Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)

1983 / 20. szám

20. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 657 A központi intézkedések körében azonban csak az országosan egységes elveknek megfelelő szem­pontokat lehetett figyelembe venni és rögzíteni. (Pl. lépcsőzetes lakásgazdálkodás, az első lakás és a szociális bérlakás, a lakbérkedvezmény általános rendszere, a szociálpolitikai kedvezmény és a ked­vezményes állami kölcsön stb.) A lakásgazdálkodás szervezése, gyakorlati irá­nyítása a helyi adottságok és lehetőségek ismere­tében a tanácsok feladata. A központi rendelkezé­sek keretei között a tanácsrendeletek a sajátossá­gokat figyelembe véve kiegészítik és a helyszínre alkalmazzák ezeket az általános intézkedéseket. A teljeskörű lakásgazdálkodáshoz mindezeken túlmenően arra is szükség van, hogy a tanácsok — adott esetekben — az állampolgárok egyedileg megítélhető kedvezőtlen helyzetét és a település­nek a lakásrendeletekbe be nem építhető sajátos érdekeit ugyancsak figyelembe vehessék. Ennek érdekében került sor a tanácsi szociális segélyezési lehetőségek szélesítésére, amiről a vo­natkozó jogszabálymódosítások mellett a 7007/1983. (Eü. K. 13.) EüM—MM számú együttes irányelv nyújt tájékoztatást Hasonló célt szolgál az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény végrehajtására kiadott 7/1983. (IV. 13.) MT számú rendélettel módosított 23/1979. (VI. 28.) MT számú rendelet 32. § (1) be­kezdése, amely lehetővé teszi, hogy a tanácsok a fejlesztési alap előirányzataikat a lakáshoz jutás­sal vagy lakásfelújítással összefüggő szociális tá­mogatásra is felhasználják. Ez utóbbi alapfelhasz­nálás egységes szemléletű gyakorlatának kialakí­tása érdekében — az Országos Tervhivatallal egyetértésben — a következő irányelveket adjuk: 1. A fejlesztési alap fehasználásáról, a támoga­tás céljára szolgáló pénzeszközök előirányzatáról, a helyi tanács dönt. Forrásként a községeknél a fejlesztési előirányzaton belül, a többi tanácsnál a fejlesztési alapon belül biztosítható a támogatási előirányzat, melyet a tervek keretében a taná­csoknak saját eszközeikből, esetleg gazdálkodó szervezetek befizetéseiből kell kialakítani. Fejlesztési előirányzatot támogatás céljára ki­alakítani elsősorban olyan településeken célszerű, ahol bérlakásállomány nincs, vagy azok száma jelentéktelen, továbbá ilyen lakások építése a jö­vőben sem várható és ezért nincs lehetőség arra, hogy a családok szociális lakásellátásban részesül­jenek. 2. A felhasználásról szóló döntéssel együtt kell meghatározni a támogatás odaítélésének helyi sza­bályait is. Támogatást azoknak a családoknak cél­szerű nyújtani, amelyek önhibájukon kívül létre­jött jövedelmi, vagyoni helyzetük következtében, saját erejükből a központi jogszabályokban fog­lalt támogatások mellett sem képesek lakásgond­jukat legalább a lakásigény alsó határát meg nem haladó méretű félkomfortos-komfortos lakásszer­zéssel, a meglevő lakásuk korszerűsítésével, bőví­tésével vagy felújításával, megoldani. Indokolt fi­gyelemmel lenni: a több gyermekes családokra, a sok gyermekes családból származó vagy volt ál­lami gondozott fiatal családalapítókra, egyedül élő alacsony jövedelmű időskorúakra, munkakép­telenekre, továbbá a szociális rászorulók köréből a több generáció összeköltözésével megoldható la­kásigények kielégítésére. Általában indokolatlan támogatást nyújtani azoknak, akik jövedelmi, vagyoni és szociális kö­rülményeikre figyelemmel tanácsi bérlakásra egyébként nem lennének jogosultak. Támogatást lehet nyújtani mindenfajta lakóte­lek megszerzéséhez, továbbá olyan lakóingatlan szerzéséhez, építéséhez vagy egyéb építési mun­káihoz, amelyhez az OTP bármilyen kölcsönt nyújthat. Különösen indokolt lehet — a helyi kö­rülmények alapján — a telekhasználatbavételi díj megfizetéséhez támogatást nyújtani. Amennyi­ben a támogatásban részesített munkához az OTP kölcsönt nyújt vagy szociálpolitikai kedvezményt folyósít, úgy a támogatást az illetékes fiókhoz címzetten kell átutalni és az a továbbiakban az építkező vagy építtető (vásárló) saját erejének ré­szét képezi. A nagyobb összegű támogatás szükségessé teszi, hogy a lakásügyi hatóság (egységes szakigazgatási szerv) társadalmi ellenőrzés és nyilvánosság mel­lett, a — lakásigénylések társadalmi elbírálásához hasonlóan — társadalmi bizottság közreműködé­sével, a fejnőttvédelemmel és családvédelemmel foglalkozó szakigazgatási szerv véleményét is fi­gyelembe véve döntsön a segíteni kívánt személy­ről (családról), a támogatás összegéről, valamint módjáról (vissza nem térítendő vagy részben, egészben visszafizetendő). A visszatérítés mérté­két és módját annak alapján célszerű vizsgálni, hogy milyen kötelezettségnek képes a támogatás­ban részesült eleget tenni. 3. A támogatást a tanácsi fejlesztési alap nem beruházási célú felhasználásai között a 761 12—3 tanácsi lakásgazdálkodás szakfeladaton kell elszá* molni. Dr. Medgyessy Péter s. k., Jantner Antal s. k., pénzügyminiszter- építésügyi helyettes és városfejlesztési miniszterhelyettes A Pénzügyminisztérium közleménye Az 1983. szeptember 19-i élelmiszeráremeléssel egyidejűleg az ellátást nyújtó intézmények az élel­mezés nyersanyagnormáját saját hatáskörben fel­emelhetik. A csak menzai étkezést biztosító, vala­mint a félnapos intézményeknél (bölcsődék, óvodák, általános iskolai napközik) napi 0,50 fo­rinttal, az egésznapos étkezést nyújtó intézmé­nyeknél (kórházak, diákotthonok, szociális ottho­nok stb.) 1 forinttal lehet az élelmezési normákat emelni. A 18/1976. (VII. 4.) PM—MüM sz. együttes •rendelet módosítására később kerül sor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom