Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)

1983 / 22. szám

698 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 22. szám határozó külön jogszabály másként nem rendelkezik. 3. § A diplomáciai vagy egyéb személyes mentességet élvező személy szabálysértés miatt történő felelősségre vonására a nemzetközi szerződés (egyezmény), ennek hiányában pedig a nemzetközi gyakorlat az irányadó. 4. § A szabálysértést az elkövetése idején hatályban volt jogszabály szerint kell elbírálni, kivéve ha az elbíráláskor hatályban levő jogszabály az elkövető számára kedvezőbb megítélést eredményez. A szabálysértést elkövető személy felelőssége 5. § Szabálysértés miatt az elkövető akkor vonható felelősségre, ha cselekménye szándékos vagy gondatlan, kivéve ha a szabálysértést meghatározó külön jogszabály csak a szándékos elkövetést bünteti. 6. § (l)3 Gazdálkodó szervezetet és más jogi személyt terhelő kötelezettség megszegése esetén, valamint munkaviszonyból, szövetkezeti vagy egyéb tagsági viszonyból eredő munkavégzéssel, ipari vagy kereskedelmi tevékenységgel összefüggő szabálysértés miatt azt a személyt kell felelősségre vonni, akinek cselekménye vagy mulasztása folytán következett be a kötelességszegés. Ha e személy kiléte a szervezet (szervezeti egység) vezetőjének nyilatkozata alapján sem állapítható meg, a szervezet (szervezeti egység) vezetőjét, illetve a munkáltatót kell felelősségre vonni. (2) Ha az elkövető a felettesének utasítását teljesítette, a szabálysértésért az utasítást adó személy felel. 1. Gazdálkodó szervezetet és más jogi személyt terhelő szabálysértés miatt a tényleges elkövetőt, ha ez nem állapítható meg a szervezet (szervezeti egység) vezetőjét kell felelősségre vonni. Ugyanígy Jkell eljárni bármilyen munkaviszonyból szövetkezeti vagy egyéb tagsági viszonyból eredő munkavégzéssel, ipari- vagy kereskedelmi tevékenységgel összefüggő szabálysértések esetén a munkáltatóval szemben is. Előfordul, hogy a jogi személyt terhelő kötelezettség megszegése miatt a feljelentést gazdálkodó szervezet vagy más jogi személy ellen, illetőleg a vállalat igazgatója ellen teszik meg. A szabálysértésért elsődlegesen a tényleges elkövető a felelős, ezért nyilatkoztatni kell a szervezet (szervezeti egység) vezetőjét, hogy a szervezet ügyrendje vagy egyéb szabályzata alapján a szervezetet terhelő kötelesség teljesítése kinek a hatáskörébe tartozik. A nyilatkoztatás történhet meghallgatás vagy írásbeli megkeresés útján. Ha a válasz nem 8 A 8. § (1) bekezdését az 1983. évi 10. számú törvényerejű rendelet 2. §-a iktatta be. kielégítő vagy, ha a vezető a szabálysértési hatóság által kitűzött határidőn belül nem nyilatkozik, és így a ténylegesen felelős kiléte nem állapítható meg, az eljárást a vezető ellen kell lefolytatni. A vezető fokozott felelőssége kiterjed minden munkáltatóra, így a gazdálkodó szervezet vagy más jogi személy mellett azonos a felelőssége a kisiparosnak és magánkereskedőnek alkalmazottja, segítő családtagja tekintetében, ha az említett körbe eső szabálysértésért ténylegesen felelős elkövető kiléte a munkáltató nyilatkozata alapján sem állapítható meg. A felelősséget kizáró okok ' 7. § (1) Szabálysértés miatt nem vonható felelősségre, aki a cselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét még nem töltötte be, úgyszintén az sem, aki a cselekményt elmebeteg állapotban, gyengeelméjűségben vagy tudatzavarban, kényszer vagy fenyegetés hatása alatt, jogos védelemben vagy végszükségben követte el. (2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a tudatzavart önhibából eredő leittasodás okozta. 1. Gyermekkorú személy által elkövetett szabálysértés esetén vizsgálni kell a szülő (gondozó) felelősségét. A gyermekkor, amely a 14. életév betöltéséig tart, kizárja a személy beszámítási képességét. Ha tehát gyermek valósítja meg a szabálysértést, őt nem lehet felelősségre vonni. Egyes szabálysértések esetében azonban nem kizárt, hogy a szülő vagy gondozó feleljen a gyermek cselekményéért, ha a gyermek a szabálysértést a szülő, gondozó tudtával és beleegyezésével követte el. Ha a gyermeket beszá^mítási képességgel bíró személy bírta rá a szabálysértés elkövetésére, a felbujtót — amennyiben a cselekménye nem bűncselekmény — kell felelősségre vonni. 8. § (1) Nem róható az elkövető terhére az olyan tény, amelyről az elkövetéskor kellő gondosság ellenére sem volt tudomása. (2) A jogszabály nem ismerése a felelősség alól nem mentesít, kivéve ha a tévedésre az elkövetőnek alapos oka volt. 8/A. §4 Sértett az, akinek jogát vagy jogos érdekét a szabálysértés sérti vagy veszélyezteti. A sértett jogai megilletik azt az- államigazgatási feladatot ellátó szervet is, amely a feladatkörébe tartozó érdek oltalmából a feljelentést tette. 1. A sértetti jogállás meghatározásánál elsősorban a szabálysértés és az érdeksérelem közötti 4 A 8/A. §-t az 1983. évi 10. számú törvényerejű rendelet 3. §-a iktatta be.