Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)

1983 / 32. szám

32. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1295 állandó elnököt is választhat a bizottság. Állandó elnök esetén is az egyes üléseket a helyi tanácselnökök váltakozva vezethetik. Célszerű, ha a közvetlen megyei irányításba vont nagyközségi tanács elnöke is részt vesz tagként a bizottság munkájában. A községek ellátásában közreműködő nem tanácsi szervek képviselőit a bizottság munkájában — vagy egyes ülésein — való részvételre a bizottság vagy annak elnöke kéri fel. — A bizottság előmozdítja az együttműködés körének szélesítését, különösen a települések öszszehangolt fejlesztésében, anyagi eszközei hatékonyabb felhasználásában, a lakosság ellátásának javításában, a lakosság ügyei intézésében, igazgatási társulásokban, összehangolja a vonzáskörzet infrastrukturális fejlesztését, a közlekedési összeköttetések javítását, a lakosság (kereskedelmi, szolgáltatási, egészségügyi, oktatási, közművelődési, testnevelés és sport stb.) ellátásának olyan szervezését és fejlesztését, amely megfelel a települések szerepkörének. A tanácsok önállósága alapján és a kölcsönös érdekek figyelembevételével a bizottság iránymutatásai szerint a városi tanácsi szervek szervezik a tervező munkát. A városi tanácsi szervek — a községek helyzetének, igényeinek ismeretében — a megyei útmutatások alapján és a vonzáskörzet fejlesztésében érdekelt, résztvevő nem tanácsi szervekkel együttműködve készítik elő a területfejlesztés javaslatait. Ezeket egyeztetik a községi tanácsokkal és segítik azok fejlesztési célkitűzéseinek és terveinek kidolgozását. Ennek során számításba veszik a községek egymás közötti együttműködésének a lehetőségeit is. A bizottság javaslatát a helyi tanácsok vagy végrehajtó bizottságok elé terjesztik. — A városikörnyéki bizottság saját ügyrendjét egyhangú szavazattal fogadja el. Az ügyrend a bizottság működését érintő fontosabb kérdéseket szabályozza. (A bizottság összehívása, munkaterve, szavazás, tájékoztatási kötelezettség stb.) Kialakítja a tervegyeztetés rendjét: előbb kétoldalú munkakapcsolat keretében a községi tanácsok elnökei egymással és a városi tisztségviselőkkel dolgozzák ki a közös javaslatokat; ezután a bizottság alakítja ki az érintett tanácsoknak benyújtandó közös érdekű fejlesztési és más együttműködési tervezeteket. Ezek tárgyalására a bizottság az érdekelt nem tanácsi szervek vezetőit is meghívja. — A megyei irányításban közreműködő városi tanács Szabályzata rendezi a tisztségviselők _ közötti munkamegosztást, utalva arra, hogy a tisztségviselők — feladatköri munkamegosztásuk szerint — segítik a községi tanácsokkal a kapcsolat fejlesztését." 4. Az Irányelv IV. fejezetének 2. pontja a következő bekezdéssel egészül ki: „Célszerű a döntést igénylő témákat napirendilea is elkülöníteni a vitát nem igénylő, csupán tájékoztatásul szolgáló információs jelentésektől" Az Irányelv IV. fejezete 2. pontjának ötödik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „— A tanácselnök minden tanácsülésen tájékoztatást ad a végrehajtó bizottságnak az előző tanácsülés óta végzett tevékenységéről, a fontosabb eseményekről, beszámol az átruházott hatáskörgy akorlásról." 5. Az Irányelv IV. fejezetének 6. pontja a következőkkel egészül ki: „A Szabályzat részletesebben is meghatározhatja a tanácsülés nyilvánosságának elvéből fakadó állampolgári jogosítványok gyakorlásának feltételeit. Például, hogy az érdeklődő állampolgárok hol és miként tekinthetnek be a tanácsülési dokumentumokba. A Szabályzat rendelkezhet arról is, hogy a tanácsülési dokumentumokat az illetékes városi, községi könyvtárhoz eljuttatva teszi hozzáférhetővé, a zárt ülés anyagának kivételével." 6. Az Irányelv IV. fejezete 11. pontjának második bekezdése (mondata) a következők szerint módosul: „A Tt. 31. § (5) bekezdésében meghatározott ügyeken túl a Szabályzat más ügyekben is titkos szavazást írhat elő. Rendelkezhet úgy is, hogy a tanácstagok egyharmadának javaslatára titkos szavazás rendelhető el." 7. Az Irányelv IV. fejezetének 12. pontja a következő (utolsó) mondattal egészül ki: „— a szakigazgatási szervek milyen módon biztosítják — igénye esetén — a tanácstag részvételét az interpellációjának megválaszolására irányuló eljárásban." 8. Az Irányelv IV. fejezete a következő 12/A. ponttal egészül ki: „A Szabályzat rögzítheti a tanácstagi alap képzésére, elosztására, felhasználására és ellenőrzésére vonatkozó főbb rendelkezéseket" 9. Az Irányelv IV. fejezetének 18. pontja a következő bekezdéssel egészül ki: „— a tanácsrendeletek tervezetének társadalmi vitája szervezésére felkérheti a Hazafias Népfront helyi bizottságát." 10. Az Irányelv V. fejezete 1. pontjának utolsó bekezdése a következők szerint módosul: „— a Tt. 37. § (1) bekezdésének f) pontja álapján mely ügyekben köteles a szakigazgatási szerv a tanácstag véleményét kérni." Az Irányelv V. fejezetének 1. pontja az alábbi bekezdéssel egészül ki: „— a tanácstagok tevékenységének segítése érdekében a végrehajtó bizottság tanácstagi klubot, szakmai könj^vtárat stb. szervezhet." 11. Az Irányelv V. fejezetének 2. pontja helyébe a következő pont lép: ,,A helyi tanács Szabályzata rögzíti az általa megválasztott fővárosi, megyei tanácstag egyéni