Tanácsok közlönye, 1984 (33. évfolyam, 1-34. szám)

1984 / 18. szám

490 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 13. szám' A Magyar Népköztársaság belügyminiszterének 27,1984. számú utasítása a kulturális rendezvények rendőri biztosításáról A műsoros előadások, táncmulatságok és egyéb kulturális rendezvények (a továbbiakban: kulturális rendezvények) rendőri biztosítására kiadom az alábbi utasítástl 1. Rendőri biztosítás és felügyelet szempontjából kulturális rendezvénynek kell tekinteni a könnyűzenei műsort, táncmulatságot, discot. szórakoztató vegyes műsort, majálist, búcsút, busójárást, karnevált, ünnepi játékot, fesztivált stb., melyeken jelentős a résztvevők száma. 2. A rendőri szerveknek fokozott figyelmet kell fordítani a 3 1974. (XII. 14.) KM számú rendelettel szabályozott engedélyhez kötött kulturális rendezvényekre. 3. Műsoros előadások és táncmulatságok megtartásához rendezési engedélyt az illetékes tanács V. B. művelődési feladatot ellátó szakigazgatási szerve adja, mely egyben ellátja ezen rendezvényekkel kapcsolatos jogszabályi előírások betartásának ellenőrzését. 4. A 3/1974. (XII. 14.) KM számú rendelet alapján az engedély kiadásának az a feltétele, hogy az engedély iránti kérelmet a rendőrség láttamozza. Ezt a jogkört a rendőrkapitányság vezetője, azokban a helységekben ahol rendőrkapitányság nincs, az őrsparancsnok, ha nincs őrs, a körzeti megbízott gyakorolja. Amennyiben a rendezvény több rendőrkapitányság területét érinti, a kérelmet a rendőri szerv vezetője láttamozásra terjeszsze fel a rendőrfőkapitány közbiztonsági helyettesének. 5. A rendőrségi láttamozásra benyújtott kérelem véleményezése során mérlegelni kell. hogy a kulturális rendezvény megtartása az adott területen és időben közbiztonsági szempontból kifogásolható-e. Ha kifogásolható, a láttamozási meg kell tagadni és a kérelmet megfelelő indokolással vissza kell küldeni a benyújtó szervhez. A rendőrségi láttamozás hiánya kizárja a rendezvény megtartásának engedélyezését. 6. A rendelet előírásai nem vonatkoznak a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a vendéglátóipari üzemek, továbbá azon szervek rendezvényeire, melvek feladatszerűen foglalkoznak műsoros előadások szervezésével (pl.: Országos Rendező Iroda, Ifjúsági Rendező Iroda). 7. Ha engedélyhez nem kötött rendezvényen közbiztonságot sértő esemény fordul elő, vagy a rendezvény a közbiztonság érdekeit veszélyezteti, az adott ügyben döntésre jogosult rendőri vezető az arra illetékes szerv vezetőjével értékelje a körülményeket és döntsön a rendezvény megtartásáról vagy betiltásáról. 8. A kulturális rendezvények — különösen a műsoros előadások és táncmulatságok — rendjéért elsősorban a rendező szervek felelősek. A rendőri szervek a kulturális rendezvényeket jellegüktől, a nézőszám nagyságától, a közönség öszszetételétől és a várható eseményektől függően biztosítják, vagy felügyelik. 9. A rendőri szervek a biztosítás és a felügyelet során állam- és közbiztonsági szempontból kísérjék figyelemmel a kulturális rendezvényeket, szerezzenek érvényt a jogszabályokban, belügyi rendelkezésekben előírt követelményeknek. 10. Engedély nélkül tartott műsoros előadás esetén ,,műsoros előadás szabálytalan tartása" szabálysértés miatt a felelős személyt fel kell jelenteni. Ha a rendezvénv megtartása közbiztonsági szempontból kifogásolható, kezdeményezni kell annak berekesztését. 11. Az utasítás a kiadása napján lén hatályba,1 egyidejűleg a műsoros előadások és táncmulatságok rendezésével kapcsolatos rendőri feladatokról szóló 6/1958. számú belügyminiszter-helyettesi utasítás hatályát veszti. Az utasítást az érintett személyi állománnyal ismertetni kell. Ladvánszky Károly s. k., rendőr altábornagy miniszterhelyettes A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Titkárságának és a Minisztertanács Tanácsi ElivaSalának együttes irányelve A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Titkárságának és a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának 7003/1984. (TK 18.) HNF—MT TH számú együttes irányelve a lakóbizottságokról A lakó- és ut^abizottságok (a továbbiakban: lakóbizottság) eredményesen szolgálták a szocialista demokrácia fejlesztését, képviselték a lakóközösiségek érdekeit, közreműködtek a központi célkitűzések helyi megvalósításában, továbbá a népfront és a tanácsok tömegkapcsolatainak erősítésében, a társadalmi munkák szervezésében. Működésük alapvető elvei beváltak, önzetlen társadalmi tevékenységük megbecsülést és elismerést érdemel. Mindez indokolja munkájuk fokozottabb támogatását a lakosság, a társadalmi és az állami szervek részéről is.