Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)

1983 / 4. szám

64 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 4. szám (3) A tagsági viszony megszűnése esetén a tag a lakásépítő szövetkezettől csak a lakóházépítés­re teljesített befizetések, továbbá a végzett mun­ka és szolgáltatások ellenértékének visszatéríté­sét követelheti. Vr. 29. § A lakásépítő szövetkezet, továt&á — építési kölcsönszerződés esetén — a Takarékpénztár legkésőbb az új tag felvételét követő 30 napon belül számol el a kilépett, illetőleg azzal a taggal, akinek a tagsági viszo­nyát az igazgatóság megszüntette. A LAKÁSFENNTARTÓ SZÖVETKEZET A lakásfenntartó szövetkezet tevékenységi köre Ltvr. 29. § A lakásfenntartó szövetkezet a te­vékenységi körében gondoskodik a lakóházak fenntartásáról és hasznosításáról, továbbá — el­sősorban a tagjai részére — a lakóházakkal és a lakásokkal összefüggő szolgáltatások szervezésé­ről és nyújtásáról. Vr. 30. § )1) A lakásfenntartó szövetkezet a lakóházak fenntartása körében gondoskodik: a) a lakóházak átadás-átvétele során a szövetkezet képviseletéről, b) a lakóházak átvételéről, továbbá a. lakóházakkal és — ha jogszabály másként nem rendelkezik — a laká­sokkal kapcsolatos szavatossági és az ezzel összefü7gő kártérítési igények érvényesítéséről, c) a lakóházak és a hozzájuk tartozó építési telek állandó, jó karbantartásáról és' rendeltetésszerű haszná­latra alkalmas állapotáról, d) a tagok és a nem tag tulajdonosok lakóházfenntar­tással kapcsolatos saját munkájának megszervezéséről, e) az egyéb kezelési és üzemeltetési feladatok ellátá­sáról. (2) A lakásfenntartó szövetkezet a nagyobb szakmai felkészültséget igénylő fenntartási feladatok ellátásával a tevékenységi köre alapján arra jogosult más szervet (tanácsi házkezelési szerv, építőipari szervezet stb.) is megbízhat. (3) A lakásfenntartó szövetkezet munkaszervezete (ja­vító-karbantartó részlege) a szövetkezet tagjai, a nem tag tulajdonosok és más szervek, továbbá társasházközössé­gek részére is végezhet — az építőipari kivitelezési jogosultságról szóló jogszabályok keretei között — munkát. (4) A lakásfenntartó szövetkezet a lakóházak környe­zetében levő, de azokhoz nem tartozó közhasználatú zöldterületek fejlesztésében és fenntartásában is közre­működhet. •* (5) A lakásfenntartó szövetkezet a feladatkörébe tartozó szolgáltatásokat más szervek, társasházközösségek és magánszemélyek részére is végezhet. Vr. 31. § A beruházó köteles a lakóház műszaki ter­veit (az átadási tervdokumentációt) a lakásfenntartó szövetkezetnek átadni. A lakásfenntartó szövetkezet tevékenységének gazdasági alapja Ltvr. 30. § (1) A lakásfenntartó szövetkezet te­vékenységének gazdasági alapja a tagok és a nem tag tulajdonosok fenntartással és felújítás­sal kapcsolatos hozzájárulásai és más befizetései. a felújítási kölcsön, továbbá a szövetkezetet megillető egyéb bevételek. (2) A felújítási munkák költségeinek fedeze­tére felújítási alapot kell képezni. E célra a tagok és a nem tag tulajdonosok felújítási hozzájáru­lást kötelesek fizetni; ennek mértékét — jogsza­bály keretei között — a közgyűlés állapítja meg. Vr. 32. § (1) A tagok és a nem tag tulajdonosok fenn­tartási hozzájárulásait lakóházanként külön-külön kell megállapítani; e költségeket a saját lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség alapterületének az összes lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség alap­területének egymáshoz viszonyított aránya szerint kell viselni. (2) Az olyan közüzemi szolgáltatások díját, amelyek viselésének módját jogszabály nem rendezi, a tagok és a nem tag tulajdonosok, illetőleg a használók — a köz­gyűlés döntésének megfelelően — lakás esetében az (1) bekezdés szerint, vagy a lakásban lakó személyek száma arányában, a nem lakás céljára szolgáló helyiségek esetében pedig a szolgáltatás igénybevételének arányá­ban viselik. Vr. 33. § (1) A fenntartási hozzájárulás a tagok és a nem tag tulajdonosok havi egyenlő részletekben, előre kötelesek — minden hó 15. napjáig — a lakásfenntartó szövetkezetnek megfizetni. Késedelmes fizetés esetén a lejárt részletek után évi 6% késedelmi kamatot kell ki­fizetni. (2) Ha a nem lakás céljára szolgáló helyiség nem a szövetkezet tulajdonában áll, a tulajdonos (kezelő) a tényleges használatának megfelelően köteles a fenntartási költségekhez hozzájárulni. Ennek mértékét az igazgató­ság és a tulajdonos (kezelő) megállapodása határozza meg. Vr. 34. § (1) A felújítási alap képzésének mértékét a közgyűlés (küldöttgyűlés) határozza meg. Lakásfenntartó szövetkezet a szövetkezet tulajdonában álló épületrészek, az épületben levő lakások tulajdonosai pedig a lakások felújításához a külön jogszabályban megállapított ked­vezményes feltételekkel csak akkor kaphatnak kölcsönt, ha a felújítási hozzájárulás havi mértéke38 a) a lakóépület használatbavételét, illetőleg a felújítá­sát követő 15 éven belül: felvonó nélküli lakóépület lakásainál 2 Ft/m2-nél, felvonóval rendelkező lakóépület lakásainál 3 Ft/m2-nél, b) a lakóépület használatbavételét, illetőleg a felújítá­sát követő 16. évtől a lakóépület felújításáig, illetőleg ismételt felújításáig: a felvonó nélküli lakóépület laká­sainál 3 Ft/m2-nél, felvonóval rendelkező lakóépület la­kásainál 4 Ft/m2-nél nem kevesebb. Ennél nagyobb mér­tékű felújítási alapképzés esetében a lakásfenntartó szö­vetkezetet á külön jogszabályban meghatározott további kedvezmény is megilleti. (2) A közgyűlés által megállapított felújítási hozzá­járulást a tagok nem tag tulajdonosak havi egyenlő részletekben, előre kötelesek — minden hó 15. napjáig — a lakásfenntartó szövetkezetnek a Takarékpénztárnál e célra vezetett számlájára befizetni. Késedelmes 'izetés esetén a lejárt részletek után évi 6% késedelmi kamatot kell fizetni. (3) Ha a nem lakás céljára szolgáló helyiség nem a szövetkezet tulajdonában áll, a tulajdonos (kezelő) a fel­újítási hozzájárulást a tényleges használat figyelembe­vételével, az igazgatósággal kötött megállapodás szerint köteles megfizetni. ** Vr. 34/Á." § (1) A lakásfenntartó szövetkezet a fenn­tartási hozzájárulásból tartalékalapot is képezhet. A tar­talékalap képzésének mértékét a közgyűlés (küldött­gyűlés) határozza meg. 38 A 29/1982. (XII. 27.) ÉVM—PM. sz. együttes rendelet 11. §-a szerint 1983. július 1. napján lép hatályba. Lásd a 49/1982. (X. 7.) PM—ÉVM. számú együttes rendeletet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom