Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)
1983 / 22. szám
708 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 11. szám deke fűződik, az (1) bekezdés alapján lefoglalt dolgot kivételesen az őrizetére lehet bízni. (5) Az elkobzás alá eső, gyorsan romló dolgot a lefoglalás után azonnal értékesíteni kell, és a befolyt ellenértéket letétbe kell helyezni. (6) Ha a további eljárás érdekében már nincs rá szükség, a lefoglalást meg kell szüntetni. Ilyenkor a dolgot, illetőleg az értékesített dolog ellenértékét vissza kell adni a jogosultnak. Ha a jogosult ismeretlen, a lefoglalt dolog az állam tulajdonába kerül. A később jelentkező jogosult az elévülési időn belül kérheti a dolognak tulajdonába való visszaadását, illetőleg az értékesített dolog ellenértékét.22 1. A lefoglalt tárgyak kezelése, őrzése és értékesítése a városi szabálysértési hatóságoknál a pénzügyi osztály, községekben pedig a községi szakigazgatási szerv feladata. Ha az eljárás során lefoglalásra, elkobzásra, illetőleg a lefoglalt dolog visszaadásának elrendelésére kerül sor, úgy a városi szabálysértési hatóság a határozat egy példányának megküldésével a pénzügyi osztályt értesíti. Községekben e feladatot a községi szakigazgatási szerv saját maga látja el. Ha a jogerősen elkobzott dolog valamely oknál fogva nem értékesíthető, a (városi) pénzügyi osztály javaslatot tesz a városi szabálysértési hatóságnak az elkobzott dolog megsemmisítésére. A városi szabálysértési hatóság vezetője a megsemmisítésre javasolt dolog megtekintése után — ha azt indokoltnak tartja —, a megsemmisítéshez írásban hozzájárul. Községekben a nem értékesít-^ hető lefoglalt dolog megsemmisítéséről a szakigazgatási szerv vezetője saját hatáskörben dönt. Ha az elkobzott dolog értékesítése, megsemmisítése már megtörtént, azonban a városi szabálysértési hatóság utólag megállapította, hogy az elkobzás tévedésből történt, vagy az egyéb ok miatt nem volt szükséges, illetőleg a járási hivatal elnöke, vagy a fővárosi, megyei, megyei városi tanács vb titkára az elkobzott dolog értékének viszszafizetését elrendeli, úgy a megfelelő összeg kifizetésére vonatkozóan határozatot kell hozni. A városi szabálysértési hatóság az ilyen határozat egy példányát megfelelő intézkedés céljából az illetékes pénzügyi osztálynak küldi meg. A lefoglalt és őrizetbe vett tárgyakról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartást — több évi használatra — eZó're be kell köttetni és azt használatba vétel előtt lapszámozással, és a szabálysértési hatóság vezetőjének hitelesítési záradékával kell ellátni. 22 A 45. § (6) bekezdését az 1983. évi 10. számú törvényerejű rendelet 19. §-a egészítette ki az utolsó mondattal. A nyilvántartásba a lefoglalt (őrizetbe vett) tárgyakat sorrend szerint, ügyenként külön sorszám alatt kell bejegyezni. A nyilvántartást minden év végén le kell zárni. Áttétel 46. § (1) Ha az eljárás alapjául szolgáló cselekmény elbírálására más szerv jogosult, a szabálysértési hatóság az ügyet ehhez haladéktalanul átteszi. (2) Az eljárásra a 39. vagy a 40. § szerint illetékes szabálysértési hatóság az ügyet átteheti az ott felsorolt más szabálysértési hatósághoz, ha ezt az eljárás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása indokolja. 47. §23 1. Az áttételt nem kell határozati formába foglalni. Az eljárás egyszerűsítése érdekében az áttételt nem kell határozatba foglalni, hanem elegendő átirat formájában megszövegezni, amelyben meg kell jelölni az áttétel okát. Az eljárás megszüntetése 48. §24 (1) A szabálysértési hatóság az eljárást megszünteti, ha: a) a cselekmény nem szabálysértés, azt nem a felelősségre vont személy követte el, vagy az elkövető nem vonható felelősségre, b) a cselekmény olyan kötelesség megszegésében áll, amelyet jogerős egyedi államigazgatási határozat állapít meg; c) a cselekmény miatt bűntető eljárás van folyamatban, illetőleg a cselekményt ilyen — vagy szabálysértési — eljárás során már elbírálták; d) az elkövető személyét, tartózkodási helyét vagy az elkövetés tényét nem sikerült tisztázni, és az eljárás folytatásától nem várható eredmény; e) az elkövető meghalt; f) a felelősségre vonást azért mellőzi, mert a szabálysértés jelentéktelensége miatt büntetés vagy intézkedés alkalmazása szükségtelen; g) figyelmeztetést alkalmaz; h) az elkövető felelősségre vonása nélkül vagy a figyelmeztetés mellett mond ki elkobzást. (2) Ha az ismeretlen elkövető kiléte a felderítés során nem állapítható meg, az eljárást a rendőrség illetékes szerve szünteti meg. (3) Az eljárás megszüntetését a szabálysértési hatóság közli: 23 A 47. §-t az 1983. évi 10. számú törvényerejű rendelet 42. §-ának (1) bekezdése hatályon kívül helyezte. 24 A 48. §-t az 1983. évi 10. számú törvényerejű rendelet 20. §-a iktatta be.