Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)

1983 / 4. szám

4. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 53 bály pedig további személyeket is tisztségvise­lővé minősítheti. * Szvt. 31. § Nem lehet tisztségviselő az, aki a) nem tagja a szövetkezetnek; b) korlátozottan cselekvőképes; c) kizárást vagy tisztségből elmozdítást ki­mondó fegyelmi határozat, vagy közügyektől el­tiltást kimondó bírósági ítélet hatálya alatt áll. ** Szvt. 32. § (1) Az elnököt és elnökhelyettest a közgyűlés (küldöttgyűlés) a tagok sorából titkos szavazással ötévi időtartamra választja; az el­nök egyúttal a vezetőségnek is az elnöke. (2) Az elnök a szövetkezet működését és a gazdálkodást —t a jogszabályoknak, az alapsza­bálynak és más belső szabályzatoknak, valamint a közgyűlés és a vezetőség határozatainak meg­felelően — személyes felelősséggel irányítja; tevé­kenységéről a vezetőségnek rendszeresen beszámol. (3) Ha az alapszabály elnökhelyettes választá­sát nem írja elő, a vezetőség esetileg jelöli ki azt a tagját, aki az elnököt akadályoztatása idején helyettesíti. Ltvr. 12. §*'(1) A lakásszövetkezet tisztségvi­selői a tevékenységüket elsősorban társadalmi munkaként végzik: őket a közgyűlés (küldött­gyűlés) a munkájukkal arányban álló díjazásban részesítheti. (2) A lakásszövetkezeti tisztség a megválasztó közgyűléshez (küldöttgyűléshez) intézett lemon­dással is megszűnhet. R. 21. § (1) A szövetkezet elnökét, elnökhelyet­tesét külön szavazással kell megválasztani, fel­menteni, visszahívni és elmozdítani.15 **(2) A tisztségviselőknek az ötéves időszak köz­ben történő megválasztása a választási időszak végéig szól, kivéve, ha a választó szerv a megvá­lasztást öt évre szólóan határozza el. összeférhetetlenség Szvt. 33. § (1) Házastársak, élettársak, továbbá egyeneságon és testvérként rokonok nem lehet­nek ugyanannak a szövetkezetnek tisztségviselői. (2) Ilyen kapcsolat esetén összeférhetetlenség áll fenn, továbbá: a) egyfelől a szakvezetők és a vezetőség köz­vetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetői, másfelől közvetlen felettesük között, to­vábbá b) egyfelől a pénz- és anyagkezeléssel megbí­zott személyek, másfelől közvetlen felettesük, va­lamint a felügyelő bizottság elnöke és tagjai között. (3) Jogszabály, és ennek keretei között az alap­szabály további összeférhetetlenségi eseteket állapíthat meg. 15 A 67/1982. (XII. 10.) MT. sz. rendelet alapján mó­dosult. **(4) A (2) bekezdés a) pontjában meghatáro­zott, valamint a munkahelyi tanácskozás vezető­jének személyére vonatkozó összeférhetetlenség alól az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv vezetője kivételesen indokolt esetben fel­mentést adhat. II. fejezet A SZÖVETKEZET GAZDÁLKODÁSA A szövetkezeti tulajdon Szvt. 34. § (1) A szocialista szövetkezeti tulaj­don a társadalmi termelés, elosztás, vagy a szük­ségletek közös kielégítése céljára önként társult állampolgárok csoportjának oszthatatlan tulajdona. *(2) A szövetkezeti tulajdon körébe tartozik a szövetkezetek egymás közötti társulásának, a szövetkezetek érdekképviseleti szerveinek és az általuk alapított vállalatnak a tulajdona, továbbá a más gazdálkodó szervezettel létesített társulás­hoz a szövetkezet által nyújtott vagyoni hozzá­járulás és a társulás eredményeként létrejött vagyonszaporulatnak a szövetkezet vagyoni hozzá­járulásával, illetőleg az alapító okiratban megha­tározott részesedésével arányos része. *(3) A szövetkezeti tulajdon a társadalmi tu­lajdon más formáival egyenrangú, azonos véde­lemben és a gazdasági kapcsolatok keretében azo­nos elbírálásban részesül. Szvt. 35. § Szövetkezeti tulajdonban lehetnek mindazok a termelőeszközök és más vagyontár­gyak, amelyeket törvény vagy törvényerejű ren­delet nem utal az állami tulajdon kizárólagos , tárgyai körébe. Ltvr. 13. § (1) A lakóházhoz tartozó földrész­let a lakásszövetkezet tulajdonában vagy tartós használatában áll. (2) A lakóház épületszerkezetei, közös haszná­latra szolgáló helyiségei, területei és központi berendezései, a házfelügyelői lakás, továbbá a la­kásszövetkezet célját szolgáló más létesítmények (iroda, javítókarbantartó műhely stb.) építmé­nyek és vagyontárgyak is a lakásszövetkezet tu­lajdonában állnak. (3) Családi házak építésére, illetőleg fenntartá­sára alakult lakásszövetkezetben — ha az alap­szabály másként nem rendelkezik — csak a la­kásszövetkezet célját szolgáló létesítmények (iro­da, javító-karbantartó műhely stb.) építmények és vagyontárgyak állnak a lakásszövetkezet tu­lajdonában.16 Vr. 8. § A lakóháznak a lakásszövetkezet tulajdoná­ban álló a) épületszerkezetei általában: — a lakóház alapjai, továbbá függőleges és vízszintes tartószerkezetei, a külön tulajdonban álló lakásokban és 16 Lásd még az Ltvr. 34., 35., 36. és 39. §-ait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom