Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)

1983 / 21. szám

21. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 669 zés" ágazatba sorolt szervezetek segédüzemi dolgozója részére havonta egy alkalommal meg kell téríteni a hazautazás teljes költségét, amennyiben a havi munkaidőkeretet ledolgozta. (2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából a keresőképtelenséggel járó betegség, a fizetett szabadság, az öt napnál nem hosszabb időtartamú fizetés nélküli szabadság, valamint az egyéb igazolt távollét munkában töltött időnek számít, függetlenül attól,' hogy erre az időre a munkaviszonyra vonatkozó szabály előír díjazást vagy sem. (3) A hétvégi kedvezményes utazások száma — ideértve az (1) bekezdésben foglalt ingyenes utazást is — nem haladhatja meg a tárgyhónap pihenőnapjai (vasárnapjai) számát. A dolgozó'az utazási kedvezményt —"a munkaidőbeosztástól függően — a hónap bármely napján igénybe veheti. (4) Az (1) bekezdés szerinti hazautazási költségtérítés áthelyezés esetén annál a vállalatnál illeti meg a dolgozót, ahol a havi törvényes munkaidőkeret nagyobb részét ledolgozta. Egyéb helyközi utazási költség megtérítése 6- § (1) A vállalatnak az építőipari tevékenységen foglalkoztatott, változó munkahelyre alkalmazott dolgozója részére a más helységben levő munkahelyre történő átirányítással kapcsolatban meg kell térítenie: a) a bérletidőszak végéig felmerülő utazási többletköltséget, ha a dolgozó az új munkahelyre történő utazáshoz a naponkénti munkábajárásra szolgáló bérletjegyét nem használhatja; b) a lakóhely és a munkahely közötti helyközi utazások költségét, ha a dolgozó munkahelye bérletidőszakon belül olyan gyakran változik, hogy a napi munkábajáráshoz bérletjegy váltása nem célszerű; c) a lakóhely (átirányítást megelőző szálláshely) és az új munkahely (szálláshely) közötti egyszeri utazás teljes költségét. (2) Ha a vállalat az építőipari tevékenységen foglalkoztatott, változó munkahelyre alkalmazott — és egyébként szálláson történő elhelyezésre jogosult — dolgozóját a munkahelyi közigazgatási határán kívül levő szálláson helyezi el, és a munkahelyre történő szállításról nem gondoskodik [11. § (1) bekezdés aj pont.] a) a munkahely és a szálláshely közötti utazás teljes költségét, illetve b) ha a dolgozó az utazás útvonalának egy részére (pl. a lakása és korábbi munkahelye közötti távolságra) utazási .bérlettel rendelkezik, az utazás többletköltségét a dolgozó részére meg kell téríteni. 7. § (1) Ha az utazási költségtérítésre jogosult dolgozó olyan helységben lakik, ahonnan vonattal és közforgalmú autóbusszal is lehet munkába járni, a vállalat a dolgozó és a vállalat érdekének mérlegelésével dönti el, hogy melyik utazási kedvezményt biztosítja. (2) Száz kilométer vagy azt meghaladó utazási távolság esetén az útazási idő és a csoportos szállítás költségének csökkentése érdekében — elsődlegesen hétvégi utazásnál — a vállalat a gyorsvonat 2. kocsiosztályának igénybevételét is engedélyezheti. Az utazási kedvezményt a ténylegesen felmerülő utazási költség alapján kell megállapítani. Helyi utazási költségek megtérítése 8- § (1) A munkábajáráshoz szükséges, helyi közlekedési eszközök igénybevételére jogosító (villamos, autóbusz vagy kombinált) bérlet költségét a vállalat a dolgozó részére nem térítheti meg. (2) Ha a változó munkahelyre alkalmazott dolgozót a helység közigazgatási határán belül más munkahelyre a bérleti időszak alatt átirányítják és annak következtében a helyi utazásra szolgáló bérletét tovább nem használhatja, a bérleti időszak végéig felmerülő utazási többletköltség a vállalatot terheli. 9- § A hivatalos célú helyi utazás költségét a vállalat viseli, amennyiben a dolgozó olyan közlekedési eszközt kénytelen igénybe venni, amelyre a napi munkába járásra szolgáló bérlete nem érvényes vagy a munkábajáráshoz egyébként közforgalmú közlekedési eszközt nem kell igénybe vennie. A dolgozó gépjárművel történő csoportos szállítása 10. § (1) A vállalat dolgozóit —a 11. § (1) bekezdésében meghatározott eseteken kívül — a munkahelyről vagy szálláshelyről csak a közigazgatási határon kívül eső lakóhelyükre és vissza, továbbá csak térítés ellenében és a vállalat gazdaságos működésének szem előtt tartásával szállíthatja. (2) A gépjárművel (vállalati saját, bérelt, illetőleg szerződéses autóbusszal vagy mikrobusszal) történő csoportos szállításért a dolgozó által fizetendő térítési díj mértéke ugyanaz, mint a személyvonat 2. kocsiosztályon — azonos távolságra — történő utazásnál a dolgozót egyébként terhelő utazási költség.