Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 26. szám

854 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 26. szám bizonyítására alkalmas egyéb iratot. A megkere­sés csak akkor továbbítható a budapesti V. ke­rületi anyakönyvvezetőhöz, ha a hazai anya­könyvezéssel érintett személy magyar állampol­gársága, illetőleg hontalansága megállapítható. Kétség esetén a megkeresés továbbítása előtt az anyakönyvvezető a Belügyminisztérium Országos Rendőr-főkapitányság véleményét az állampol­gárságról beszerzi. (3) A budapesti V. kerületi anyakönyvvezető megvizsgálja, hogy a megkeresés és mellékletei a hazai anyakönyvezés szabályainak megfelel­nek-e, szükség esetén a megkereső anyakönyve­zetőt a hiánypótlásra felhívja. Az utólagos, az újból váló és a hazai anyakönyvezést követő feladatok Ar. 86. § Az anyakönyvvezető az utólagos, az újból való és a hazai anyakönyvezést köVetően — értelemszerűen — ellátja az anyakönyvi alap­bejegyzés teljesítése után szükséges feladatokat (64. §). Az anyakönyvi közokirat At. 40. § (1) Az anyakönyv alapján kiállítható közokirat a kivonat, a másolat és az értesítés. (2) Magánszemély részére csak anyakönyvi ki­vonat adható ki. A kivonat az anyakönyvezett adatokat a kiállítása időpontja szerinti állapotnak megfelelően tartalmazza. (3) A születés, a házasságkötés és a haláleset anyakönyvezését követően az érdekeltnek illeték­mentes anyakönyvi kivonatot kell kiadni. (4) Azok a szervek, amelyek az illetékmentes anyakönyvi kivonatnak a bemutatását igényel­ték, azt a betekintés után az ügyfélnek kötelesek visszaadni. (5) Az ügyfél kérelmére — ha az előírt illeté­ket lerótta — anyakönyvi kivonatot ad ki az anyakönyvvezető. Az .anyakönyvi okiratok kiállítása Ar. 87. § (1) Az anyakönyvi kivonat és értesí­tés kiállításakor az anyakönyvvezető a „Meg­jegyzések1' és az „Utólagos bejegyzések", továb­bá az alapbejegyzés adatait együttesen veszi fi­gyelembe. (2) A törölt bejegyzésről csak anyakönyvi má­solat állítható ki, (3) Ha az anyakönyvvezetővel közölt időpont­ban az anyakönyvi bejegyzés nem található, a kutatást a megadott időpont évére, valamint az azt megelőző és követő két-két évre is ki kell terjeszteni. Ha ez sem vezet eredményre — an­nak közlésével, hogy az melyik évekre terjedt ki — az érdekeltet a kutatás eredménytelenségéről értesíteni kelL (4) Az anyakönyvi okiraton fel kell tüntetni: a) a község, város, fővárosi kerület nevét; köz­ség, város esetében a megye nevét is; b) az okirat kiállításának idejét; c) az anyakönyvvezető hivatalos bélyegzőjé­nek lenyomatát; d) az okiratot kiállító anyakönyvvezető aláírá­sát. (5) Ha az anyakönyvet két vagy több kötetben vezetik, az anyakönyvi okiraton az anyakönyvi bejegyzés anyakönyvi számát [98. § (2) bekezdés] a kötet betűjelzésével törve kell feltüntetni [2. § f (3) bekezdés). Ar. 88. § (1) Az anyakönyvvezető az anyaköny­vi okiratot az igény beérkezésétől számított há­rom munkanapon belül kiállítja és az érdekelt­nek elküldi, a személyesen jelenlevő ügyfélnek az anyakönyvi kivonatot lehetőleg azonnal átadja. Anyakönyvi okiratot postai kézbesítéskor aján­lott levélben kell elküldeni. (2) Az anyakönyvi kivonatot a rendszeresített íróeszközzel vagy gépírással, az anyakönyvi má­solatot és értesítést kizárólag gépírással szabad kiállítani. Az anyakönyvi okiratban az üresen maradt rovatokat az anyakönyvvezető kihúzza. (3) Az anyakönyvi okirat szövegét helyesbíteni vagy javítani, az anyakönyvi kivonatot egyszerre több példányban kitölteni nem szabad. Az anyakönyvi kivonat tartalma Ar. 89. § (1) Az anyakönyvi kivonaton csak a feltüntetett rovatokat kell kitölteni. Az anya­könyvbe 1953. január 1. előtt bejegyzett címeket, rangokat, és egyéb jelzéseket — a betűjel jogsze­rű viselését kivéve (At. 31. §) — az anyakönyvi kivonat nem tartalmazza. Az anyakönyvi kivo­natban a születés, a házasságkötés és a haláleset idejét (év, hónap, nap) betűkkel is ki kell írni. (2) Az anyakönyvi kivonat „Megjegyzések" és „Utólagos bejegyzések" rovatába a külföldi ál­lampolgárságon kívül csak az alábbi adatokat szabad bejegyezni: a) a születési anyakönyvi kivonatba az örök­befogadás tényét, a bejegyzett személy halálát és a név módosítását (At. 28. §) a hatálybalépés megjelölésével; b) a házassági anyakönyvi kivonatba a szüle­tendő gyermekek családi nevét, a házasság meg­szűnését (Csjt. 17. §), érvénytelenné nyilvánítá­sát (Csjt 13. §) a volt feleség névváltozását a házasság megszűnése (érvénytelenné nyilvánítá­sa) után: c) a halotti anyakönyvi kivonatba a holtnak nyilvánítást és a halál tényének bírósági megál­lapítását

Next

/
Oldalképek
Tartalom