Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)

1983 / 21. szám

662 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 21. szám Törvényerejű rendelet A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1983. évi 21. számú törvényerejű rendelete a tartós földhasználatról szóló 1976. évi 33. számú törvényerejű rendelet* módosításáról A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a tartós földhasználatról szóló, az 1979. évi 33. számú törvényerejű rendelettel módosított 1976. évi 33, számú törvényerejű rendeletet (a továbbiakban: tvr.) a következők szerint módosítja: 1. § A tvr. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A föld közös használatba is adható, a közös használatra a közös tulajdon szabályait kell megfelelően alkalmazni." 2. § A tvr. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A földön létesített épület tulajdonjogának átruházása egyben a földhasználati jog átruházását is jelenti az épület új tulajdonosára. Az épület új tulajdonosa a földhasználati jogot változatlan feltételekkel folytatja." 3. § A tvr. 6. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A földhasználati jog megszűnik:) ,,b) a földhasználati jog átruházásával, kivéve, ha arra a földön létesített épület tulajdonjogának átruházásával kerül sor;" 4. § A tvr. 7. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) A földhasználati jog megszűnése esetén a volt földhasználó részére a megszűnés időpontjában a hasonló földért helyben fizetendő használatbavételi díjnak megfelelő pénzbeli kártalanítás jár. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a földhasználati jogot a kisajátítási eljárás keretében szüntették meg. (2) Ha a földet ingyenesen adták használatba, a volt földhasználó részére a használati jogért kártalanítás nem jár. A volt földhasználót, ha a földhasználati jog a beépítési, illetőleg termelési kötelezettség nem teljesítése miatt szűnt meg, a használati jogért jogszabályban meghatározott pénzbeli kártalanítás illeti meg." 5. § (1) Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. (2) A Polgári Törvénykönyvről szóló, az 1977. évi IV. törvénnyel módosított és egységes szerkezetbe foglalt 1959. évi IV. törvény 150. §-ának (1) bekezdése helyébea következő rendelkezés lép: * Megjelent a Tanácsok Közlönye 1976. évi 62. számában. „(1) Az állami és szövetkezeti tulajdonban álló földet gazdasági tevékenység vagy építés céljára jogi személynek, illetőleg magánszemélynek tartós használatba lehet adni, a föld közös használatba is adható." Losonczi Pál s. k., a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Dr. Vida Miklós s. k., a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára helyett MiniszSertanúcsi haSározeat A Minisztertanács 1041/1983. (X. 16.) számú határozata a lakosság építési telekellátásának rendjéről I. A telekellátás főbb feladatai 1. Az építési telekellátás körébe tartoznak a lakosság lakás- és üdülőépítési igényeit szolgáló telkek. A lakásellátás javításához fűződő érdekek alapján kiemelt feladat a lakásépítés céljait szolgáló telekellátás feltételeinek javítása, amelynek elsődleges eszköze a tanácsi telekgazdálkodás korszerűsítése. 2. A lakásépítés elősegítése érdekében az igényekhez igazodó, hatékony telekgazdálkodást kell megvalósítani. Ennek során a telekellátást a lakásépítési feladatok részeként kell kezelni. 3. A tanácsoknak gazdasági és hatósági eszközök összehangolt alkalmazásával elsősorban arra kell. törekedniük, hogy az állami telekkínálat — a személyi és szövetkezeti tulajdonban levő telkek kínálatával együtt — elégítse ki a lakásépítési telekigényeket. Ennek érdekében a tanácsoknak tervszerűen fel kell tárniuk a telekigényeket és a kielégítésükhöz szükséges lehetőségeket, forrásokat. 4. A telekgazdálkodást az infrastruktúra-ellátás szempontjából összefüggő térségek tanácsainak közös gazdasági tevékenységével kell megvalósítani. II. A telekgazdálkodás 1. Az építési telkekkel való gazdálkodás a községi, nagyközségi, városi, megyei városi, fővárosi kerületi, a továbbiakban együtt: helyi tanácsok, illetőleg a fővárosi tanács feladata. Ezt a feladatukat a telekellátásban érdekelt gazdálkodó szervezetek (mindenekelőtt a lakásépítő szövetkezetek, az Országos Takarékpénztár és a tanácsi ingatlanközvetítő vállalatok) bevonásával látják eL