Tanácsok közlönye, 1984 (33. évfolyam, 1-34. szám)

1984 / 9. szám

264 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 9. szám 2. § (1) A devizahatóság a pénzügyminiszter, aki devizahatósági jogkörét meghatározott ügykörök, illetve egyes feladatok tekintetében más szervekre is átruházhatja. (2) A Magyar Nemzeti Bank devizagazdálkodási feladatkörét és devizahatósági jogkörét a Magyar Nemzeti Bankról szóló külön jogszabály állapítja meg. 3. § (1) E törvényerejű rendelet és a végrehaj­tására vonatkozó jogszabályok (a továbbiakban: devizajogszabályok) hatálya kiterjed a) a magyar állampolgárra, ha állandó lakó­helye Magyarországon van; b) 1 a külföldi állampolgárra, ha magyarországi lakhatási engedélye van; c) arra a jogi személyre és más gazdálkodó szervezetre, amelynek székhelye Magyarországon van; d) a külföldön székhellyel bíró jogi személy és más gazdálkodó szervezet Magyarországon mű­ködő telepeire (fiókjaira, képviseleteire); az a)—d) pontokban felsoroltak a devizajogszabályok szempontjából belföldiek (a továbbiakban: belföl­diek). (2) A devizajogszabályok egyes rendelkezései­nek hatálya — a jogszabály külön rendelkezése esetén — kiterjed a) arra, akinek állandó lakóhelye, továbbá arra a jogi személyre vagy más gazdálkodó szervezet­re, amelynek székhelye külföldön van, feltéve, hogy Magyarországon devizaértéke, vagyoni ér­téke van, vagy belföldivel vagyoni jellegű kap­csolatba kerül; b) a Magyarországon székhellyel bíró jogi sze­mély és más gazdálkodó szervezet külföldön mű­ködő telepeire (fiókjaira, képviseleteire); c) a Magyarországon működő diplomáciai, illet­ve konzuli képviselőre és nem magyar állampol­gár családtagjaira; d) a Magyarországon működő diplomáciai, il­letve konzuli képviselet személyzetének más tag­jára és ezek családtagjaira, valamint nemzetközi szervezetek diplomáciai mentességet élvező tiszt­viselőire és ezek családtagjaira, ha nem magyar állampolgárok vagy állandó lakóhelyük nem Ma­gyarországon van; az a)—d) pontokban felsorol­tak a devizajogszabályok szempontjából külföl­diek (a továbbiakban: külföldiek). (3) Jogszabály a személyek meghatározott kö­rére részben a belföldiekre, részben a külföldiek­re megállapított szabályok alkalmazását' rendel­heti el. (4) A devizajogszabályok hatálya belföldiek kül­földi tevékenységére is kiterjed. 4. § (1) A devizajogszabályok alkalmazásában a) devizaérték: 1. a külföldi fizetőeszköz, 1 Lásd a 6003/1983. (PK 6.) PM számú elvi állásfog­lalást. 2. a külföldi pénzértékre szóló, külföldi sze­mély kötelezettségét megállapító pénzhelyettesítő eszköz és értékpapír, 3. a külföldi bankszámla-követelés, 4. a külföldi adóssal szemben fennálló egyéb pénzkövetelés, o. az arany; b) vagyoni érték minden dolog, jog vagy szol­gáltatás, amelynek pénzben kifejezhető értéke van, ide nem értve a külön rendelkezések alá eső belföldi fizetőeszközt és a devizaértékeket. Va­gyoni értéknek minősül a szellemi alkotásból eredő, gazdaságilag értékesíthető jogosítvány, az örökösödési igény és valamely gazdálkodó szer­vezetre vonatkozó vagyoni érdekeltség. (2) A vagyoni értékek közül a platina és az ezüst tekintetében jogszabály a devizaértékekre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írhatja elő. 5. § (1) Devizahatósági engedéllyel szabad a) 2 devizaértéket forintra, illetőleg forintot de­vizaértékre átváltani, devizaértékkel fizetni vagy azzal egyébként rendelkezni; b) devizaértéket belfölditől átvenni; c) devizaértéket külföldre kivinni, illetőleg ki­juttatni; d) belföldi fizetőeszközt kivinni, illetőleg kijut­tatni vagy — forintra szóló utazási csekk kivéte­lével — behozni, illetőleg bejuttatni; e) külföldi részére hitelt nyújtani és külfölditől hitelt igénybe venni, továbbá olyan szerződést kötni, amelyből külföldivel szemben tartozás ke­letkezik; f) külföldi részére vagy megbízásából fizetést teljesíteni vagy elfogadni, valamint olyan belföl­di fizetőeszközt elfogadni vagy felhasználni, amely a devizajogszabályokban tiltott módon került az átadó birtokába. (2) Devizajogszabály devizaértéknek külfölditől való átvételét korlátozhatja. 6. § (1) Devizahatósági engedéllyel szabad a) olyan szerződést kötni, amelynek tárgya bel­földinek külföldön levő vagyoni értéke; b) 3 belföldön lévő vagyoni érték tekintetében belföldinek és külföldinek egymással, valamint belföldieknek külföldi érdekében adásvételi, aján­dékozási és egyéb szerződést kötni; c) olyan jognyilatkozatot tenni, amelynek foly­tán akár belföldön, akár külföldön levő vagyoni értékben a belföldi és külföldi részesedés aránya megváltozik; d) belföldi által külföldön, illetve külföldi által belföldön vállalatot létesíteni, illetve vállalati ér­dekeltséget szerezni; e) vagyoni értéket külföldre kivinni, illetőleg kijuttatni; f) külföldinek belföldön építkeznie; g) belföldi által a hagyatékot visszautasítani, ha a visszautasítás folytán külföldi örököl. 2 Az 1979. évi 1. számú törvényerejű rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. 3 Az 1979. évi 1. számú törvényerejű rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom