Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)

1983 / 6. szám

6. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 127 3- § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Dr. Juhár Zoltán s. k., belkereskedelmi miniszter A belügyminiszter és a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 4/1983. (III. 16.) BM—MÉM számú együttes rendelete uz erdők tűz elleni védelméről A tűz elleni védekezésről és'a tűzoltóságról szóló 1973. évi 13. számú törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott, az 1981. évi 25. számú törvényerejű rendelettel, valamint a 31/1978. (VI. 10.) MT számú rendelettel módosított 14/1973. (VI. 2.) MT számú rendelet 28. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az erdők és a fásítások tűz elleni védelme érdekében — az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben — a következőket rendeljük: Általános rendelkezések 1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény hatálya alá tartozó erdőkre és fásításokra (a továbbiakban együtt: erdő). (2) Az erdőkben az általános tűzvédelmi szabályokon felül az e rendeletben foglaltakat is meg kell tartani. 2. § (1) Az erdők tűz elleni védelme az erdő tulajdonosának, kezelőjének, használójának (a továbbiakban együtt: az erdő kezelője) a feladata. (2) A fegyveres erők és a fegyveres testülete^ kötelesek az általuk igénybevett erdőben az erdőtűz megelőzésére a szükséges intézkedéseket megtenni, illetőleg a működésük közben keletkezett tűz eloltásáról haladéktalanul gondoskodni. 3. § Az erdő kezelőjének az erdőterületeket tűzvédelmi szempontból a következő csoportokba kell sorolni: a) az I. csoportba tartoznak a lakott helytől távol eső, idős faállományú erdők; b) a II. csoportba tartoznak az idős elegyes és elegyetlen faállományú, továbbá a telepítés alatt álló erdőterületek, amelyeket a gombát és egyéb erdei terméket gyűjtők látogatnak; c) a III. csoportba tartoznak a zártkerttel, tanyával határos, továbbá a lakott hely közelében levő, sok személy által látogatott, közút mellett fekvő erdők, a parkerdők, valamint a fiatal és középkorú fenyvesek. A tűzesetek megelőzése 4. § (1) Az erdő és a vasútvonal erdő felőli vágánya között legalább 10 méter, az erdő és a közút határa között legalább 5 méter tűztávolságot kell tartani. Gőzmozdony üzemeltetése esetén az erdő kezelője' az erdő felőli vasúti vágánnyal párhuzamosan, attól 30 méter távolságra és 300 méterenként a vasúti vágányra merőlegesen 3 méter széles tűzvédő ösvényt köteles létesíteni. (2) A tűzvédő ösvényt — a rajta levő fák kitermelésének kötelezettsége nélkül — a száraz alomtól, éghető aljnövényzettől, gallytól, bokroktól tisztán kell tartani és a rajta levő fákról az ágrészeket 2 méter magasságig el kell távolítani. (3) Űj erdő telepítésekor — ha a gőzmozdony üzemeltetésének megszüntetése a távlati tervben nem szerepel — a tűzvédő ösvényre nem szabad fát telepíteni (magot vetni, magoncot, csemetét ültetni). (4) Parkerdőben az autóspihenőket legalább két, egymástól 10 méter távolságra levő, 2—2 méter széles a száraz növényzettől tisztán tartott és gyomtalanított védősávval kell körülvenni. A védősávban levő fákról az ágrészeket 2 méter magasságig el kell távolítani. (5) A vasút, illetve a közút és az erdő közötti tűztávolságon belül, valamint az útmenti fásított árokparton a száraz növényrészeket és a hulladékot csak az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó szabályok szerint lehet elégetni. A tűzgyújtás szabályai 5. § Az erdőben és az erdőtől számított 200 méter távolságon belül nyílt lángot használni, tűzet gyújtani, égő dohány neműt, vagy gyufát eldobni — az e célra kijelölt helyek kivételével — nem szabad. 6. § (1) Az erdőbe vezető utak, ösvények, nyiladékok bejáratánál, az autóspihenőknél, valamint a tűzrakó helyeken az erdő kezelőjének jól látható, az erdőben történő tüzelés, nyílt láng használata, valamint a dohányzás szabályaira figyel-