Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)
1983 / 28. szám
28. szám TANÁCSOK 2- § (1) A vállalat az éves vállalati költség- és eredményelszámolásban érvényesíthető értékcsökkenési leírást és az ezzel azonos összegű — az állóeszközök nettó értékét módosító — értékcsökkenést e rendelet mellékletét képező Amortizációs Normák Jegyzékében (a továbbiakban: Normajegyzék) közölt normák alapján, a vállalat összes állóeszköze bruttó értéke után számítva számolhatja el. (2) A vállalat a költségként elszámolható értékcsökkenési leírás összegének megállapítása céljából állóeszközeit a Norma jegyzékben foglalt öszszevont állóeszköz-csoportokba köteles besorolni. 3- § A Norma jegyzékben foglalt normákat üzemidőtől függetlenül kell alkalmazni. 4- § (1) A Norma jegyzékben szereplő állóeszköz-csoportok amortizációs normáival — a negyedév első napján meglevő állóeszköz-állomány bruttó értéke alapján — kell megállapítani az elszámolható értékcsökkenési leírást. Az egyes állóeszköz-csoportokra külön-külön kiszámított értékcsökkenési leírás négy negyedévi együttes összege jelenti a vállalat egészére elszámolható — az éves vállalati költség- és eredményelszámolásban érvényesíthető — évi értékcsökkenési leírást. (2) Az (1) bekezdés alapján számított összeg a vállalat egészére elszámolható éves értékcsökkenési leírás felső határát jelenti. A vállalat saját elhatározása alapján — a 6. § (1) bekezdés b) pontjában, (2), (3), (4) és (5) bekezdésében foglaltak kivételével — ennél kevesebb értékcsökkenési leírást és értékcsökkenést is elszámolhat. (3) A vállalat egészére ténylegesen elszámolt értékcsökkenési leírás összegén belül — a 4. § (7) bekezdésben, valamint a 6. § (1) bekezdés b) pontjában, (2), (3), (4) és (5) bekezdésekben foglaltak kivételével — az egyes állóeszközök értékcsökkenését negyedévenként a vállalat saját hatáskörében állapíthatja meg. Az egyes állóeszközökre ténylegesen elszámolt értékcsökkenés eltérhet az (1) bekezdés alapján számított értékcsökkenéstől. Az egyes állóeszközökre elszámolt évi értékcsökkenés nem haladhatja meg a bruttó érték 3Ö%-át. Minden állóeszköz O-ig írható le. A teljes leírást követően az adott állóeszközre értékcsökkenés nem számolható el. A már teljesen leírt állóeszközt 100 Ft eszmei értéken kell nyilvántartani. (4) Az egyes állóeszközökre külön-külön elszámolt értékcsökkenés együttes összege meg kell hogy egyezzék a vállalat egészére ténylegesen elszámolt értékcsökkenési leírás összegével. (5) A vállalat értékcsökkenési leírást csak olyan összegben számolhat el, hogy az elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló eredmény a nyereségKÖZLÖNYE 1029 tartalék igénybevételével ne legyen veszteség. Ka a vállalat elszámolás (érdekeltség) alapjául szolgáló eredménye veszteség lenne, köteles a veszteség csökkentésére a tárgyévben ténylegesen elszámolt értékcsökkenési leírást teljesen vagy részben — legalább az előzetesen számított veszteség öszszegéig — (ha azt a vállalat a nyereségtartalék igénybevételével nem tudja rendezni) az értékcsökkenési leírásból képzett és a központosított résszel növelt fejlesztési alapjával szemben a mérleg elkészítését megelőzően — különféle bevételként — elszámolni. (6) Az (1) bekezdés alapján számított, elszámolható értékcsökkenési leírás és a ténylegesen elszámolt évi értékcsökkenési leírás különbözetét a vállalatnak a számvitelében a vállalat egészére összevontan, elkülönítve kell nyilvántartania. A nyilvántartási számlán kimutatott, el nem számolt — késleltetett — értékcsökkenési leírás összegéig a vállalat saját hatáskörében, az (1) bekezdés alapján számított értékcsökkenési leírás összegén felül növelheti a későbbi év(ek)ben elszámolható értékcsökkenési leírást. (7) Az (1) bekezdés alapján számított értékcsökkenési leírásnál magasabb összeg — a (6) bekezdésben foglaltakon túlmenően — csak az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium külön rendelkezése alapján számolható el. M (1) A hiányzó, megsemmisült, értékesített, átadott, valamint selejtezett állóeszközök nettó értékét az állóeszközök alapjával szemben kell elszámolni. (2) Az állóeszközök értékesítésével összefüggő bevételeket, a 81/1982. (XI. 30.) PM számú rendelet 5. § (4) bekezdése szerint az állóeszközök hasznosításából származó bevételt, illetve a selejtezéssel kapcsolatos vissznyereményeket: — a selejtezett állóeszközök hulladék értékét, — a hiányzó állóeszközök miatt felelős személvek kártérítését, — a selejtezett állóeszközökből kibontott bontási anyagok (alkotórészek, tartozékok és szerelvények) értékét a vállalat fejlesztési alapjába kell helyezni. A vállalat fejlesztési alapjából kell fedezni a többletként talált, fellelt, újítás eredményeként létrehozott állóeszközök nettó értékének megfelelő öszszeget. 6. § (1) A közúti járművek értékcsökkenési leírása és értékcsökkenése egy-egy járműre teljesítményvagy időarányosan számolható el. Az elszámolás módjáról a vállalat saját hatáskörében dönt, de teljesítményarányos leírást csak azok a vállalatok alkalmazhatnak, amelyek tíz vagy annál több járművet üzemeltetnek. A vállalat által egy-egy járműre választott leírási módot a jármű élettartamán belül a vállalat nem változtathatja meg.