Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)

1983 / 20. szám

20. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 635 halál természetes módon következett be (tisztázat­lan haláleset). (3) A rendkívüli halál esetén követendő eljárást kell alkalmazni — a személyazonosság megálla­pításáig — abban az esetben is, ha az elhunyt sze­mélyazonossága ismeretlen. 2. § (1) A halottvizsgálatot végző orvos, ha a vizs­gálat során rendkívüli halál esetét észleli — a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével — köteles erről a rendőrség helyi szervé't (rendőrőrs, rendőr­kapitányság) azonnal értesíteni és intézkedni, hogy a holttest'és kprnyezete a rendőrségi szemle foga­natosításáig érintetlenül maradjon. (2) Ha a halál gyógyintézetben következett be és a halottvizsgálatot végző orvos megállapítja, hogy rendkívüli halál esete áll fenn, köteles erről a gyógyintézet vezetőjét azonnal tájékoztatni, aki a rendőrség helyi szervét haladéktalanul értesíti. (3) A gyógyintézetben bekövetkezett olyan rend­kívüli halál esetén (élet elleni bűncselekmény, baleset, öngyilkosság stb.), amelynél — a halál körülményeinek tisztázásához — azonnali szemle szükséges, a (2) bekezdésben foglalt intézkedéssel egyidejűleg arról is gondoskodni kell, hogy a holt­test és környezete a rendőrségi szemle foganatosí­tásáig érintetlenül maradjon. (4) A természetes halál okának tisztázatlansága esetén a halál okának megállapítása céljából a halottvizsgálatot végző orvosnak kórbonctani vizs­gálatot kell kezdeményeznie. (5) Ha a holttest kórboncolása során rendkívüli halál gyanúja merül fel, a boncolást végző orvos köteles a kórboncolást azonnal félbeszakítani és erről, valamint a félteszakítás okáról — a (2) be­kezdésben meghatározott intézkedés megtétele ér­dekében — a gyógyintézet vezetőjét azonnal ér­tesíteni. A kórboncolást végző orvos köteles gon­doskodni arról, hogy a rendőrség intézkedéséig a holttesten változtatás ne történjen. 3. § (1) A rendkívüli halál esetén kívül a halottvizs­gálatot végző orvos csak akkor tehet javaslatot a holttest hatósági boncolásának elrendelésére, ha azt valamilyen fontos körülmény (pld. jelentősebb értékre vonatkozó öröklési vagy biztosítási jog­vita, a hozzátartozók kérelme) indokolja. Az orvosi javaslatban ezt a körülményt fel kell tüntetni. (2) Ha a hatósági boncolás gyógyintézeten kívül meghalt személy holttestén válik szükségessé, a halottvizsgálatot végző orvos a hatósági boncolást indokoló körülményekről feljegyzést készít. A fel­jegyzést a halottvizsgálati bizonyítványok között, a kiállítás sorrendjében kell megőrizni. 4. § (1) Rendkívüli halál esetén a szemlén a holttest­ből mintát kell venni, ha olyan mérgezés gyanúja áll fenn, amelyet illó gázok, gőzök, háztartási ol­dószerek, ragasztószerek vagy más hasonló anya­gok illetőleg szerek okozhattak és amelyek toxi­kológiai vizsgálata a későbbiekben biztosított min­tákból nem adhat értékelhető eredményt. (2) A mintát — az eljáró hatóság rendelkezésére — a szemlén résztvevő orvos veszi. (3) A minta vételéről jegyzőkönyvet kell készí­teni, amelynek mindkét példányát a mintát vevő orvos írja alá. A mintát a rendőrség a 2/1982. (VII. 1.) IM számú rendelet mellékleteiben meg­határozott állami szervhez küldi meg vizsgálatra. 5. § Rendkívüli halál esetén a hatósági boncolás el­rendeléséről, valamint a holttestnek a halál bekö­vetkezése helyéről való elszállításáról a rendőrség intézkedik. 6. § (1) A holttest hatósági boncolás esetén a ha­lottvizsgálati bizonyítványt •— az erre a célra rendszeresített „halottvizsgálati bizonyítvány" cí­mű nyomtatványűrlapon — a hatósági boncolást végző orvos állítja ki és ő gondoskodik az ehhez szükséges adatok beszerzéséről is. (2) A hatósági boncolást végző orvos a halott­vizsgálati bizonyítvány a) két példányát átadja a haláleset bejelenté­sére kötelezettnek (a meghalt személlyel egy la­kásban élő személynek, elsősorban a hozzátarto­zóknak) a halálesetnek az anyakönyvvezetőnél való bejelentése végett, b) egy példányát megküldi a haláleset helye szerint illetékes községi (nagyközségi) tanács vég­rehajtó bizottsága szakigazgatási szervének, városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szervé­rek, illetőleg a megyei városi kerületi hivatalnak a hagyatéki eljárás megindítása végett, c) egy példányát megküldi a meghalt személy utolsó lakóhelye szerint illetékes rendelőintézet ve­zetőjének tájékoztatás és további felhasználás cél­jából, " d) egy példányát megőriz. (3) Ha a haláleset bejelentésére kötelezett sze­mély nincs, a hatósági boncolást végző orvos a halottvizsgálati bizonyítvány két példányát a ha­tósági boncolás napját követő első munkanapon megküldi a halál helye, ha a haláleset járművön történt, a holttestnek a járműről való leemelése helye, ha pedig a holttestet találták, annak helye szerint illetékes községi (nagyközségi), városi, ille­tőleg fővárosi (megyei városi) kerületi anyakönyvi hivatalnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom