Tanácsok közlönye, 1984 (33. évfolyam, 1-34. szám)

1984 / 31. szám

31. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 987 Más szakszervezeti tisztségviselőt lehet jelölni, illetve megválasztani. A szakszervezeti bizottság azonban dönthet úgy, hogy az illető ne tartsa meg szakszervezeti funkcióját. A jelölteket a vállalatnál szokásos módon (pl. üzemi lap, faliújság) a dolgozókkal ismertetni szükséges, a választást megelőzően lehetőleg két héttel. 11. Ha a dolgozók létszáma, munkahelyük tagoltsága vagy munkarendjük miatt a dolgozói küldöttek választása nem vállalati gyűlésen, hanem szervezeti egységenként (pl. telephely, üzemegység, főosztály) vagy több szervezeti egységnél öszszevontan tartott gyűlésen történik, az SzMSz határozza meg — az egység (egységek) dolgozói létszámára figyelemmel —, hogy hány küldöttet választhatnak. 12. A szakszervezet által megszervezett küldött választó gyűlés akkor határozatképes, ha azon a vállalat, illetve az adott szervezeti egység (egységek) választásra jogosult dolgozóinak legalább jelen van. A gyűlést a jelölést végző bizottság elnöke, illetve képviselője vezeti. Először ismerteti a dolgozók választott küldötteinek feladatait, jogait és kötelességeit, a jelölés rendjét, továbbá azt, hogy az SzMSz szerint ki nem választható, így nem is jelölhető. Ezt követően megteszi a bizottság javaslatát a jelöltek személyére, s felhívja a figyelmet arra, hogy a választóknak jogukban áll más, további jelölteket is javasolni. A jelölőlistára azt vegyék fel, aki a gyűlésen jelenlevők szavazatainak több mint 50%-át megszerzi nyílt szavazással. A jelölés megtörténte után a dolgozók küldötteit a VT-be titkos szavazással választják, öt évre. Az tekinthető megválasztottnak, aki az érvényes szavazatok több mint 50%-át megkapta. Ha több jelölt kapott 50%-ot meghaladó szavazatot, az tekinthető megválasztottnak, aki a legtöbb szavazatot kapta. 13. A szavazást a szavazatszedö bizottság bonyolítja le, amelynek tagjait a jelölést végző bizottság javaslata alapján a dolgozók küldötteinek jelölése után választanak nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel. Ez a bizottság készítteti el a szavazólapokat, és ismerteti a szavazás módját, biztosítja a titkos szavazás feltételeit A szavazás során a választóknak jogukban áll bárkinek a nevét kihúzni és másik nevet beírni. A szavazólapon azonban csak annyi név maradhat, amennyi a megválasztandó küldöttek száma. Ha a szükségesnél több vagy kevesebb név marad a szavazólapon, a szavazat érvénytelen. Érvénytelen az a szavazólap is, amelyikből nem tűnik ki világosan, hogy kire adták a szavazatot, illetve amelyet teljesen áthúznak. Ha a megválasztandó küldöttek számánál kevesebb jelölt kapta meg a szavazatok tób'j mirt 50%-át az üresen maradt küldőtti helyekre a jelclfst és szavazást meg kell ismételni. A szavazásról jegyzőkönyvet kell vezetni. A szavazás eredményét a szavazatszedő bizottság elnöké ismerteti a dolgozókkal. A szavazólapokat 30 napig — a szavazatszedő bizottság által hitelesítve — meg kell őrizni. A szavazás rendjének esetleges megsértéséért bármelyik dolgozó a törvényességi felügyeletet gyakorló szervhez fordulhat bejelentéssel. 14. A VT alakuló ülését — a dolgozók küldötteinek megválasztását követően 30 napon belül — az igazgató hívja össze. Az alakuló ülés első két napirendi pontja — az igazgató elnökletével — az SzMSz megállapítása és a' VT elnökének, elnökhelyettesének megválasztása. A VT elnökét, elnökhelyettesét az előkészítő bizottság javaslata alapján a VT tagjai maguk közül választják meg. A VT alakuló ülése az előkészítő bizottságnak — az alapító szervvel, valamint az illetékes pártszervezettel és a szakszervezet vállalati szervével előzetesen egyeztetett — javaslatára dönt arról, hogy a vállalat jelenlegi igazgatóját megerősíti-e funkciójában. A döntés titkos szavazással történik, amelyhez a szavazatok 2/3-a szükséges. A szavazás lebonyolítására, illetőleg eredményének megállapítására a VT elnökének javaslatára a VT saját tagjai közül, nyílt szavazással szavazatszedő bizottságot választ. v Ha .a VT az igazgatót funkciójában megerősíti, az igazgató munkaviszonya a VT által meghatározott időre (általában 5 év) módosul. A megerősítés esetén is érvényes az az előírás, hogy az igazgató részére meg kell határozni a vállalat gazdálkodásával kapcsolatos, hosszabb időre szóló követelményeket. Ha a VT ülés az igazgatót funkciójában nem erősíti meg, az igazgatói munkakör betöltésére pályázatot ír ki. Ez esetben célszerű, ha a VT elnöké nek vezetésével a VT tagjaiból a pályázatok kiírására és értékelésére, valamint a jelölttel (jelöltekkel) kapcsolatos előzetes egyeztetésekre bizottságot hoznak létre. Az új igazgató megválasztásáig a kinevezett igazgató vezeti a vállalatot. Az a jelölt tekinthető megválasztottnak, aki a VT ülésén titkos szavazással, az érvényesen leadott szavazatok %-át megkapta. A VT alakuló ülésére, illetve az igazgatót választó ülésre a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv képviselőjét hívják meg; indokolt az alapító szerv és az illetékes iparági (ágazati) szakszervezet képviselőjének részvétele is. A közgyűlés (küldöttgyűlés) általános vezetésével működp vállalatoknál a vezető szervek megalakításával összefüggő feladatok 15. Ebben a vezetési formában működő vállalatoknál a dolgozók közgyűlése (küldöttgyűlése) látja el a vállalat általános vezetését.