Tanácsok közlönye, 1984 (33. évfolyam, 1-34. szám)

1984 / 3. szám

3. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 97 A testületek közötti kapcsolatok erősítése érdekében a városi tanács terveit, programjait a községek helyzetére, lakosságának ellátására kiható részeiben ismertetik a községi tanács végrehajtó bizottságával, kérik véleményét és arról a terv, program benyújtásakor a városi tanácsot is tájékoztatják. A községi tanács Szabályzata rendelkezik arról, hogy a tanácselnök a megyei irányításban közreműködő város tanácsülését követő községi tanácsülésen tájékoztatást ad a község lakosságát érintő döntésekről, eseményekről. — Az egymással rendszeres kapcsolatban álló helyi tanácsok a tervszerűbb és hatékonyabb együttműködés érdekében bizottságot alakíthatnak. Különösen indokolt, hogy a városkörnyékbe tartozó helyi tanácsok városkörnyéki bizottságot hozzanak létre. A bizottságban való részvételüket a helyi tanácsok a szabályzatukban döntik el, s kijelölhetik a bizottságba a tanács képviselőjét. A városkörnyéki bizottság elnöki tisztségét a helyi tanácselnökök felváltva is elláthatják, de állandó elnököt is választhat a bizottság. Állandó elnök esetén is egyes üléseket a helyi tanácselnökök váltakozva vezethetik. Célszerű, ha a kö~vétlen megyei irányításba vont nagyközségi tanács elnöke is részt vesz tagként a bizottsáq munkájában. A községek ellátásában közreműködő nem tanácsi szervek képviselőit a bizottság munkájában — vagy egyes ülésein — való részvételre a bizottság vagy annak elnöke kéri fel. — A bizottság előmozdítja az együttműködés körének szélesítését, különösen a települések öszszehangolt fejlesztésében, anyagi eszközei hatékonyabb felhasználásában, a lakosság ellátásának javításában, a lakosság ügyei intézésében, igazgatási társulásokban, összehangolja a vonzáskörzet infrastrukturális fejlesztését, a közlekedési összeköttetések javítását, a lakosság (kereskedelmi, szolgáltatási, egészségügyi, oktatási, közművelődési, testnevelés és sport stb.) ellátásának olyan szervezését és fejlesztését, amely megfelel a települések szerepkörének. A tanácsok önállósága alapján és a kölcsönös érdekek figyelembevételével a bizottság iránymutatásai szerint a városi tanácsi szervek szervezik a tervező munkát. A városi tanácsi szervek — a községek helyzetének, igényeinek ismeretében — a megyei útmutatások alapján és a vonzáskörzet fejlesztésében érdekelt, résztvevő nem tanácsi szervekkel együttműködve készítik elő a területfejlesztés javaslatait. Ezeket egyeztetik a községi tanácsokkal és segítik azok fejlesztési célkitűzéseinek és terveinek kidolgozását. Ennek során számításba veszik a községek egymás közötti együttműködésének a lehetőségeit is. A bizottság javaslatát a helyi tanácsok vagy végrehajtó bizottságok elé terjesztik. — A városkörnyéki bizottság saját ügyrendjét egyhangú szavazattal fogadja el. Az ügyrend a bizottság működését érintő fontosabb kérdéseket szabályozza. (A bizottság összehívása, munkaterve, szavazás, tájékoztatási kötelezettség stb.) Kialakítja a tervegyeztetés rendjét: előbb kétoldalú munkakapcsolat keretben a községi tanácsok elnökei egymással és a városi tisztségviselőkkel dolgozzák ki a közös javaslatokat; ezután a bizottság alakítja ki az érintett tanácsoknak benyújtandó közös érdekű fejlesztési és más együttműködési tervezeteket. Ezek tárgyalására a bizottság az érdekelt nem tanácsi szervek vezetőit is meghívja. — A megyei irányításban közreműködő városi tanács Szabályzata rendezi a tisztségviselők közötti munkamegosztást, utalva arra, hogy a tisztségviselők — feladatköri munkamegosztásuk UZM* rint — segítik a községi tanácsokkal a kapcsolat fejlesztését. 4. A tanács, a végrehajtó bizottság, a tisztségviselők, a bizottságok hatáskörét a Szabályzat mellékleteként kezelt hatásköri jegyzék tartalmazza. III. Fejezet (Tt. 21. §—26. §) A tanács és a nem tanácsi szervek együttműködése 1. A Szabályzatban a tanács rögzíti, hogy szervei feladataik ellátásában, a döntések előkészítésében és a hozott határozatok végrehajtásában, ellenőrzésében mely nem tanácsi szervekkel működjenek együtt, munkájukban támaszkodjanak a Hazafias Népfrontra és az állampolgárok tömegszervezeteire. 2. A tanács szervei és a nem tanácsi szervek együttműködésének részletkérdéseit együttműködési megállapodások tartalmazzák. Ezek alapelveit, főbb tartalmi kellékeit a Szabályzat megállapíthatja. 3. A Szabáyzat a Tt. 22. § (2) bekezdésében foglaltakat részletezve rendelkezik a dolgozók érdekében hozott művelődésügyi, egészségügyi, szociális és munkaügyi jogszabályok megtartása ellenőrzésének módszereiről. így pl.: a) kialakíthatja az ellenőrzésekben a tanácsi szervek közötti munkamegosztást; b) előírja, hogy az ellenőrzött szervnél működő érdekvédelmi szervet (pl. illetékes szakszervezetet) fel kell kérni az ellenőrzésben való együttműködésre ; c) rendelkezik a vizsgálati tapasztalatok megtárgyalásának és a szükséges intézkedéseknek a rendjéről. 4. A Szabályzat tartalmazza a tanács és szervei, valamint a nem tanácsi szervek közötti kölcsönös együttműködési és tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatos főbb feladatokat és eljárási szabályokat.