Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)

1983 / 21. szám

692 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 21. szám Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, az Országos Tervhivatal, a Pénzü^yminisztérum és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 7011 1983, (Ép. Ért. 33. szám) teVM—OT—FM—MÉM' számú együttes irányelve a tanácsi telekgazdáikodási feladatok végrehajtása I. Általános alapelvek A Központi Bizottság és a Minisztertanács 1932. április 7-i együttes határozatában előírta, hogy a személyi tulajdonú lakásépítéshez tartozó telekellátás fejlesztése érdekében a helyi tanácsok fokozzák a lakásépítési területek előkészítésével, az építési telkek közművesítésével összefüggő tevékenységüket. Növekvő mértékben adjanak a lakásépítőknek közművesített, állami tulajdonú Telket tartós használatba, s a települések fejlesztéséhez, az előközművesítéshez nagyobb mértékben vonják be a lakosság, a munkáltatók anyagi eszközeit. Alapvető cél, hogy a VI. és a VII. ötéves tervidőszakban a lakásépítéshez szükséges építési telkek választéka jobban igazodion az építtetői igényekhez. Ezért a telekkínálat bővítése érdekében, szükségessé vált a gazdálkodás szabályainak, gyakorlatának korszerűsítése. E követelmények kielégítése érdekében a helyi támogatási, szabályozási és tervezési feltételeket úgy kell kialakítani, hogv azok segítsék elő az állami lakótelek-kínálat bővítését, a tanácsi lakásgazdálkodás színvonalának növelését, és a telekgazdálkodásban a lakáspolitikai célok következetes érvényesítését. A tanácsoknak rugalmas, önálló telekoolitikgt kell kialakítaniuk, amelv az állami telekkínálat bővítésévfel. a gazdálkodási és hatósági tevékenység korszerűsítésével az eddiginél nagyobb mértékben alkalmas a telekpiac forgalmának és árainak befolyásolására. A helyi tanácsok telekgazdálkodása továbbfejlesztésének alapvető feladatai: • — a beépítésre alkalmas lakótelkek mennyiségének differenciált választékának növelését szolgáló feltételek kialakítása, — a telekgazdálkodásban a lakáspolitikai célok következetes érvényesítése, — a központi iogszabálvokkal összhangban az állami telkek tartós használatba adása helyi rendszerének, gvakorlatár.ak továbbfejlesztése és a hatósági eljárások egyszerűsítése. II. Igényfelmérási és tervezési feladatok A lakásépítés területi-műszaki feltételeinek javítása, a hatékony telekgazdálkodás kialakítása szükségessé teszi, hogy a jövőben a lakásépítési terület- illetve telekellátás megyei és helyi szintű tervezése a lakástervezés része legyen. A telekellátás tervezésének alapja, hogy az építésre alkalmas területeket és a telekigénveket a helyi tanácsok folyamatosan figyelemmel kísérjék. A tervezés fázisai: az építtetői igények felmérése, az építésre' alkalmas területek, telkek feltárása, kijelölése, az építésre alkalmassá tételhez szükséges feladatok meghatározása. A területek építésre alkalmassá tétele több éves előkészítő munkát igényel. Ezért az igények minél pontosabb felmérése, megközelítő előrebecslése érdekében az 1984—1985. évek lakásépítési\ feladatainak teljesítéséből és az 1936—13C7. években az előző évekkel- várhatóan azonos építési igényéből célszerű kiindulni. A lakásépítéshez tartozó területigényt teljes körűen indokolt feltárni, azaz számolni kell a szervezett formában, telepszerűen épülő, valamint a lakossági saiáterőből történő lakásépítéshez szükséges telekigényekkel. függetlenül attól, hogy azt a tanácstól igénylik, vagy magánforgalomban vásárolják. A szervezett lakásépítéshez tartozó területelőkészítesi szükségletek tervezésének módja kialakult, része a tanácsok hosszú- és középtávú tervezőmunkájának, új feladat tehát a magánerős, egyéni kezdeményezésű lakásépítés telekigényének feltárása, figyelemmel kell lenni továbbá az építőipari vállalatok által közvetlen piaci értékesítésre tervezett lakásépítés telekigényére. A telekigényeket — a lakosság anyagi helyzetére figyelemmel — építményfajták és közművesítettségi fokozatok szerint csoportosítva célszerű az alábbi tényezők, folyamatok alapján számba venni: — A lakásépítés telekigényének prognosztizálásánál a megyei (fővárosi), illetve a helyi tanács közép- és hosszú távú lakásépítési programiából célszerű kiindulni, figyelemmel a megyében, illetve a településen — városokban (fővárosban) a vonzáskörzettel együtt — a VI. ötéves tervidőszakban kialakult egyéni lakásépítési arányokra. — Az egyéni kezdeményezésű lakásépítés —• településenként differenciáltan — átlagosan kb. 20%-a nem igényel telket, mert az építés meglevő vagy beépített telkeken bontással, átépítéssel valósul meg. — 1983. január 1. óta a családiház-építés támogatása lényegesen kedvezőbbé vált. magasabb hitel és szociálpolitikai kedvezmény adható. Ezért a családiház-építésre alkalmas telkek iránti igény a következő években várhatóan nő. . . \ — A nagyobb városok vonzáskörzetében, elsősorban a budapesti- agglomerációban várhatóan a következő években sem mérséklődik a bevándorlás.'Továbbá a városi -lakásszükségletek mérséklésének egyik fontos eszköz"er; á vonzáskörzetbe tartozó településeken történő lakásépítés ösztönzése. Emellett más 'kisebb, fejlődő településeken is fokozódik a lakótelek' iránti igény. Telekigénnyel jelentkezik a korszerű lakásépítési technológiáknak a magán-lakásépítésbe való- bevonására az építőipari vállalatok közvetlen piaci értékesítésre szervezett lakásépítése is.