Tanácsok közlönye, 1984 (33. évfolyam, 1-34. szám)

1984 / 6. szám

192 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 6. szám 7. § (1) A közjegyző határozata a jogorvoslat szem* pontjából a helyi bíróság végzésével egyenlő ha­tályú. (2) A közjegyző határozata elleni fellebbezést a fellebbezéssel megtámadott határozatot hozó közjegyzőnél kell előterjeszteni. Közokirat készítése 8. § (1) Az olyan okirat, amelyet a közjegyző ügy­körén belül a megszabott alakban állított ki, köz­jegyzői okirat, és arra, mint közokiratra a Pp. 195. §-ának rendelkezései irányadók. (2) A közjegyző az okiratot a fél (felek) kérel­mére készíti el. M A közjegyző az okiratot magyar nyelven készíti el. A fél kérelmére az okirat idegen nyelven is elkészíthető, ha a közjegyzőt az adott idegen nyel­ven okiratkészítésr? az igazságügyminiszter fel­jogosította. Az okirat bevezető része és záradéka ez esetben is magyar nyelven készül. 10. § (1) Az okirat elkészítése előtt a közjegyzőnek meg kell győződnie a felek akaratáról és azt rö­viden és világosan kell írásba foglalni. Az elké­szített okiratot a felek előtt fel kell olvasni és meg kell kérdezni tőlük, hogy a felolvasott okirat akaratukkal egyező-e. (2) A fél kérelmére meg kell engedni, hogy a fél bizalmát élvező személy (személyek) az okirat elkészítésénél jelen legyenek. Az ilyen személy jelenlétét a közjegyző az okiratban rögzíti. 11. § (1) Az okirat bevezető része tartalmazza a) az okiratot készítő közjegyző családi és utó­nevét, közjegyzői minősége megjelölését és szék­helyét, b) a felek családi és utónevét, személyi számát, lakóhelyét, szükség szerint egyéb adatokat, c) a meghatalmazott, a tolmács, valamint az okirat készítésénél jelen volt személy [10. § (2) bek.] családi és utónevét, lakóhelyét, valamint azt, hogy az eljárásban milyen minőségben vesz részt, d) azt, hogy a közjegyző a felek személyazonos­ságáról milyen módon győződött meg. (2) Az okirat bal oldalán az ügyszámot kell fel­tüntetni. 12. § Az okirat bevezető része után az okirat tárgyát képező ügyletet vagy nyilatkozatot kell leírni; az okiratnak ezt a részét az ügylet tárgyára utaló — a sor közepére írt — megfelelő címmel kell kezdeni. 13. § Az okirat záradéka tartalmazza a) az okirat felek előtti felolvasásának megtör­téntét, a feleknek ezzel kapcsolatos 'nyilatkozatát, b) azt a körülményt, hogy a közjegyző az okirat tartalmát a feleknek megmagyarázta; c) az okirat felvételének helyét, évét, hónapját, napját és — amennyiben ennek jelentősége van, vagy valamelyik fél kívánja — óráját; d) az okiratot készítő közjegyző, a felek, a tol­mács és az okirat készítésénél jelenlevő személy [10. § (2) bek.] aláírását. Az írástudatlan vagy írásra képtelen személy aláírását a közjegyző alá­írása pótolja. 14. § (1) Ha az okiratba foglalt ügylethez devizaható­sági engedély szükséges, az okirat ügyszáma mel­lett fel kell tüntetni a devizahatóság engedélyé­nek számát is. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt ügylet eseté­ben — devizahatósági engedély hiányában — a közjegyző a szükséges okiratot elkészíti és azt en­gedélyezés végett a devizahatóságnak küldi meg. A fél részére az okirat csak a devizahatóság en­gedélye alapján adható ki. 15. § (1) Az okiratot olvashatóan, rövidítések nélkül úgy kell elkészíteni, hogy a szövegben üres hely ne maradjon. (2) Ha a szöveg változtatására vagy pótlására van szükség, ezt a közjegyzői okirat oldalára vagy végére kell írni és ezt a körülményt a változtatott vagy pótolt szavak számának feltüntetésével a közjegyző és a felek aláírásukkal igazolják. (3) Az okirat sorai közé, fölé vagy alá írni nem szabad. Ha a szöveg törlésére van szükség, a tör­lésnek áthúzással kell történnie. Az áthúzott sza­vaknak olvashatóaknak kell maradniuk. (4) Az okiratban a határidőt, a határnapot,' a pénzbeli kötelezettség végösszegét, az okirat kel­tét és az egyéb jelentős számadatot számokkal és betűkkel egyaránt ki kell írni. 16. § • ' A közjegyző a több lapból álló okirat minden lapját aláírja, pecsétjével látja el; a lapokat folyó­számmal kell ellátni és azokat zsinórral úgy kell

Next

/
Oldalképek
Tartalom