Tanácsok közlönye, 1984 (33. évfolyam, 1-34. szám)

1984 / 14. szám

386 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 14. szám 3. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a Vhr. 9. §-ának (1) bekezdés b) pont­jában a „tehergépkocsi és pótkocsi" kifejezés — a már megállapított átalányokat nem érintve — ha­tályát veszti. A 2. §-ban meghatározott adóössze­geket a rendelet hatályba lépésétől kezdődően fi­zetendő átalányoknál kell első ízben alkalmazni. Dr. Kállai Lajos s.k., pénzügyminiszter-helyettes Államtitkári rendelkezések Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének 10/1984. (V. 27.) ÁBM11 számú rendelkezése a sportmunkatársi munkakörben dolgozó': munkaviszonyának egyes kérdéseiről Az érdekelt miniszterekkel, az Országos Testne­velési és Sporthivatal elnökével, valamint a Szak­szervezetek Országos Tanácsával, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával, az Ipari Szö­vetkezetek Országos Tanácsával és a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem. 1. § (1) A munkáltató [Mt V. 99. § (2) bekezdése c) pontja — kivéve a magánmunkáltatót] —•, a nem­zeti bajnokság I. és II. osztályában szereplő, sport­egyesületenként legfeljebb húsz labdarúgóval, va­lamint a nemzetközi osztályú minősítéssel rendel­kező sportolóval <a továbbiakban együtt: sportoló) sportmunkátársi munkakörre szólóan munkavi­szonyt létesíthet. A sportolót ilyen munkakör lé­tesítésére a sportegyesület jelöli ki. (2) A sportmunkatársi munkaviszony legfeljebb ötéves határozott időtartamra létesíthető. 2. § (1) A munkáltató, ha az nem a sportoló sport­egyesülete, a sportmunkatársat a sportegyesülettel kötött megállapodásnak megfelelően a sportegye­sülethez rendeli ki. A kirendelt sportmunkatárssal szemben a munkáltatói jogokat — az Mt. V. 39. §-ában foglaltak figyelembevételével — a sport­egyesület gyakorolja. (2) A kirendelt sportmunkatárs sportegyesületi tevékenységére vonatkozó előírásokat — az Orszá­gos Testnevelési és Sporthivatal elnöke által ki­adott irányelvek figyelembevételével — a sport­egyesület határozza meg. (3) A sportegyesület saját sportolóját akkor fog­lalkoztathatja sportmunkatársi munkakörben, ha ahhoz a külön jogszabály szerint a béralapelő­irányzat biztosított. 3. § (1) A sportmunkatárs személyi alapbérét a) nemzetközi osztályú minősítésű sportoló, va­lamint a nemzeti bajnokság I. osztályában szerep­lő labdarúgó esetében 4000—7000 forint között, b) a nemzeti bajnokság II. osztályában szereplő labdarúgó esetében havi 3000—6000 forint között kell megállapítani. (2) A sportegyesülethez kirendelt sportmunka­társ nettó munkabérét a munkáltató a sportegye­sület OTP számlájára utalja át: a sportegyesület gondoskodik annak kifizetéséről, elszámolásáról, valamint személyi nyilvántartó lapon történő nyil­vántartásáról. 4. § (1) A sportmunkatárs a 3. §-ban előírt személyi alapbéren felül a munkáltatótól semmiféle egyéb díjazásban — ideértve a jutalmat és az év végi részesedést is — nem részesülhet, második mun­kaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet és kereső foglalkozást nem folytathat. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozás nem vonatkozik a sportegyesület által külön jog­szabály alapján a sporttevékenységre tekintettel adható juttatásokra. 5. § A sportoló — az Országos Testnevelési és Sport­hivatal elnökének egyedi engedélye alapján — ki­vételesen az 1. §-ban meghatározott létszámkere­ten felül is foglalkoztatható sportmunkatársi mun­kakörben. '6. § Ez a rendelkezés 1984. július 1. napján lép ha­tályba. Egyidejűleg a sportmunkatársi munkakör­ben dolgozók munkaviszonyának egyes kérdéseiről szóló 10/1980. (VI. 11.) MüM számú rendelet, vala­mint a sportmunkatársak foglalkoztatásának egyes kérdéseiről szóló 105/1980. (Mü. K. 9.) MüM— PM—OTSH számú együttes utasítás hatályát veszti. Dr. Rácz Albert s. k.,, államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom