Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)

1983 / 4. szám

64 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 4. szám (3) A tagsági viszony megszűnése esetén a tag a lakásépítő szövetkezettől csak a lakóházépítésre teljesített befizetések, továbbá a végzett munka és szolgáltatások ellenértékének visszatérítését követelheti. Vr. 29. § A lakásépítő szövetkezet, továt&á — építési kölcsönszerződés esetén — a Takarékpénztár legkésőbb az új tag felvételét követő 30 napon belül számol el a kilépett, illetőleg azzal a taggal, akinek a tagsági viszonyát az igazgatóság megszüntette. A LAKÁSFENNTARTÓ SZÖVETKEZET A lakásfenntartó szövetkezet tevékenységi köre Ltvr. 29. § A lakásfenntartó szövetkezet a tevékenységi körében gondoskodik a lakóházak fenntartásáról és hasznosításáról, továbbá — elsősorban a tagjai részére — a lakóházakkal és a lakásokkal összefüggő szolgáltatások szervezéséről és nyújtásáról. Vr. 30. § )1) A lakásfenntartó szövetkezet a lakóházak fenntartása körében gondoskodik: a) a lakóházak átadás-átvétele során a szövetkezet képviseletéről, b) a lakóházak átvételéről, továbbá a. lakóházakkal és — ha jogszabály másként nem rendelkezik — a lakásokkal kapcsolatos szavatossági és az ezzel összefü7gő kártérítési igények érvényesítéséről, c) a lakóházak és a hozzájuk tartozó építési telek állandó, jó karbantartásáról és' rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotáról, d) a tagok és a nem tag tulajdonosok lakóházfenntartással kapcsolatos saját munkájának megszervezéséről, e) az egyéb kezelési és üzemeltetési feladatok ellátásáról. (2) A lakásfenntartó szövetkezet a nagyobb szakmai felkészültséget igénylő fenntartási feladatok ellátásával a tevékenységi köre alapján arra jogosult más szervet (tanácsi házkezelési szerv, építőipari szervezet stb.) is megbízhat. (3) A lakásfenntartó szövetkezet munkaszervezete (javító-karbantartó részlege) a szövetkezet tagjai, a nem tag tulajdonosok és más szervek, továbbá társasházközösségek részére is végezhet — az építőipari kivitelezési jogosultságról szóló jogszabályok keretei között — munkát. (4) A lakásfenntartó szövetkezet a lakóházak környezetében levő, de azokhoz nem tartozó közhasználatú zöldterületek fejlesztésében és fenntartásában is közreműködhet. •* (5) A lakásfenntartó szövetkezet a feladatkörébe tartozó szolgáltatásokat más szervek, társasházközösségek és magánszemélyek részére is végezhet. Vr. 31. § A beruházó köteles a lakóház műszaki terveit (az átadási tervdokumentációt) a lakásfenntartó szövetkezetnek átadni. A lakásfenntartó szövetkezet tevékenységének gazdasági alapja Ltvr. 30. § (1) A lakásfenntartó szövetkezet tevékenységének gazdasági alapja a tagok és a nem tag tulajdonosok fenntartással és felújítással kapcsolatos hozzájárulásai és más befizetései. a felújítási kölcsön, továbbá a szövetkezetet megillető egyéb bevételek. (2) A felújítási munkák költségeinek fedezetére felújítási alapot kell képezni. E célra a tagok és a nem tag tulajdonosok felújítási hozzájárulást kötelesek fizetni; ennek mértékét — jogszabály keretei között — a közgyűlés állapítja meg. Vr. 32. § (1) A tagok és a nem tag tulajdonosok fenntartási hozzájárulásait lakóházanként külön-külön kell megállapítani; e költségeket a saját lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség alapterületének az összes lakás, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiség alapterületének egymáshoz viszonyított aránya szerint kell viselni. (2) Az olyan közüzemi szolgáltatások díját, amelyek viselésének módját jogszabály nem rendezi, a tagok és a nem tag tulajdonosok, illetőleg a használók — a közgyűlés döntésének megfelelően — lakás esetében az (1) bekezdés szerint, vagy a lakásban lakó személyek száma arányában, a nem lakás céljára szolgáló helyiségek esetében pedig a szolgáltatás igénybevételének arányában viselik. Vr. 33. § (1) A fenntartási hozzájárulás a tagok és a nem tag tulajdonosok havi egyenlő részletekben, előre kötelesek — minden hó 15. napjáig — a lakásfenntartó szövetkezetnek megfizetni. Késedelmes fizetés esetén a lejárt részletek után évi 6% késedelmi kamatot kell kifizetni. (2) Ha a nem lakás céljára szolgáló helyiség nem a szövetkezet tulajdonában áll, a tulajdonos (kezelő) a tényleges használatának megfelelően köteles a fenntartási költségekhez hozzájárulni. Ennek mértékét az igazgatóság és a tulajdonos (kezelő) megállapodása határozza meg. Vr. 34. § (1) A felújítási alap képzésének mértékét a közgyűlés (küldöttgyűlés) határozza meg. Lakásfenntartó szövetkezet a szövetkezet tulajdonában álló épületrészek, az épületben levő lakások tulajdonosai pedig a lakások felújításához a külön jogszabályban megállapított kedvezményes feltételekkel csak akkor kaphatnak kölcsönt, ha a felújítási hozzájárulás havi mértéke38 a) a lakóépület használatbavételét, illetőleg a felújítását követő 15 éven belül: felvonó nélküli lakóépület lakásainál 2 Ft/m2-nél, felvonóval rendelkező lakóépület lakásainál 3 Ft/m2-nél, b) a lakóépület használatbavételét, illetőleg a felújítását követő 16. évtől a lakóépület felújításáig, illetőleg ismételt felújításáig: a felvonó nélküli lakóépület lakásainál 3 Ft/m2-nél, felvonóval rendelkező lakóépület lakásainál 4 Ft/m2-nél nem kevesebb. Ennél nagyobb mértékű felújítási alapképzés esetében a lakásfenntartó szövetkezetet á külön jogszabályban meghatározott további kedvezmény is megilleti. (2) A közgyűlés által megállapított felújítási hozzájárulást a tagok nem tag tulajdonosak havi egyenlő részletekben, előre kötelesek — minden hó 15. napjáig — a lakásfenntartó szövetkezetnek a Takarékpénztárnál e célra vezetett számlájára befizetni. Késedelmes 'izetés esetén a lejárt részletek után évi 6% késedelmi kamatot kell fizetni. (3) Ha a nem lakás céljára szolgáló helyiség nem a szövetkezet tulajdonában áll, a tulajdonos (kezelő) a felújítási hozzájárulást a tényleges használat figyelembevételével, az igazgatósággal kötött megállapodás szerint köteles megfizetni. ** Vr. 34/Á." § (1) A lakásfenntartó szövetkezet a fenntartási hozzájárulásból tartalékalapot is képezhet. A tartalékalap képzésének mértékét a közgyűlés (küldöttgyűlés) határozza meg. 38 A 29/1982. (XII. 27.) ÉVM—PM. sz. együttes rendelet 11. §-a szerint 1983. július 1. napján lép hatályba. Lásd a 49/1982. (X. 7.) PM—ÉVM. számú együttes rendeletet.