Tanácsok közlönye, 1984 (33. évfolyam, 1-34. szám)

1984 / 24. szám

24. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE '635 kötést, hanem az azt megelőző tájékoztatást, tárgyalást, ajánlattételt is érti, függetlenül attól, hogy a szerződés létrejött-e vagy sem. A javaslat szerint a törvény alkalmazásában üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan megoldás és adat, amelynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik. A megoldás, illetőleg adat kifejezéseket tágan kell értelmezni. Ilyenek lehetnek például a tevékenységi feltételek, a pénzügyi helyzet, a vevőkör, a műszaki dokumentáció, a recept, a modell, a minta. A titoksértés tehát akkor is megvalósul, ha a megszerzett vagy felhasznált, illetőleg nyilvánosságra hozott megoldás vagy adat nem áll iparjogvédelmi oltalom alatt A 7. §-hoz Esetenként előfordul, hogy a jogi személyek és a magánszemélyek a tervezett áremelést megelőzően, indokolatlan gazdasági előnyök szerzése céljából az árukat a forgalomból kivonják, illetőleg a már elkészült árukat .visszatartják. A javaslat tiltja ezeket a magatartásokat. Előfordul olyan eset is, hogy a termelők, illetőleg a kereskedők az áruk visszatartásával, illetőleg a forgalomból való kivonásával mesterségesen keltenek hiányt a piacon az ár emelkedésének előidézése céljából. A javaslat az ilyen manipulációkat sem engedi meg. A 8. §-hoz A piaci kapcsolatok megzavarásának sajátos formája a „bojkott", amely a harmadik személylyel fennálló gazdasági kapcsolatok felbontására vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozására irányul. A hazai gyakorlatban előforduló esetek megakadályozása, továbbá nemzetközi megállapodásban foglalt kötelezettségünk teljesítése érdekében tiltja a javaslat a bojkott-felhívást. Ez a rendelkezés azonban csak akkor alkalmazható, ha az említett felhívás tisztességtelen volt. Ebből következően nem ütközik az üzleti tisztesség követelményeibe az olyan felhívás vagy szerződési ajánlat, amely kedvezőbb üzleti feltételek (pl. alacsonyabb ár, rövidebb szállítási határidő) kilátásba helyezésével kísérli meg azt, hogy a megrendelő a harmadik személy helyett az ajánlatot tevővel szerződjön. A fogyasztók megtévesztésének tilalma A 9—11. §-hoz A hatályos jogunkban Is tiltott reklám-szédelgést a javaslat már nem a versenytársak érdekeire korlátozva, hanem azt fogyasztóvédelmi kérdésként fogalmazza meg. Ugyanakkor nem csupán a reklámot, hanem általános tilalommal a fogyasztó mindenfajta megtévesztését idevonja; függetlenül attól, hogy a megtévesztés az áru kelendőségének a fokozását szolgálja-e vagy sem. ^ Mivel a tisztességes tájékoztatás megvalósulásához igen nyomós fogyasztói érdekek fűződnek, a javas]at példálódzó jelleggel egyes megtévesztő magatartásokat külön is felsorol. így például tilos az áru tulajdonsága, használata, kezelése tekintetében valótlan tény állítása, megtévesztésre alkalmas áruösszehasonlítás alkalmazása, megtévesztő árujelző használata, kellő mennyiségben, illetőleg választékban rendelkezésre nem álló áru reklámozása (9. §). A javaslat újítása, hogy nemcsak a kifejezett tényállítást, hanem valamely adat elhallgatását — a hiányos tájékoztatást — iá megtévesztő tájékoztatásnak tekinti.' A javaslat annak megállapításánál, hogy a tá-* jékoztatás a fogyasztók megtévesztésére alkalmas-e, úgy rendelkezik, hogy e tekintetben a, használt kifejezéseknek a mindennapi életben, illetve a szakmában elfogadott általános jelentésa az irányadó. A terméknek (szolgáltatásnak) a lakosság számára történő rendszeres, vagy nagy mennyiségű értékesítése esetében a tájékoztatás-j nak a mindennapi életben használt kifejezések-* hez kell alkalmazkodnia. A jogi személyek egy-; más közötti kapcsolatában pedig általában a szakmában elfogadott általános jelentés az irányadó (10. §). A javaslat kimondja azt is, hogy az áruössze-^ hasonlítás nem tekinthető megtévesztésre alkalmasnak, ha azt erre jogszabályban feljogosított szervezet (pl. hatósági minőségellenőrző intézet) végezte. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha egyébként biztosítva voltak a tárgyilagos vizsgálat feltételei, a vizsgálat a nyilvánossággal közölt összehasonlító adatokon alapult és a nyilvánossággal az összehasonlított áruk lényeges tulajdonságait és árát is közölték. Ezen utóbbiak együttes feltételek. A tilalom alól kivételt csak akkor jelentenek, ha mindhárom feltétel egyszerre valósul meg. A javaslat az előbbiekben meghatározott esetekben is megtévesztésre alkalmasnak minősíti az áruösszehasonlítást, ha a vizsgálati eredmón^t összefüggéseiből kiragadva, célzatosan és egyoldalúan intézi (11. §). A gazdasági verseny korlátozásának tiblma A 12—14. §-hoz A gazdasági verseny korlátozásának, illetőleg kizárásának tilalma a szabályozás fontos eleme. A gazdaságirányítási rend működőképessége szempontjából alapvető jelentősége van annak, hogy a gazdasági tevékenységet folytatóknak a verseny korlátozására vagy kizárására irányuló megállapodásai tilalmazva legyenek. A javaslat nemcsak a versenyt korlátozó varry kizáró szerződéseket, hanem az erre az eredményre vezető összehangolt magatartásokat is tiltja, hiszen ezek