Tanácsok közlönye, 1984 (33. évfolyam, 1-34. szám)

1984 / 3. szám

3. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE i 69 A jelenlevő tagok többségének szavazatán a tagok egynemű szavazatát kell érteni. A határozati javaslat tehát akkor válik érvényes határozattá, ha a jelenlevő tagok többsége mellette szavazott. 3. A tanács által történő visszahíváshoz, illetőHeg felmentéshez a tanácstagok többségének szavazata szükséges. A Tt. 31. § (4) bekezdés a) pontja értelmében a tanács hatáskörébe utalt választáshoz és kinevezéshez a tanácstagok többségének szavazata szükséges. A tanácstagok többségén a tanácstagok eredeti összlétszámához viszonyított többséget kell érteni [Vhr. 28. § (1) bekezdés]. A Tt. a visszahívásra és felmentésre, valamint az ezzel kapcsolatos szavazásnál a tanácstagok többségének szavazatára nem utal, mivel a tanácstörvényben álta- ' lánosan érvényesült jogszabályszerkesztési elv szerint csak az alapjogosítványokat tünteti fel, az ehhez kapcsolódó ellentétes jogosítványt nem. A tanács hatáskörébe tartozó választásnál és kinevezésnél a választás és kinevezés joga általában magában foglalja a megválasztó, illetőleg a kinevező által gyakorolható kapcsolódó jogokat is. Ennek értelmében tehát a tanácstagok többségének szavazata (minősített többség) szükséges a visszahíváshoz, illetőleg a felmentéshez is, 4. Titkos „szavazáskor bekövetkező szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. A Tt. 31. §-ának (3) bekezdése szerint — amennyiben a szavazás eredményeképpen szavazategyenlőség áll elő —, a tanácselnök szavazata dönt. Ez az eljárási szabály értelemszerűen csak nyílt szavazás esetén alkalmazható. Titkos szavazás esetén ugyanis nem állapítható meg, hogy mire esett a tanácselnök szavazata. Az a megoldás sem követhető, hogy a tanácselnök utólag nyilatkozzék arról, mire szavazott, mert az a titkosság megsértéséhez vezetne. Mindebből következik, hogy titkos szavazáskor beálló szavazategyenlőség esetén nem jön létre döntés, ezért azt mindaddig meg kell ismételni, ameddig a jogszabály rendelkezése szerint szükséges többség ki nem alakul. Vhr. 29. § (1) A tanács üléséről a tanácskozás lényegét és a hozott határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni. . (2) A jegyzőkönyvet a tanácselnök, a végrehajtó bizottság titkára, továbbá a jegyzőkönyv hitelesítésére kijelölt két tanácstag írja alá. A jegyzőkönyv hitelesítőket a tanács jelöli ki. (3) A jegyzőkönyvet, a tanács ülését követő nyolc napon belül, meg kell küldeni a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságának, illetőleg a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének; községek esetében a városi tanács végrehajtó bizottsága titkárának. (4) A tanács határozatáról, a jegyzőkönyv felterjesztésével egyidejűleg, jegyzőkönyvi kivonatot kell küldeni az érdekelteknek, az illetékes szakigazgatási" szervnek, illetőleg — község kivételével — a felsőbb fokú szakigazgatási szervnek, miniszternek. Tt. 32. § (1) A tanács ülésén tanácskozási joggal vehet részt az, akit törvény, törvényerejű rendelet, minisztertanácsi rendelet cs határozat vagy a tanács szervezeti és működési szabályzata megjelöl, valamint az, akit az ülésre a végrehajtó bizottság meghívott. (2) A végrehajtó bizottság titkára és a szakigazgatási szervek vezetői a tanácsülésen kötelesek részt venni és az ügykörüket érintő kérdésekre felvilágosítást adni. A végrehajtó bizottság titkárát és a szakigazgatási szerv vezetőjét akkor is megilleti a tanácskozási jog, ha nem tanácstag. Vhr. 30. ^ (1) A tanácsülésen tanácskozási joggal vehetnek részt: a) az Országgyűlés, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Minisztertanács tagjai és kiküldöttei; b) a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke és kiküldöttei; £) a Hazafias Népfront illetékes bizottságának elnöke vagy titkára; d) az érdekelt szakszervezeti szerv vezetője; e) az illetékes bíróság elnöke, a rendőr-főkapilányság (rendőrkapitányság) vezetője vagy képviselőik; f) mindazok, akiket jogszabály (Tt. 5. §) erre feljogosít, így különösen az illetékes ügyészség vezetője és az illetékes népi ellenőrzési bizottság elnöke vagy képviselőik; g) a helyi tanács ülésén a fővárosi, illetőleg a megyei tanács végrehajtó bizottságának tagjai, kiküldöttei; h) a községi tanács ülésén a városi tanács elnöke, kiküldötte; i) a miniszterek és a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szerveinek kiküldöttei az ügykörüket érintő napirendi pont tárgyalásánál. (2) Ha a tanács nem tanácsi szerv munkáját, beszámolóját vagy javaslatát tárgyalja, a szerv vezetőjét tanácskozási joggal a tanács ülésére meg kell hívni. A szerv vezetője a tanácsülésen köteles megjelenni. (3) A tanács felszólalási jogot adhat tanácskozási joggal nem rendelkező személynek is. A tanács rendelkezései Tt. 33. § A tanács rendeletet alkot vagy határozatot hoz. Tt. 34. § (1) A tanács rendeletet alkothat jogszabály végrehajtására, valamint jogi rendelkezést igénylő társadalmi viszonyok szabályozására. A