Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)

1983 / 4. szám

4. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 55 tározat) nem tilt, vagy nem tart fenn az állami gazdálkodó szervek részére. (2) A szövetkezet a gazdasági tevékenységét a hatósági előírások keretei közölt végezheti. R. 22. § Az állami vállalatok részére fenntar­tott gazdasági tevékenységek körét külön jogsza­bály állapítja meg.20 R. 23. § (1) Az illetékes ágazati miniszter ren­deletben határozza meg az állami vállalatok és a szövetkezetek gazdasági tevékenységének folyta­tására egyaránt vonatkozó feltételeket. (2) A szövetkezet alapszabályszerű gazdasági tevékenységét — a jogszabályok általános érvé­nyű rendelkezéseinek keretei között — székhe­lyén kívül is végezheti. (3) Ha jogszabály a feltételek fennállásának iga­zolását írja elő, a szövetkezet csak a hatósági iga­zolás megszerzése után kezdheti meg az ennek megfelelő gazdasági tevékenységet. A hatósági igazolás, illetőleg engedély visszavonása esetén/az igazolás (engedély) alapján jóhiszeműen folytatott tevékenység miatt joghátrány nem alkalmazha­tók *Szvt. 38. § (1) A szövetkezet tervek alapján gazdálkodik, terveit a népgazdasági tervezésről szóló törvény alapján és a népgazdasági tervek figyelembevételével, maga készíti el és állapítja meg. i (2) A szövetkezet bevételeiből fedezi kiadásait; az állammal szemben fennálló és a jogszabályok­ban meghatározott más kötelezettségek teljesítése után fennmaradó eredmény felhasználásáról sza­badon dönt. (3) A szövetkezetek a jogszabályok keretei kö­zött — külön-külön hozott közgyűlési határozat­tal — közös alapokat létesíthetnek. Ltvr. 16. § A lakásszövetkezet költségelőirány­zat alapján gazdálkodik, amelyet maga állapít meg.21 **(2) Az éves költségelőirányzat megállapítá­sáig az igazgatóság az előző évre jóváhagyott előirányzat szerint gazdálkodik. **(3) A lakásszövetkezet közgyűlése a szövet­kezet tevékenysége gazdasági alapjának kiegészí­téseként kölcsön jelvételét határozhatja el. A kölcsöntartozás rendezésére a közgyűlés (küldött­gyűlés) a tagokat — továbbá lakóházfelújítás céljára nyújtott kölcsön esetében a nem tag tu­lajdonosokat is — pótbefizetésre kötelezheti. R. 24. § (1) Jogszabály meghatározhatja azokat az alapokat, amelyek képzése a szövetkezet ré­szére kötelező. Az. alapszabály az adózott ered­20 Lásd az SzT. 1981. évi 16. számában megjelent köz­leményt. 21 A 4/1977. (III. 5.) Korm. számú rendelet alapján módosult. 22 Lásd még az Ltvr. 26., 30., 31., 37. és 40. §-ait, vala­mint a Vr. 35., 32., 33., 34., 35., 36., 41. és 43. §-ait. ménybői további alapok létesítését is elrendel­heti. (2) Az alapok forrásai, mértékét, illetőleg ará­nyát — a jogszabályok keretei között — a köz­gyűlés állapítja meg. (3) Az alapokat tervszerűen, rendeltetésszerűen, a gazdálkodásra és a vagyonkezelésre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kell felhasználni. Szvt. 39. § A szövetkezet a jogszabályoknak megfelelően köteles a tulajdonában és a haszná­latában álló vagyontárgyakat, az elvégzett gaz­dasági műveleteket és azok eredményét nyilván­tartani, a könyvviteli nyilvántartásokat folyama­tosan ellenőrizni, továbbá mérleget és ered­ménykimutatást (zárszámadást) készíteni. Vr. 11. § A lakásszövetkezetnek pénzeszközei elhelye­zésére — a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével — a Takarékpénztár­ral kell bankszámlaszerződést kötnie.23 ** Vr. 11/A. § (1) A kölcsön felvételéről szóló köz­gyűlési határozatban meg kell jelölni a kamatokkal nö­velt kölcsön egy lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre eső összegét, továbbá a kölcsön visszafizetése fedezetének forrásait. (2) A pótbefizetések hiányos teljesítése esetén a szö­vetkezetet terhelő törlesztőrészletek befizetéséhez min­den más követelésből befolyó és egyébként a szövetke­zetet megillető bevétel felhasználható. (3) A szövetkezetet terhelő törlesztőrészletek hiányos teljesítése esetén a pénzintézet a szövetkezet számláiról közvetlenül elégíti ki a követelését. Ilyen esetben a szö­vetkezetnek a hiányt (pótbefizetésre kötelezéssel stb.) pótolnia kell. (4) A szövetkezetet terhelő törlesztőrészletek teljesí­tése érdekében — a tagok és a nem tag tulajdonosok mulasztása esetén — a szövetkezet köteles ^ 21. § sze­rint a végrehajtási eljárást azonnal megindítani. (5) A szövetkezet tulajdonában álló valamennyi ingat­lanvagyonra — a tartozás erejéig — a pénzintézet jel­zálogjogot jegyeztethet be. Szvt. 40. § (1) A szövetkezet a tulajdonában álló vagyontárgyakkal és pénzeszközeivel felel tartozásaiért; ez a rendelkezés nem érinti azokat a jogszabályokat, amelyek egyes vagyontárgyakat a bírósági végrehajtás köréből kizárnak. **(2) A tag saját vagyonával — a részjegy és a célrészjegy összegét kivéve — és munkadíjával nem felel a szövetkezet tartozásaiért. Szvt. 41. § A szövetkezetek egymással és más gazdálkodó szervezettel — az erre vonatkozó jog­szabályok rendelkezései szerint — gazdasági tár­sulásokat hozhatnak létre.23/* Vr. 12. § (1) A lakásszövetkezet a célja érdekében más lakásszövetkezettel vagy más gazdálkodó szervezettel — az erre vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint — gazdasági társulást hozhat létre. (2) Ha a lakásszövetkezet a jövedelem- és bérszabá­lyozás rendszerében gazdálkodó szervezettel hoz létre gazdasági társulást, az ebből származó nyereségét ter­melési adóként kell befizetnie." 23 Lásd a 29/1982. (XII. 27.) ÉVM—PM számú együttes rendelet hatálybaléptető rendelkezéseit. r/a Az 1982. évi 30. sz. tvr. alapján módosult.

Next

/
Oldalképek
Tartalom