Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)

1983 / 5. szám

5. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 93 a) a várható termés meghatározott hányadáért végzett munka esetén a termelő folyamattal kap­csolatos egyes költségek megosztására, az esetle­ges biztosítási díj viselésére, valamint elemi kár bekövetkezése esetén a kártalanítás elszámolására vonatkozó kikötéseket; b) a háztáji gazdaságba kihelyezett állat gon­dozása esetén az a) pontban foglaltakon túlme­nően a takarmány biztosítására, az állategészség­ügyi ellátásra, az állat szaporulatára, elválasztható termékére vonatkozó kikötéseket; c) a változó munkahelyen vagy munkakörben való foglalkoztatás esetén a várható munkakörök és munkahelyek megjelölését. Munkaidő Tv. 61. § A termelőszövetkezetben meg kell ál­lapítani a munkaidőt. R. 77. § *(1) A munkaidő tartamát (megfelelő napi, heti vagy havi bontásban) a jogszabályok keretei között minden dolgozóra kötelező jelleggel a vezetőség állapítja meg. A megállapított munka­idő tagonként évi 1500, nők részére 1000 munka­óránál kevesebb nem lehet. *(2) A dolgozó részére napi munkájának befe­jezése és a másnapi munkakezdés között egybe­függő, legalább 11 óra pihenőidőt kell biztosítani. A munkaügyi szabályzat kivételes esetben ennél rövidebb, de legalább 8 óra pihenőidőt is megál­lapíthat. *(3) Munka közben — a munkaidő megszakítá­sával — étkezésre napi fél óra munkaközi szüne­tet kell biztosítani. Ha a munkaidő beosztás vagy a munka természete indokolja, a munkaközi szü­net kiadását a munkaidő megszakítása nélkül munkaidőn kívül kell biztosítani. *(4) Azokat a tagokat, akik munkakörükben a megállapított napi munkaidejükön túl teljesítenek munkát (túlmunka), — a munkaügyi szabályzat rendelkezésétől függően — a munkadíj 25%-tóZ 100%-áig terjedő túlmunkadíj vagy megfelelő szabadidő illeti meg. Ez a rendelkezés nem vonat­kozik a túlóra elrendelésére jogosult vezetőkre, valamint azokra, akik munkaidő beosztásukat és munkaidejük felhasználását maguk határozzák meg. Ez utóbbiak körét a munkaügyi szabályzat határozza meg. (5) A szakszövetkezet alapszabálya a közös mun­kában nem rendszeresen részt vevő tagok munka­végzési kötelezettségének alsó határát — a jog­szabályban munkavégzéshez kötött tagsági jogok kizárásával — az (1) bekezdésben megállapított legkisebb mértéknél alacsonyabban is meghatá­rozhatja, illetőleg a kötelezettség teljesítése alól felmentést adhat Vhr. 29. § Munkában töltött időként kell szá­mításba venni, függetlenül attól, hogy a tag ré­szére jár-e átlagrészesedés: — a szülési, a betegségi és a gyermekgondozási segélyezés; — a fizetett szabadság, a tanulmányi szabad­ság, továbbá a továbbtanuló dolgozók részére jog­szabályban biztosított munkaidőkedvezmény; — a tíz éven aluli gyermek gondozása, vagy ápolása miatt igénybe vett egy évet meg nem baladó fizetés nélküli szabadság; — a katonai vagy egyéb fegyveres szolgálat, a népi ellenőrként, tanácstagként végzett tevé­kenység; — a munkaviszony [R. 85. § (1) bek.] és a családtagként végzett munka időtartamát. Vhr. *30. § (1) Túlmunka a munkaügyi szabály­zatban meghatározott napi — amennyiben a mun­kaidő napokra nincs bontva — heti, havi munka­időn túl végzett munka. (2)—(3) Hatályon kívül helyezve. Fizetett szabadság Tv. 62. § (1) A termelőszövetkezetnek azt a tag­ját, aki egész éven át folyamatosan dolgozik, a munkaviszonyban álló dolgozókéval azonos mér­tékű fizetett szabadság illeti meg. (2) A termelőszövetkezet az alapszabályban meghatározott feltételekkel és mértékben más ta­gok részére is biztosíthat fizetett szabadságot. R. 78. § (1) A fizetett szadabság szempontjából egész éven át folyamatosan dolgozó tagnak azt kell tekinteni, aki a termelőszövetkezetben az elő­ző évben túlmunka nélkül 218011 munkaórát tel­jesített. A Tv. 62. § (2) bekezdése alapján nem biztosítható fizetett szabadság annak a tagnak, aki a 77. § (1) bekezdése szerinti munkaidőt nem . teljesítette. (2) A fizetett szabadság alap- és pótszabadság­ból áll, amelynek mértékét a munkaviszonyban álló dolgozók fizetett szabadságára vonatkozó sza­bályok szerint kell megállapítani. (3) Az évi 1000, 1500, illetve 2180li munkaóra teljesítményhatárok közötti munkavégzés esetén a fizetett szabadság mértékét a végzett munka­idővel arányosan kell megállapítani. (4) A tagsági viszony első évében a tagot meg­illeti a fizetett szabadság arányos része, ha a 2180li munkaórából a hat hónapra jutó átlagos munkamenyiséget teljesítette. *A termelőszövet­kezetben munkát végző nyugdíjas tagot a mun­kamegállapodásban mneghatározott munkameny­nyiség arányában illeti meg fizetett szabadság, feltéve, hogy a termelőszövetkezet által részére megállapított munkamennyiséget teljesítette. R. *79. § A folyamatosan dolgozó termelőszö­vetkezeti tagot a munkaviszonyban álló dolgozó­11 A 2180 órát a 74/1981. (XII. 29.) Mt. sz. rendelet ál­lapította meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom