Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)

1983 / 22. szám

706 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 22. szám 38. § (l)19 A szabálysértés elbírálásában nem ve­het részt az elkövető hozzátartozója [60. § (3) bek.], továbbá az, akitől az ügy tárgyilagos, rész­rehajlás nélküli elbírálása nem várható. A felleb­bezési eljárásban, illetőleg a felügyeleti jog gya­korlásában nem vehet részt az sem, aki az ügy első fokú elintézésében részt vett. (2)20 A kizárásról — hivatalból, az eljáró sze­mély, az elkövető vagy a sértett bejelentésére — a kifogásolt személy közvetlen felettese dönt, s egyúttal kijelöli a továbbiakban eljáró személyt is. 1. A szabálysértési hatóság részéről eljáró sze­mély, illetőleg ügyintéző, az eljáró bizottság el­nöke vagy tagja köteles bejelenteni, ha vele szem­ben kizárási ok forog fenn. A hozzátartozói kapcsolaton kívül kizárási ok lehet a baráti vagy haragos viszony is, továbbá, ha olyan személy vesz részt az eljárásban, illetve a határozathozatalban, aki az ügyben korábban tanúvallomást tett, vagy szakértőként járt el stb. Az eljáró személy köteles bejelenteni, ha ma­gával szemben kizárási okot észlel, vagy nem érzi magát alkalmasnak arra, hogy tárgyilagosan, rész­rehajlás nélkül döntsön. Kizárási okot bejelenthet az elkövető és a sértett, illetőleg más is. A felettes abban az esetben, ha be nem jelentett kizárási okról szerez tudomást, a kizárásról hiva­talból dönt. Másik ügyintézőt (bizottsági tagot) kell kijelölni, ha az az elkövető vagy a sértett hozzátartozója, valamint a kizárást egyéb okból az ügyintéző (bi­zottsági tag) kéri. A felettes csak akkor mérlegel­heti, hogy van-e megfelelő indok az ügyintéző (bizottsági tag) kizárására, ha kizárás indoka az hogy az ügyintézőtől az ügy tárgyilagos részre­hajlás nélküli elbírálása nem várható. A kizárásról ügyintézők esetében községekben a végrehajtó bizottság titkára, városi szabálysér­tési hatóságnál az osztályvezető dönt. Ha a ki­zárási ok a községben a végrehajtó bizottság tit­kárával, illetőleg városi szabálysértési hatóságnál a szerv vezetőjével szemben merül fel, a közvet­len felettes szakigazgatási szerv vezetője határoz. Amennyiben az eljáró községi szabálysértési bi­zottság tagjával szembén merül fel kizárási ok, a községi szakigazgatási szerv vezetője dönt és a bizottság munkájába más tagot von be. Ha a kizárási ok fennállása az első fokú hatá­rozat meghozatalát követően merül fel, az érde­keltnek lehetősége van arra, hogy az érdemi ha­tározat megtámadása során felhívja a kizárási okra is az eljáró felettes szerv figyelmét. A fe­19 A 38. § (1) bekezdését az 1983. évi 10. számú tör­vényerejű rendelet 17. §-ának (1) bekezdése egészítette ki a második mondattal. " A 38. § (2) bekezdését az 1983. évi 10. számú tör­vényerejű rendelet 17. §-ának (2) bekezdése iktatta be. lettes szerv ilyenkor azt is köteles megvizsgálni, hogy a kizárási okként felhozott körülmény hoz­zájárulhatott-e vagy sem a sérelmezett határozat meghozatalához. Illetékesség 39. § (1) Az eljárásra általában az elkövető ál­landó lakóhelye szerinti szabálysértési hatóság il­letékes. (2) Ha az eljárás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása indokolja, a szabálysértési ügyben az elkövető tartózkodási helye, munkahelye vagy az elkövetés helye szerint illetékes szabálysértési ha­tóság is eljárhat. 40. § (l)21 A munkaviszonyból, szövetkezeti vagy egyéb tagsági viszonyból eredő munka vég­zésével, ipari vagy kereskedelmi tevékenységgel, ingatlan kezelésével, továbbá állami szerv, társa­dalmi szervezet vagy szövetkezet gépjárművének üzemben tartásával összefüggő szabálysértési ügy­ben az eljárásra a munkahely, az ipari vagy ke­reskedelmi tevékenység helye, az ingatlan fek­vése, illetőleg a gépjármű üzemben tartójának te­lephelye szerinti szabálysértési hatóság illetékes. (2) Ha több elkövető van, és különböző helyen laknak, továbbá ha a szabálysértést több szabály­sértési hatóság területén követték el, vagy az el­követés helyét nem lehet megállapítani, az a sza­bálysértési hatóság illetékes az eljárásra, amelynél a feljelentést megtették (amely a szabálysértést észlelte), illetőleg amely az ügyben korábban in­tézkedett. (3) A szabálysértési hatóság felügyeletét ellátó miniszter (országos hatáskörű szerv) elrendelheti, hogy egyes szabálysértések miatt a főváros, ille­tőleg a megyei város egész területén első fokon egyetlen szabálysértési hatóság járjon el. 41. § Ha vitássá vált, hogy több szabálysértési hatóság közül melyiknek kell eljárnia, az eljáró szabálysértési hatóságot a közvetlen közös fel­ügyeleti szervük, ha pedig ilyen nincs, a felügye­letüket ellátó miniszterek (országos hatáskörű szervek) közösen jelölik ki. 1. Az illetékességi összeütközések. a) A Tv. e §-ában foglalt szabályozás alkalma­zása — az áttétel széles lehetősége miatt — nem járhat azzal, hogy egyes szabálysértési hatóságok esetleg saját munkaterhük csökkentése végett kellő indok nélkül, más szervhez tegyék át az ügy elbírálását. b) Az illetékességi összeütközés elbírálása akkor, pt ha az egy városi irányítás alá tartozó községek között merül fel a városi, ha pedig egy megyé' 21 A 40. § (1) bekezdését az 1983. évi 10. számú tör­vényerejű rendelet 18. §-a iktatta be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom