Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)

1983 / 32. szám

32. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1299 10. A magasabb vezető állású dolgozók [14/1973. (XII. 27.) MüM számú rendelet 26. §-ának (2) c) pontja] fegyelmi, vagy anyagi felelősségének megállapítása miatt a keletkezett munkaügyi vitát — szolgálati felettesként — az intézkedést hozó szerv közvetlen felettese bírálja el, az alábbiak szerint: a) — a helyi tanács tisztségviselői, — a megyei tanács vb szakigazgatási szervének vezetője esetében a megyei tanács; b) — a fővárosi kerületi tanács tisztségviselői, — a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének vezetője esetében a fővárosi tanács; c) — a megyei városi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének vezetője és a — megyei városi hivatal elnökének esetében a megyei városi tanács. 11. a) Fegyelmi ügyben az Mt. 56. §-ának (1) bekezdésében előírt megihallgatási kötelezettséget a végrehajtó bizottság képviseletében tisztségviselő vagy aiz eljárás lefolytatásával megbízott, a tanács hatáskörébe tartozó ügyekben — képviseletében — a tanács szervezeti és működési szabályzatában erre feljogosított is teljesítheti. b) Fegyelmi eljárás alá vont dolgozót az ügyét tárgyaló testületi ülésre, meghallgatása céljából meg kell hívni. Egyéb munkáltatói jogkörök gyakorlása 12. a) Jelen utasítás alkalmazása szempontjából egyéb munkáltatói jognak minősül a munkaviszony létesítése (megszüntetése), valamint a fegyelmi és anyagi felelősség megállapítása kivételével minden más munkáltatói jog. Az egyéb munkáltatói jogokat a következők gyakorolják: — a községi, nagyközségi tanács vb szakigazgatási szervének dolgozói esetében a végrehajtó bizottság titkára, kivéve az alapbér és jutalom megállapítását, melyet a végrehajtó bizottság titkára véleményének figyelembevételével a tanács elnöke, — a helyi tanács tisztségviselői, valamint a fővárosi és a megyei tanács végrehajtó bizottsága szákigazgatási szervének vezetője esetében a fővárosi, illetve a megyei tanács elnöke, — a megyei városi, a városi, a fővárosi kerületi és a városi jogú nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének vezetője, valamint a megyei városi hivatal elnöke és elnökhelyettese esetében a tanács elnöke. b) A megyei tanács elnöke az alapbér és jutalom megállapításán kívül az egyéb munkáltatói jogokat ,a. községi, nagyközségi tanács tisztségviselői esetében a városi, illetve a városi jogú nagyközségi tanács elnökére átruházhatja. c) Az a) pont alatt fel nem sorolt dolgozók esetében az egyéb munkáltatói jogokat a kinevező gyakorolja. d) A tisztségviselők alapbér-megállapításának, jutalmazásának, kitüntetésének, valamint fegyelmi felelősségrevonásának tényéről az őket megválasztó, illetve kinevező tanács végrehajtó bizottságát is tájékoztatni kell. 13. A magasabb vezető állású dolgozók esetében, ha az egyéb munkáltatói jogokat a megyei tanács elnöke gyakorolja, a munkaügyi vita elbírálására szolgálati felettesként a megyei tanács végrehajtó bizottsága, illetve a városkörnyék székhely városi és városi jogú nagyközségi tanács elnökének döntése elleni munkaügyi vita elbírálására a megyei tanácselnök jogosult. 14. Ez az utasítás 1984. január 1-én lép hatályba. Egyidejűleg a 3/19(74. (TK 38.) MT TH számú utasítás hatályát veszti. 4 Dr. Papp Lajos s. államtitkár a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke R Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének utasítása A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének 9/1983. (XII. 30.) KNEB számú utasítása a népi ellenőrzés területi szerveinek elnevezéséről és illetékességi területének megállapításáról A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának a megyei irányításban közreműködő városok, városi jogú nagyközségek és a városkörnyéki községek kijelöléséről szóló 23/1983. NET számú határozata, valamint a Minisztertanács 45/1978. (IX. 28.) MT számú rendeletének 3. § (2) bekezdésében kapotll felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem: 1. § (1) 1984. január 1. napjától a megyei népi ellenőrzési bizottságok közvetlen irányítása alá tartozó területi népi ellenőrzési bizottságok elnevezése „Népi Ellenőrzési Bizottság" és a székhely város (megyei város), illetve városi jogú nagyközség megnevezéséből tevődik össze (például: Népi Ellenőrzési Bizottság Békéscsaba, illetve Népi Ellenőrzési Bizottság Mezőkovácsháza). (2) Az elnevezésváltozás a fővárosi, a megyei és a fővárosi kerületi népi ellenőrzési bizottságokat nem érinti, ezek korábbi elnevezésüket megtartják. 2. § Az 1. § (1) bekezdésben meghatározott népi ellenőrzési bizottságokat és azok illetékességi terüle-