor aránytalanul magas, ha a hasonló, illetve helyettesítő termékek árával nincs összhangban, ezáltal a belföldön kialakult árarányokba nem illik bele. (2) Az ár aránytalanul magas voltát a termék általánosan elismert használati értékét — különösen minőségét, korszerűségét, újszerűségét, divatosságát —, az értékesítési feltételeket és a vevő (megrendelő, felhasználó) külön igényeit is figyelembe véve kell elbírálni. (3) A minőség és az értékesítési feltételek szempontjából figyelembe kell venni a termék fizikai, kémiai stb. tulajdonságait, méret-tűrését, tartósságát, a jellemzők állandóságát, a csomagolás módját, illetőleg a szállítási időpontját (ütemesség, teljesítési határidő) és az eladás egyéb körülményeit (megrendelések nagysága, kiszolgálási, fuvarozási, fizetési feltételek stb.). ' 6. § Nem lehet aránytalanul magasnak tekinteni az árat, ha azt a) a keresleti-kínálati viszonyok indokolják, vagy b) a 3. § b) és d) pontjaiban említett szabá-. lyoknak az együttes megtartásával vagy a 3. § c) pontjában említett szabályoknak a megtartásával érvényesítik. 7. § A keresleti-kínálati viszonyok értékelése során az igények jobb kielégítését biztosító helyi (területi) körülményeket is figyelembe kell venni. 8. § ' A keresleti-kínálati viszonyok által indokoltnak tekinthető az ár különösen akkor, ha a) olyan terméket hoznak belföldön forgalomba, amelyet konvertibilis elszámolású viszonylatba is rendszeresen exportálnak és belföldön a forintban határparitáson számított tartós exportárnál nem magasabb árat alkalmaznak; b) eddig jellemzően konvertibilis elszámolású importból beszerzett árut állítanak elő, és belföldön a konvertibilis elszámolású importból származó termék jogszabály szerint felszámítható forint áránál — a minőséget és más áralkalmazási feltételeket is figyelembe véve — nem magasabb árat érvényesítenek; c) a konvertibilis elszámolású exportra kerülő termék1 előállításához tartós termelési kapcsolatok keretében és jelentős mennyiségben szállított termék árát a felek a késztermék export nyereségében való osztozkodással alakítják ki; d) a c) pontban meghatározott árral arányos árat érvényesítenek az ott említett termék más célú belföldi értékesítése esetén, amennyiben az előző pont szerinti termékmennyiség teszi ki a termék összes belföldi értékesítésének nagyobb hányadát; e) az előírásoknak megfelelően megtartott versenytárgyalás alapján érvényesítik, vagy árverésen érik el. 9. § A keresleti-kínálati viszonyok által nem tekinthető indokoltnak az ár, különösen ha a) indokolatlan ráfordítások megtérülését biztosítja, főleg ha a költségek mértéke a munka szervezetlenségéből, a rossz1 munkafegyelemből, az együttműködési kötelezettség megsértéséből ered; b) az árban olyan ráiordítások is megtérülnek, amelyek az állami szabványokban vagy a megrendelésben előírt minőségi és egyéb követelmények teljesítéséhez szükségtelenek (drágább anyag felhasználása, nagyobb anyagmennyiség, különleges gyártástechnológia vagy csomagolás szükségtelen alkalmazása), illetve amelyeknek az árban való érvényesítését jogszabály tiltja; c) alapos gazdasági indok nélkül — a választékot szűkítve — a fogyasztók által keresett, alacsonyabb áron forgalomban levő termék helyett ugyanolyan használati értéket képviselő terméket magasabb áron hoznak forgalomba; d) szükségtelen közvetítői díjat tartalmaz. 10. § Nem tisztességtelen az ár, ha a hatósági irányárnál nem magasabb. E rendeletben foglaltakat figyelembe kell venni a tervezett árváltoztatás árhatósági elbírálása során is.