Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)
1983 / 8. szám
8. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 177 gatás, a tagok személyes közreműködése, a költségkímélő módszerek alkalmazása. Mindenütt az adottságoknak legjobban megfelelő formát, megoldást alkalmazzuk. A lakásszövetkezetek továbbra is adjon lehetőséget a saját munkájukkal és intézményük támogatásával közreműködő szerényebb jövedelműek részére, ugyanakkor álljon nyitva a magas használati értékű, nagy alapterületű lakást igénylő, módosabb családok számára is. Használjuk ki jobban a különböző ágazatok szövetkezetei összefogásában rejlő előnyöket. Mindezek egyre fontosabb feltételei a versenyképesség növelésének. A SZÖVOSZ és a megyei szövetségek a maguk eszközeivel járuljanak hozzá ahhoz, hogy a lakásszövetkezetek sikeresen oldják meg feladataikat. 1. A lakásszövetkezetek belső rendjének megszilárdítása érdekében A megalakulás, a bővülés során számba kell venni a lakásépítést- fenntartást befolyásoló tényezőket: a fizetőképes keresletet, a tanácsi támogatás lehetőségeit, a munkáltatók közreműködését, az építési telket — infrastruktúrát, a kivitelezési technológiát és kapacitást, a saját kivitelezés és a tagi munka lehetőségeit. Csak ennek alapján lehet felelősen dönteni. Általánossá kell tenni azt a gyakorlatot, hogy a szövetkezetek „vállalati — intézményi" háttérrel működjenek. A tanácsok, a szövetségek, s a már meglévő szövetkezetek elsősorban azokat a munkáltatókat vegyék figyelembe, amelyek pénzügyi, továbbá kivitelezési segítséget tudnak dolgozóiknak nyújtani. Segíteni kell az egyedi többszintes és csoportos családiház építőit abban, hogy magánkezdeményezéssel is létrehozzák szövetkezetüket. Különösen indokolt, hogy a fővárosi szövetkezetek és szövetségük a telekellátásnak, a kapacitások összegyűjtésének valamennyi lehetőségével éljenek. i Olyan nagyságú szövetkezetek kialakítására kell törekedni, amelyek a céljaik megvalósításához szükséges alkalmazottakat gazdaságosan foglalkoztathatják. Célszerű, hogy egy-egy szövetkezet a nagyobb városokban összefüggően egy-egy lakótelepet, kisebb városokban, községekben pedig nagyobb körzetet fogjon át. Amennyiben előnyös, folytatódjék a kisebb szövetkezetek egyesülése. A jól működő kis szövetkezetek pedig hasznosítsák a társulás, illetve különféle szerződésekkel a jól felkészült „bázisszövetkezethez" való kapcsolódás előnyeit. A társasházak szövetkezetekhez történő csatlakozása a fenntartáshoz szükséges feltételek megteremtésével, részükről az ahhoz való hozzájárulással összhangban, fokozatosan történjék. Használják fel hitelképességüket, az alapképzés új lehetőségeit elkülönült mobilizálható közös vagyonuk gyarapítására, a működés tárgyi feltételeinek megteremtésére, javítására. Ahol még nincs meg a fenntartáshoz szükséges helyiség, ott igényeljék ehhez a tanácsi telekjuttatást. A szövetkezetek nagyságrendjük, tevékenységi körük sokrétűsége, anyagi, műszaki feltételeik egybevetése alapján alakítsák ki, bővítsék szervezeti kereteiket önkormányzati fórum- és döntési rendszerűket, információs és kapcsolati rendjüket, munkaszervezetüket. Ennek megfelelően gondoskodjanak alapszabályuk módosításáról, belső szabályzataik megújításáról. Döntési rendszerükben juttassák érvényre a differenciált érdekeltségi viszonyokat. Az egyes lakóépületek helyi kérdéseiben (építési költségfedezet, sajátmunka, házirend, takarítás, kisebb javítások) az ott lakók határozzanak. A szövetkezet egészére tartozó dolgokban a közgyűlés, illetve a küldöttgyűlés döntsön. A választott testületek és a tagság azonos érdekeltségű csoportjai között érdemi együttműködést, információáramlást alakítsanak ki. Bővítsék az azonos érdekeltségű csoportok (részközgyűlés) hatáskörét. A küldöttek tartsanak rendszeres kapcsolatot a megbízóikkal, tájékoztassák őket a küldöttgyűlésen napirendre kerülő kérdésekről, kérjék véleményüket a tagértekezleten döntéshozatal előtt, számoljanak be munkájukról. A szövetkezeti vezetők törekedjenek személyhez szóló, a tagok jogait érzékeltető, azt tiszteletben tartó, érdemi vitát kiváltó tájékoztatásra. Kerüljék a hatósági jellegű felhívásokat, értesítéseket. Fordítsanak nagy figyelmet a felelősségi viszonyok elhatárolására, a tisztségviselők hatáskörének pontos meghatározására. Részletesen szabályozzák a különböző szervezeti egységek (gondnokság, karbantartó társulás) vezetőinek döntési jogát, felelősségét. A szövetkezetek szövetségei következetesebben hasznosítsák a személyügyi munkáról szóló SZÖVOSZ irányelveket, fordítsanak különös gondot a vezetők kiválasztására. Az érvényes ügyviteli előírásokat valamennyi szövetkezet következetesen tartsa be. Elsősorban a kis szövetkezetek éljenek az egyszerűsítés adott lehetőségeivel. Tartózkodjanak a felesleges többletmunkától. Egyes fontos, területeken azonban legyenek pontosabbak, szakszerűbbek. Mindenek előtt a tagsági befizetések, épületenkénti költségfelihasználások, kötelező dokumentálására ügyeljenek. Á házilagos kivitelezést folytató szövetkezeteknél tagonkénti részletezéssel határozzák meg az egyes tagok munkavállalását, s gondoskodjanak azok pontos nyilvántartásáról. A karbantartó