Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)

1983 / 20. szám

20. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 657 A központi intézkedések körében azonban csak az országosan egységes elveknek megfelelő szempontokat lehetett figyelembe venni és rögzíteni. (Pl. lépcsőzetes lakásgazdálkodás, az első lakás és a szociális bérlakás, a lakbérkedvezmény általános rendszere, a szociálpolitikai kedvezmény és a kedvezményes állami kölcsön stb.) A lakásgazdálkodás szervezése, gyakorlati irányítása a helyi adottságok és lehetőségek ismeretében a tanácsok feladata. A központi rendelkezések keretei között a tanácsrendeletek a sajátosságokat figyelembe véve kiegészítik és a helyszínre alkalmazzák ezeket az általános intézkedéseket. A teljeskörű lakásgazdálkodáshoz mindezeken túlmenően arra is szükség van, hogy a tanácsok — adott esetekben — az állampolgárok egyedileg megítélhető kedvezőtlen helyzetét és a településnek a lakásrendeletekbe be nem építhető sajátos érdekeit ugyancsak figyelembe vehessék. Ennek érdekében került sor a tanácsi szociális segélyezési lehetőségek szélesítésére, amiről a vonatkozó jogszabálymódosítások mellett a 7007/1983. (Eü. K. 13.) EüM—MM számú együttes irányelv nyújt tájékoztatást Hasonló célt szolgál az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény végrehajtására kiadott 7/1983. (IV. 13.) MT számú rendélettel módosított 23/1979. (VI. 28.) MT számú rendelet 32. § (1) bekezdése, amely lehetővé teszi, hogy a tanácsok a fejlesztési alap előirányzataikat a lakáshoz jutással vagy lakásfelújítással összefüggő szociális támogatásra is felhasználják. Ez utóbbi alapfelhasználás egységes szemléletű gyakorlatának kialakítása érdekében — az Országos Tervhivatallal egyetértésben — a következő irányelveket adjuk: 1. A fejlesztési alap fehasználásáról, a támogatás céljára szolgáló pénzeszközök előirányzatáról, a helyi tanács dönt. Forrásként a községeknél a fejlesztési előirányzaton belül, a többi tanácsnál a fejlesztési alapon belül biztosítható a támogatási előirányzat, melyet a tervek keretében a tanácsoknak saját eszközeikből, esetleg gazdálkodó szervezetek befizetéseiből kell kialakítani. Fejlesztési előirányzatot támogatás céljára kialakítani elsősorban olyan településeken célszerű, ahol bérlakásállomány nincs, vagy azok száma jelentéktelen, továbbá ilyen lakások építése a jövőben sem várható és ezért nincs lehetőség arra, hogy a családok szociális lakásellátásban részesüljenek. 2. A felhasználásról szóló döntéssel együtt kell meghatározni a támogatás odaítélésének helyi szabályait is. Támogatást azoknak a családoknak célszerű nyújtani, amelyek önhibájukon kívül létrejött jövedelmi, vagyoni helyzetük következtében, saját erejükből a központi jogszabályokban foglalt támogatások mellett sem képesek lakásgondjukat legalább a lakásigény alsó határát meg nem haladó méretű félkomfortos-komfortos lakásszerzéssel, a meglevő lakásuk korszerűsítésével, bővítésével vagy felújításával, megoldani. Indokolt figyelemmel lenni: a több gyermekes családokra, a sok gyermekes családból származó vagy volt állami gondozott fiatal családalapítókra, egyedül élő alacsony jövedelmű időskorúakra, munkaképtelenekre, továbbá a szociális rászorulók köréből a több generáció összeköltözésével megoldható lakásigények kielégítésére. Általában indokolatlan támogatást nyújtani azoknak, akik jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeikre figyelemmel tanácsi bérlakásra egyébként nem lennének jogosultak. Támogatást lehet nyújtani mindenfajta lakótelek megszerzéséhez, továbbá olyan lakóingatlan szerzéséhez, építéséhez vagy egyéb építési munkáihoz, amelyhez az OTP bármilyen kölcsönt nyújthat. Különösen indokolt lehet — a helyi körülmények alapján — a telekhasználatbavételi díj megfizetéséhez támogatást nyújtani. Amennyiben a támogatásban részesített munkához az OTP kölcsönt nyújt vagy szociálpolitikai kedvezményt folyósít, úgy a támogatást az illetékes fiókhoz címzetten kell átutalni és az a továbbiakban az építkező vagy építtető (vásárló) saját erejének részét képezi. A nagyobb összegű támogatás szükségessé teszi, hogy a lakásügyi hatóság (egységes szakigazgatási szerv) társadalmi ellenőrzés és nyilvánosság mellett, a — lakásigénylések társadalmi elbírálásához hasonlóan — társadalmi bizottság közreműködésével, a fejnőttvédelemmel és családvédelemmel foglalkozó szakigazgatási szerv véleményét is figyelembe véve döntsön a segíteni kívánt személyről (családról), a támogatás összegéről, valamint módjáról (vissza nem térítendő vagy részben, egészben visszafizetendő). A visszatérítés mértékét és módját annak alapján célszerű vizsgálni, hogy milyen kötelezettségnek képes a támogatásban részesült eleget tenni. 3. A támogatást a tanácsi fejlesztési alap nem beruházási célú felhasználásai között a 761 12—3 tanácsi lakásgazdálkodás szakfeladaton kell elszá* molni. Dr. Medgyessy Péter s. k., Jantner Antal s. k., pénzügyminiszter- építésügyi helyettes és városfejlesztési miniszterhelyettes A Pénzügyminisztérium közleménye Az 1983. szeptember 19-i élelmiszeráremeléssel egyidejűleg az ellátást nyújtó intézmények az élelmezés nyersanyagnormáját saját hatáskörben felemelhetik. A csak menzai étkezést biztosító, valamint a félnapos intézményeknél (bölcsődék, óvodák, általános iskolai napközik) napi 0,50 forinttal, az egésznapos étkezést nyújtó intézményeknél (kórházak, diákotthonok, szociális otthonok stb.) 1 forinttal lehet az élelmezési normákat emelni. A 18/1976. (VII. 4.) PM—MüM sz. együttes •rendelet módosítására később kerül sor.