Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)

1983 / 8. szám

8- szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE tal vezetője, illetve a Budai Központi Kerületi Bíróságon és a Pesti Központi Kerületi Bíróságon a csoportvezető bíró rendelhet el. VII. Szabadság kiadása, rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezése 1. A dolgozó rendes szabadságának kiadására a VI. pontban említett vezető jogosult. 2. Rendkívüli és fizetés nélküli szabadságot a IV. pontban meghatározott hatásköri megosztásban, az ott írt vezető engedélyezhet, az alábbi eltérésekkel: a) a Budai Központi Kerületi Bíróság és a Pesti Központi Kerületi Bíróság elnöke öt napig terjedő rendkívüli szabadságot engedélyezhet a jogi munkakörben dolgozóknak, b) a szakértői intézet (iroda) vezetője valamennyi beosztottjának öt napig terjedő rendkívüli szabadságot engedélyezhet, ezt meghaladó mértékű rendkívüli szabadság engedélyezésére az Igazságügyi Minisztérium Ügyvédi, Szakértői és a Népgazdaság Jogi Szolgálata önálló osztályának vezetője jogosult. VIII. Személyi alapbér megállapítása; jutalmazás 1. A személyi alapbérnek a kinevezéssel, alkalmazással, beosztással, illetőleg a megbízással egy időben történő megállapítására a kinevezési (beosztási, megbízási) jogkör gyakorlója jogosult. 2. A személyi alapbér emelésére a) az I/A. pontban írt vezetők tekintetében az igazságügyminiszter, b) az I/C/l—2. alatt írt vezetők és a szakértői intézet (iroda) vezetője és helyettese tekintetében az igazságügyi minisztériumi államtitkár, illetve miniszterhelyettes, c) a járásbíróság valamennyi dolgozója tekintetében — az elnökhelyettes, a csoportvezető és csoportvezető-helyettes bírót, a Budapesti Állami Közjegyzők Irodájának vezetőhelyettesét kivéve :— a járásbíróság elnöke, d) egyéb esetekben pedig az igazságügyi szerv vezetője jogosult. 3. A jutalmazásra a 2. alatti hatásköri szabályok az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a szakértői intézet (iroda) vezetőjét az igazságügyi minisztériumi államtitkár, illetve miniszterhelyettes, az I/C/2. alatt említett vezetőt és a szakértői intézet (iroda) vezetőjének helyettesét az igazságügyi szerv vezetője részesítheti jutalomba. 4. A vezetői munkakör ellátására adott megbízás esetében a helyettesítési díjat a megbízási jogkört gyakorló vezető állapítja meg. 169 IX. Fegyelmi jogkör E jogkört a) az I/A/l—2. alatt megjelölt vezetővel, továbbá az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíróval szemben — ha a büntetés szigorú' megrovásnál súlyosabb — az igazságügyminiszter; b) az I/C/l. alatt megjelölt vezető, továbbá a szakértői intézet (iroda) vezetője és helyettese tekintetében az igazságügyi minisztériumi államtitkár, illetve a miniszterhelyettes; » c) a bíró kivételével a járásbíróság valamennyi dolgozója tekintetében a járásbíróság elnöke; d) egyéb esetekben az igazságügyi szerv vezetője gyakorolja azzal, hogy a minisztériumba beosztott bíróval szemben szigorú megrovásnál súlyosabb büntetést nem szabhat ki. A bírák és bírósági vezetők fegyelmi felelősségre vonására a külön jogszabályban meghatározott testület jogosult. • t > . X. Kártérítésre kötelezés A kártérítési kötelezettség megállapítására a IV. pontban meghatározott hatásköri megosztásban az ott írt vezetők jogosultak azzal, hogy helyettese kivételével a járásbíróság elnöke gyakorolja a kártérítési jogkört valamennyi dolgozó tekintetében. 2. számú melléklet a 3/1983. (IV. 13.) IM számú rendelethez A) Az 5. § (1) bekezdése szerinti eskütételről készítendő esküokmány: az igazságügyi szerv megnevezése ügyszám ESKÜOKMÁNY A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 19 évi , hó napján kelt ^19 számú határozatával bíróvá megválasztott és az igazság ügy miniszter 19 évi hó napján kelt /19 számú intézkedésével a bírósághoz , munkakörbe beosztott (kinevezett) 19 évi hó napján a fővárosi (megyei, munkaügyi) bíróság elnöke előtt a 3/1983. (IV. 13.) IM számú rendelet 5. § (1) bekezdése szerint az alábbi esküt tette: (az eskü szövege) • a bíróság elnöke esküttevő