Tanácsok közlönye, 1982 (31. évfolyam, 1-41. szám)

1982 / 26. szám

26. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 847 ezt legkésőbb az első közös gyermek születésének anyakönyvezéséig okirattal vagy a megállapodást is tartalmazó házassági anyakönyvi kivonattal igazolják. (2) Ha a szülők a gyermek nevében nem állapodtak meg, a gyámhatóság jogerős döntéséig a születés nem anyakönyvezhető. (3) Az apa családi neve lesz a gyermek családi neve, ha egyik szülő sem él vagy szülői felügyeleti jogát egyik szülő sem gyakorolja, és a gyermek családi neve a szülők korábbi megállapodása vagy házassági anyakönyvi kivonata alapján nem állapítható meg. Ar. 51. § Többes szülés anyakönyvezésekor a gyermekek születését külön-külön kell bejegyezni, lehetőleg a születés sorrendjében. A többes szülés tényét az anyakönyvvezető a „Megjegyzések" rovatban jelzi, és egyben a testvérek születési anyakönyvi folyószámát is megjelöli Ar. 52. § (1) Á gyermek apjaként az anyakönyvvezető a születési anyakönyvbe annak a férfinak a személyi adatait jegyzi be, akit a gyermek apjának kell tekinteni (Csjt. 35—39. §). (2) Ha a bejegyzés időpontjában a gyermek apját az (1) bekezdés szerint nem lehet megállapítani, az anyakönyvvezető a születést az apa adatai nélkül anyakönyvezi. Csjt. 35. § (1) A gyermek apjának azt kell tekinteni, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állott. A házasság érvénytelensége az apaság vélelmét nem érinti. (2) A vélelmezett fogamzási idő a gyermek születésének napjától visszafelé számított száznyolcvankettedik és háromszázadik nap között eltelt idő, mind a két határnap hozzászámításával. Bizonyítani lehet azonban, hogy a gyermek fogamzása a vélelmezett fogamzási idő előtt vagy után történt. (3) Ha a nő házasságának megszűnése után újból házasságot kötött, az újabb házasságának fennállása alatt született gyermeke apjának akkor is az újabb férjet kell tekinteni, ha a korábbi házasság megszűnése és a gyermek születése közt háromszáz nap nem telt el. Ha azonban ez a vélelem megdől, a gyermek apjának a korábbi férjet kell tekinteni. Csjt. 36. § Ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem állott házassági kötelékben, a gyermek apjának kell tekinteni a) azt a férfit, aki a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattál a magáénak ismerte el, vagy b) azt, akit a bíróság jogerős ítélettel a gyermek apjának nyilvánított, vagy c) a jelen törvényben meghatározott feltételek esetén azt, aki a gyermek születése után az anyával házasságot kötött. Csjt. 37. § (1) A teljes hatályú elismerő nyilatkozat az apaságot egymagában megállapítja. (2) Az a férfi, akitől a gyermek származik, a fogamzási idő kezdetétől fogva a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerheti el, ha a) a törvény értelmében nem kell más férfit a gyermek apjának tekinteni és b) a gyermek legalább tizenhat évvel fiatalabb, mint a nyilatkozó. (3) Ilyen elismerő nyilatkozatot csak személyesen lehet tenni. A cselekvőképességében korlátozott személy elismerő nyilatkozata csak akkor érvényes, ha ahhoz törvényes képviselője hozzájárult. Ha a törvényes képviselő tartósan gátolva van, vagy a hozzájárulást nem adja meg, azt a gyámhatóság hozzájárulása pótolhatja. (4) A nyilatkozat teljes hatályához szükséges az anyának, a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének és ha a gyermek a tizenhatodik életévét betöltötte, a gyermeknek a hozzájárulása is. Ha az anya, illetőleg a gyermek nem él, vagy nyilatkozatában tartósan gátolva van, a hozzájárulást a gyámhatóság adja meg. •m (5) Az elismerést és a hozájárulást anyakönyvvezetőnél, bíróságnál, gyámhatóságnál, illetőleg magyar külképviseleti hatóságnál jegyzőkönyvbe kell venni vagy közjegyzői okiratba kell foglalni. Csjt. 38 § (1) Ha a gyermek apja sem az anya házassági köteléke vagy utólagos házassága, sem teljes hatályú apai elismerés alapján nem állapítható meg, az apaságot bírósági úton lehet megállapítani. Nincs helye az apaság bírósági úton történő megállapításának, ha a származás művi beavatkozás következménye. (2) A bíróság a gyermek apjának nyilvánítja azt a férfit, aki a) az anyával a fogamzási időn belül életközösségre utaló körülmények között huzamosabb ideig együtt élt, vagy b) az anyával a fogamzási időben huzamosabb időn át nemi viszonyt folytatott, vagy c) az anyával a fogamzási időben nemileg érint' kezett és az összes körülmények gondos mérlegelése mellett alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik. (3) Az együttélés vagy a nemi viszony alapján [a), b) pont] az apaságot nem lehet megállapítani, ha a körülmények szerint lehetetlen, hogy a gyermek az említett kapcsolatból származik. (4) Az apaság bírósági megállapítását maga az apa, a gyermek, a gyermek halála után leszármazója kérheti.