Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)

1983 / 4. szám

46 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 4. szám A) A szövetkezetekre vonatkozó általános rendelkezések1 Szvt. A Magyar Népköztársaságban a szövetke­zetek — mint az állampolgárok által gazdasági és társadalmi tevéknység céljára önkéntesen létre­hozott szocialista közösségek — a termelés, a fo­gyasztás és a szolgáltatások különböző területein előmozdítják tagjaik anyagi jólétét és a szocialis­ta életforma kibontakoztatását. Számottevően hozzájárulnak a lakosság széles körű szükségletei­nek kielégítéséhez. A szövetkezetek a szocialista elvek szerint szervezik tevékenységüket, osztják fel a jövedelmet, és folyamatosan növelik az oszt­hatatlan szövetkezeti vagyont. A szövetkezet a szocialista gazdálkodás egyik — az állami válla­lattal egyenrangú — vállalati formájává fejlődött. A szövetkezetek jelenleg és a jövőben is a tár­sadalom számára szükséges és hasznos szerepet töltenek be a szocializmus építésében, erősítik hazánk gazdasági, társadalmi alapját. Annak érdekében, hogy a szövetkezeti mozga­lom valamennyi ágazata a szocialista népgazda­ság célkitűzéseivel összhangban és társadalmi­gazdasági jelentőségének megfelelően tovább fej­lődjék: ez a törvény megállapítja az egész szö­vetkezeti mozgalom számára irányadó elveket, to­vábbá azokat az alapvető közös szabályokat, ame­lyek minden szövetkezetre egyaránt vonatkoznak. Mindezek alapján az Országgyűlés a szövetke­zetek céljáról, szervezetéről, gazdálkodásáról és társadalmi tevékenységéről, a szövetkezeti tagsági viszonyról, a szövetkezetek érdekképviseleti szer­veiről, valamint a szövetkezetekkel kapcsolatos állami tevékenységről a következő törvényt alkot­ja: Bevezető rendelkezések Szvt. 1. § A szövetkezet az állampolgárok által önkéntesen létrehozott, a tagok személyes és va­gyoni közreműködésével vállalati gazdálkodást és társadalmi tevékenységet folytató közösség, amely a szocialista szövetkezeti tulajdon és a demokrati­kus önkormányzat alapján jogi személyként mű­ködik. Szvt. 2. § (1) A szövetkezet gazdasági célja a tagok anyagi jólétének előmozdítása, egyben terv­szerű és gazdaságos közreműködés a társadalom sokrétű igényeinek kielégítésében. (2) A szövetkezet társadalmi célja a tagok szo­cialista életformájának és gondolkodásmódjának fejlesztése, valamint érdekeik szolgláata. *(3) A szövetkezetek a szocialista társadalmi rend részei; a törvényben meghatározott céljai­kat a társadalom érdekeivel összhangban valósít­ják meg. Ltvr. 1. § (1) E törvényerejű rendelet célja, hogy megállapítsa a lakásépítő és a lakásfenn­1 A cím nem jogszabályi szöveg. tartó szövetkezetekre (a továbbiakban: lakásszö­vetkezet) vonatkozó sajátos szabályokat. (2) E törvényerejű rendeletnek a lakásszövet­kezetekre vonatkozó rendelkezéseit — ha jogsza­bály másként nem rendelkezik — az üdülőépü­letek s a személygépkocsi-tárolók építésére és fenntartására irányuló tevékenységet folytató szövetkezetekre (a továbbiakban: üdülő-, illető­leg garázsszövetkezet) is megfelelően alkalmazni kell. **(3) E törvényerejű rendeletnek a garázsszö­vetkezetekre vonatkozó rendelkezéseit — ha jog­szabály másként nem rendelkezik — a műhely­vagy üzlethelyiségek építésére és fenntartására irányuló tevékenységet folytató szövetkezetekre is megfelelően alkalmazni kell. Ltvr. 2. § (1) A lakásszövetkezet célja, hogy keretében az állampolgárok — a szövetkezésben rejlő előnyök felhasználásával — közös összefo­gással, személyes közreműködéssel és" anyagi hoz­zájárulással gondoskodjanak a lakásszükségletük kielégítését szolgáló épületek és az ezek rendel­tetésszerű használatát elősegítő, továbbá a lakás­szövetkezet célját szolgáló más létesítmények (a továbbiakban együtt: lakóházak) felépítéséről, il­letőleg fenntartásáról. (2) A lakásszövetkezet a céljának megvalósítá­sát szolgáló gazdálkodó tevékenységet folytat; ennek során — a jogszabályok keretei között — a lakóházakkal és a lakásokkal összefüggő lakos­sági szolgáltatásokat is szervezhet és nyújthat, illetőleg vehet igénybe.2 Vr. 1. §. A lakásszövetkezet a céljának megvalósítását szolgáló tevékenységet a székhelyén kívül is végezhet. Szvt. 3. § A Magyar Népköztársaság elismeri a kizsákmányolástól mentes gazdasági tevékenység­re irányuló szövetkezés szabadságát; támogatja és védelmezi a szociaüsta társadalmi és gazdasági rendszer szerves részét alkotó szövetkezeteket. Szvt. 4. § A tagok önkéntes elhatározásán ala­pul a szövetkezet megalakulása, egyesülése, szét­válása, átalakulása és — a feloszlatás esetét ki­véve — megszűnése; a tagság érdekvédelmének megszervezése, továbbá a tagsági viszony létesí­tése és megszüntetése. Szvt. 5. § A nyitott tagság elvének megfelelően a tagok felvételénél, továbbá a tagok jogainak és kötelességeinek meghatározásánál nem szabad az állampolgári egyenlőséget sértő megkülönbözte­tést tenni. Szvt. 6. § (1) A szövetkezet tevékenysége a ta­gok személyes és vagyoni közreműködésén alapul. *(2) A személyes és vagyoni közreműködés módját a szövetkezet — sajátosságainak megfele­lően, a jogszabályok keretei között — maga álla­pítja meg. A tagsági viszony tartalmát az annak keretében dolgozó tagok esetében a közös mun­kában való részvétel határozza meg. 2 Lásd még az Ltvr. 25. és 29. §-ait, valamint a Vr. 22. 23. és 30. §-ait

Next

/
Oldalképek
Tartalom