Tanácsok közlönye, 1984 (33. évfolyam, 1-34. szám)

1984 / 3. szám

86 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 3. szám nács, a végrehajtó bizottság, a tanács bizottságai, a tisztségviselők és a tanácstagok tevékenységével kapcsolatos ügyviteli feladatokat is. (2) A községi szakigazgatási szerv jár el azokban az első fokú hatósági ügyekben, amelyeket a korábbi jogszabályok a végrehajtó bizottság elnöke, elnökhelyettese vagy titkára hatáskörébe utaltak. (3) A községi tanács végrehajtó bizottságának titkárát a szervezeti és működési szabályzatban kijelölt személy helyettesíti. (4) Ha a községi tanács végrehajtó bizottsága titkárának tisztsége nincs betöltve, vagy a titkár tartós távollét miatt akadályoztatva van és titkárhelyettes sincs, a szükséges helyettesítésről a városi tanács végrehajtó bizottságának: titkára gondoskodik. Erről a községi tanácsot tájékoztatni kell. (5) A helyi tanácsok esetében meghatározott szakfeladat vagy ügykör ellátásával együttesen alkalmazott személy is megbízható; szakigazgatási feladatok másodállásban, illetőleg mellékfoglalkozásban is elláthatók. Tt. 66. § Hatályon kívül helyezve. Megyei városi hivatal Tt. 67. § A megyei városi tanács hivatalt hoz létre első fokú hatósági ügyek és egyéb feladatok ellátására. Vhr. 74. § A szakigazgatási szervekre és vezetőükre, valamint e szervek irányítására, működésére és kapcsolataik rendjére vonatkozó rendelkezések, ha jogszabály másként nem rendelkezik, irányadók a megyei városi hivatalra és elnökére is. Vhir. 75. § (1) A megyei városi hivatal a megyei városi tanács egységes, önálló hatáskörű, egyszemélyi vezetés alatt álló, első fokú államigazgatási szerve, amely a megyei városi tanács végrehajtó bizottságának irányítása alatt áll. (2) A megyei városi hivatal belső szervezeti tagozódását a megyei városi tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg. Vhr. 76. § <1) A megyei városi hivatal: a) ellátja a jogszabályokban, valamint a megyei városi tanácsnak és arra fölhatalmazott szerveinek rendelkezésében előírt feladatokat; b) gyakorolja hatósági jogkörét; c) első fokú hatósági jogikört gyakorol a községek tekintetében azokban az ügyekben, amelyekben a községi szakigazgatási szerveiknek nincs hatáskörük; d) segíti a megyei városi tanácstagok tevékenységét. (2) A hivatalt a hivatal elnöke vezeti. (3) A hivatal részére megállapított hatósági jogkört az ügy tárgya szerinti szakigazgatási feladatot ellátó belső szervezeti egység vezetője gyakorolja. Jogszabály hatósági jogkört a hivatal elnökének személyes hatáskörébe utalhat. (4) A megyei városi tanács végrehajtó bizottsága az elnökhelyettesi teendők ellátására — a hivatal elnökének javaslatára — függetlenített elnökhelyettest nevezhet ki. Szakigazgatási kirendeltség Tt. 68. § A helyi tanács az általa meghatározott feladatok ellátására szakigazgatási kirendeltséget létesíthet. Vhr. 77. § A közös tanácsok társközségeiben, községekben, városokban, fővárosi kerületekben szakigazgatási kirendeltség létesíthető az olyan ügyeknek helyben történő intézésére, amelyek gyakorisága ezt indokolja. A kirendeltség feladatát, szervezetét, működését a tanács állapítja meg szervezeti és működési szabályzatában. 1. A szakigazgatási kirendeltség összetett feladatkörű, területi alapon szervezett tanácsi államigazgatási szerv, amely községben az egységes szakigazgatási szerv, városban a szakigazgatási szervezet része. A Tt. 68. §-a alapján a helyi tanács az általa meghatározott feladatok ellátására szakigazgatási kirendeltséget létesíthet. A Vhr. 77. §-a kirendeltség létesítését a közös tanácsú község társközségeiben, a községekben, a városokban, a fővárosi kerületekben teszi lehetővé olyan ügyeknek helyben történő intézésére, amelyeknek a gyakorisága ezt indokolja. A kirendeltség feladatait, szervezetét és működését a létesítő tanács állapítja meg szervezeti és működési szabályzatában. A kirendeltség feladatainak meghatározásakor abból célszerű kiindulni, hogy a tanácsi hatáskör-be tartozó szakigazgatási feladatokat főszabályként a végrehajtó bizottság szakigazgatási szervei (községben az egységes szakigazgatási szerv) látjlk el (Tt. 62. §). A szakigazgatási szervek által ellátott feladatok közül a kirendeltség feladatkörébe tartozhatnak — a létesítő tanács rendelkezésétől függően — egyrészt a tanács által meghatározott működési területükön jelentkező különböző típusú ágazati-hatósági, másrészt egyéb, a tárnics és szervei működésével összefüggő feladatok (pl. kapcsolattartás a tanácstagokkal). A kirendeltség tehát összetett feladatkörű, területi alapon szervezett tanácsi államigazgatási szerv, amely a részére meghatározott* működési területen gyakorolja a feladatok ellátásához szükséges hatáskört, hatósági jogkört. Ez másrészt annyit is jelent, hogy működési területén a kirendeltség jogosult a feladatok ellátására, a hatáskör gyakorlására (területi munkamegosztás). Ennek megfelelően alakul a kirendeltség áltál hozott határozatok ellen előterjesztett jogorvoslatok elbírálásának rendje: a kirendeltség által hozott határozatokat úgy kell tekinteni, mintha a szakigazgatási szerv által hozott határo* zatok lennének.