Tanácsok közlönye, 1984 (33. évfolyam, 1-34. szám)

1984 / 14. szám

380 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 14. szám." a) a halottvizsgálatot végző orvos vagy a kezelőorvos a halott vizsgálattal egyidejűleg vagy azt követően legkésőbb 48 órán belül jegyzi be, ha a j rendelkezésre álló adatokból megalapozottan lehet következtetni a halált okozó betegségre, vagy az adatok az ilyen betegséget és a beteg megfelelő orvosi ellátását egyértelműen igazolják; b) a kórbonctani vizsgálatot végző orvos jegyzi be, ha a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció alapián megállapítható kórisme vagy az alkalmazott vizsgálatok és gyógymódok hatékonyságának i! ellenőrzése szempontjából a kórbonctani vizsgálat í elvégzése indokolt, illetőleg ha- a kórbonctani vizs- j gálát elvégzését a kórboncnok orvos javaslatára mellőzték. (2) A halottvizsgálatot végző orvos köteles a holttest kórbonctani vizsgálatát' javasolni, ha a) az elhunyt kórelőzményében a halál előidézésében okozati összefüggésbe hozható foglalkozási betegség szerepel; b) a meghalt személynél még életében szervát- ij ültetést végeztek; ' c) a magzat halvaszületett vagy élveszületett, de születését követő 168 órán belül meghalt; d) az állami egészségügyi szolgálat által újra felhasználni kívánt nagyértékű gyógyászati segédeszközökről szóló külön jogszabályi rendelkezések azt előírják. (3) A halottvizsgálati bizonyítványon a halottvizsgálatot végző, valamint a halál okát megállapító orvos a bejegyzett adatok valódiságát aláírásával igazolja. Ezt követően a halál okát megállapító orvos a halottvizsgálati bizonyítvány: a) első példányát (I) átadja a haláleset bejelentésére kötelezettnek (az elhunyttal egy lakásban élő személynek, elsősorban a hozzátartozónak) a halálesetnek az anyakönyvvezetőnél történő bejelentése végett; halvaszületett magzat esetében megküldi a Központi Statisztikai Hivatalnak; b) második"példányát. (II) átadja az elhunyt (hal-: vaszületétt magzat) eltemetésére köteles személynek (az elhunyttal egy lakásban élő személynek, elsősorban a hozzátartozónak) a temetés idejére és módjára vonatkozó engedély igazolása céljából; c) harmadik példányát (III) megküldi a haláleset helye szerint illetékes községi szakigazgatási szervnek, Városi (fővárosi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága szervének, illetőleg megyei városi hivatalnak a hagyatéki eljárás lefolytatása érdekében; d) negyedik példányát (IV) megküldi a meghalt személy utolsó lakóhelye, illetőleg a halvaszületés; helye szerint illetékes kórház vezetőjének tájékoz-. tatás és további felhasználás céljából; e) ötödik példányát (V) megőrzi. (4) Ha a haláleset bejelentésére kötelezett, ille-! tőleg az elhunyt (halvaszületett magzat) eltemeté- I sére köteles személy nincs, a halál okát megálla-i pító orvos a halottvizsgálati bizonyítvány első és második példányát a halálok megállapítása napját követő első munkanapon megküldi a halál helye, ha a haláleset járművön történt, a holttestnek a járműről való leemelésének helye, ha pedig a holttestet találták annak helye szerint illetékes községi, városi (fővárosi kerületi), megyei városi anyakönyvi hivatalnak, illetőleg halvaszületett magzat esetében a Központi Statisztikai Hivatalnak, közköltségen történő temetés esetén a temetésre illetékes községi, városi (fővárosi kerületi), megyei városi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének. A kórbonctani vizsgálat 6. § A kórbonctani vizsgálat célja a halál bekövetkezését megelőzően kialakult valamennyi kóros állapot részletes vizsgálata és betegség pontos megállapítása, a népesség megbetegedési és halálozási tényezőinek szakszerű feltárása, a gyógyító-megelőző ellátásban alkalmazott diagnosztikai és gyógyító eljárások hatékonyságának ellenőrzése, valamint az így nyert tapasztalatok gyakorlati felhasználásával az orvosi és gyógyszerészeti tudományok fejlődésének elősegítése. 7. § A kórbonctani vizsgálat elvégzésére az elhunyt személy kezelőorvosa tesz javaslatot. A kezelőorvos valamennyi korábbi orvosi dokumentum összegyűjtése és értékelése alapján összefoglalja a teljes kórtörténetet. Ebben feltünteti a gyógykezelés alapjául szolgáló betegségeket, továbbá az adatokból megalapozottan következtethető vagy megállapítható — a halál közvetlen okára és az arra vezető ókra, a halál alapjául szolgáló betegségre, valamint az egyéb (kísérő) betegségekre vonatkozó — klinikai véleményét. Az orvosi dokumentumokat és az epikrízissel lezárt kórtörténetet a halál bekövetkezését követő első munkanapon a kórbonctani vizsgálatot végző orvos részére meg kell küldeni. 8. § A kórbonctani vizsgálatot az elhalálozás helye szerint illetékes — kórbonctani osztállyal rendelkező — kórház kórboncnok orvosa végzi. A kórboncnok orvost, valamint a vizsgálatban közreműködő személyeket (boncmester, jegyzőkönyvvezető, szövettani asszisztens) — a kórbonctani osztállyal nem rendelkező egészségügyi intézményben, illetőleg a kórházon kívül meghalt személyek kórbonctani vizsgálatáért — külön díjazás és kiszállás esetén költségtérítés illeti meg.