Tanácsok közlönye, 1984 (33. évfolyam, 1-34. szám)

1984 / 9. szám

268 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 9. szám (3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak azokra a vagyoni értékekre, amelyek tekintetében nemzetközi szerződés vagy viszo­nosság mentességet ?d; a külkereskedelmi forga­lomban behozatali előjegyzésben vámkezelt áruk­ra külön szabályozás vonatkozik. (4) Külföldi tulajdonában belföldön levő érték­papírt belföldi a külföldi javára zárolt letétbe kö­teles elhelyezni. 10. § Nem kell devizahatósági engedély: a) külföldi javára szóló végrendeleti rendelke­zéshez; b) ahhoz, hogy jogszerűen végleges jelleggel külföldre távozott volt belföldi személy a Magyar­országon hátrahagyott vagy külföldi magyaror­szági hagyatékból örökölt ingóságait egyenesági rokonának, testvérének, házastársának vagy élet­társának, házastársa egyenesági rokonának vagy testvérének, illetve testvére házastársának aján­dékozza; cj9 termelő, szolgáltató vagy kereskedelmi te­vékenység körében külföldi részére belföldön fo­rintért teljesített árueladáshoz vagy szolgáltatás­hoz; ha azonban külön jogszabály a fizetés más módját írja elő, csak akkor nem kell devizaható­sági engedély, ha a fizetést a külön jogszabály szerint teljesítik, illetőleg fogadják el; d) külföldi által belföldön nyílt árusítású üz­letben vásárolt ingóság belföldi részére való aján­dékozásához; ef az ügylethez, ha külföldi összesen huszon­ötezer forintot meg nem haladó értékű belföldön levő ingóságot ajándékoz belföldinek, illetve ha belföldi összesen tízezer forintot meg nem haladó értékű belföldön levő ingóságot ajándékoz külföl­dinek; f) 9 külföldi részére termelő, szolgáltató vagy kereskedelmi tevékenység körén kívül összesen ötezer forintot meg nem haladó értékű, belföldön levő ingóság eladásához, illetve ötezer forintot meg nem haladó értékű szolgáltatás teljesítésé­hez; g) belföldi fizetőeszköznek a vendégül látott külföldi részére a szokásos mértéket meg nem haladó, az itt-tartózkodás idejével arányos összeg­ben való átadásához; h) külföldi által ideiglenesen (kiutazásáig) bel­földön átadott, utazás alkalmával rendszerint használatos vagyoni értékek őrzéséhez vagy keze­léséhez; i) olyan nyilatkozat tételéhez, amelynek folytán a külföldön levő vagyoni értékben a részesedés aránya a belföldi javára ellenszolgáltatás nélkül változik meg. 11. § Nem kell devizahatósági engedély [Tvr. 8. §-ának (1) bekezdése]: a) a külkereskedelmi forgalomban belföldi ellen keletkezett pénzkövetelés átruházásához, ha ezzel a fizetés pénzneme nem változik; / b) olyan szerződéshez, amely a külkereskedelmi tevékenység keretében behozott vagy megszerzett 9 A c), e), f) pontok szövegét a 17/1984. (IV. 7.) PM számú rendelet 6. §-a állapította meg. vagyoni értékre vonatkozik, feltéve, hogy az a külíöldi rendelkezése alatt áll; cj10 beiföidön tartózkodó külföldiek közötti olvan szerződéshez, amelynek tárgya ötezer forint értéket meg nem haladó devizaérték vagy vagyo­ni érték, továbbá a külföldiek közötti kereskedel­mi ügyletekhez. Ez nem érinti a Tvr. 8. §-ának (2) bekezdésében foglalt átváltásra vonatkozó rendelkezéseket. 12. § Ha a szerződéshez vagy jognyilatkozat­hoz devizahatósági engedély szükséges, azt csak az engedély megadása után szabad közokiratba foglalni, vagy az arról felvett okiraton az aláírást hitelesíteni. A Tvr. 9. §-ához 13. § (1) A devizaértéket vételre való felajánlá­sakor át kell adni; ha az átadásnak akadálya van, továbbá követeléseknél a vételre felajánlás beje­lentés útján történik. (2) A devizahatóság a felajánlott devizaértéket a megvásárlás napján érvényes hivatalos árfo­lyamon (áron) vásárolja meg. Ha a megvásárlás­nak a fizetőeszközt kibocsátó országban hatályos rendelkezések miatt vagy egyéb okból — így kü­lönösen a Tvr. 11. §-ának (2) bekezdése alapján — akadálya van, a devizaértéket az akadály el­hárulásáig letétként őrzi. A devizahatóság a le­tétként őrzött ilyen devizaértékeket még azok megvásárlása előtt beszedés, illetve értékesítés végett külföldre kiküldheti. (3) A (2) bekezdés rendelkezéseit külföldi pénz­követelésekre értelemszerűen kell alkalmazni az­zal, hogy az ellenériéket a belföldi bank — nem­zetközi szerződés vagy jogszabály eltérő rendel­kezése hiányában — akkor köteles elszámolni, amikor értesül arról, hogy a követelést a szám­láján jóváírták. (4) Ha a felajánlásra kötelezett közreműködése (pl. váltó vagy csekk hátirattal ellátása, követelés engedményezése) szükséges ahhoz, hogv a deviza­érték a devizagazdálkodás javára felhasználható kgyen, ezt arra tekintet nélkül köteles teljesí­teni, hogy a vétel, illetve az ellenérték kifizetése már megtörtént-e. (5) 11 Belföldi a belföldön birtokában levő, kül­földi által kiállított hitelkártyát, csekk-kártyát vagy bank-kártyát, valamint külföldi bank által rendelkezésre bocsátott csekkfüzetet (kitöltetlen csekket) a birtokba jutástól számított 8 napon belül a Magyar Nemzeti Banknál letétbe köteles helyezni. Ez nem érinti a Tvr. 9. S-a (1) bekez­désében foglalt rendelkezés megtartására vonat­kozó kötelezettséget. 14. § (1) Mentes a felajánlási kötelezettség alól: a) a külföldi tartózkodás során tartózkodási és vásárlási költségek fedezésére ajándék címén ka­10 A c) pont szövegét a 3/1979. (II. 15.) PM számú ren­delet 4. §-a állapította meg. 11 Az (5) bekezdést a 17/1984. (IV. 7.) PM számú ren« delet 7. §-a iktatta be a rendeletbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom